Olvasólecke: E-könyvtárak és társaik
Miután az előző leckékben körbejártuk az e-könyvek fogalmát, majd megismerkedtünk az e-könyvek használatával, most nézzük meg az e-könyvekhez kapcsolódó szolgáltatásokat.
Három nagyobb témát fogunk körbejárni.
E-könyvtárak
Nemzetközi és magyar e-könyvtárak és e-folyóiratok
Internetes könyves közösségek
Goodreads és Moly
E-könyvtárak
E-könyvtár fogalma (elektronikus vagy digitális könyvtár): Könyvtári jellegű, azaz rendszerezett digitális vagy digitalizált dokumentumgyűjtemény, mely jellemzően online bárhol hozzáférhető. Könyvtári funkciójából következően az elektronikus dokumentumokat nemcsak gyűjti, hanem rendszerbe szervezi és meg is őrzi.
A Project Gutenberg egy közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjtemény, mely a kulturális témájú művek digitális megőrzésére szerveződött. Mivel 1971-ben alapította Michael S. Hart, így ez a legrégebbi digitális könyvtár a világon. A kollekció nagy része szerzői jogi szempontból a közkincs kategóriába tartozik, és mindig a könyvek teljes szövegét tartalmazza.
A Magyar Elektronikus Könyvtár Magyarország legrégebbi és legjelentősebb elektronikus könyvtára. Magánkezdeményezésből jött létre 1994-ben, ingyenes internetes szolgáltatásként, majd 1999-ben került az Országos Széchényi Könyvtárhoz.
A MEK gyűjtőterületein belül kiemelt a magyar nyelvűség, illetve a magyar vonatkozású tartalom. Elsősorban szépirodalmi, tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok kapnak benne helyet: leginkább szöveges művek, de hangoskönyvek is.
A MEK-be csak szabad felhasználású vagy Creativ Commons licence-nek megfelelő művek kerülhetnek. A művek többféle formátumban tekinthetők meg vagy tölthetőek le; saját célokra digitális formában szabadon másolhatók, a forrásra történő megfelelő hivatkozással. Az egyes műveknél elérhetőek a szerzői jogi információk.
Az oldalon egyszerű, összetett és tematikus keresőt használhatunk, de lehetőség van a teljes szöveges tartalomban való keresésre is.
A kezdetek óta már Magyarországon is több elektronikus könyvtár működik, s ezek között egyaránt vannak intézményi kezdeményezések és magán elektronikus könyvtárak is. Az előzőre jó példa a piarista kezdeményezésű Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár, az utóbbinak egyik legnagyobb és legjobb példája a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívuma, az mtd@ „márkanéven” futó magánszolgáltatás.
Ma már a világon fellelhető elektronikus könyvtárakat nem érdemes egyetlen listában felsorolni, hiszen szinte minden nagyobb kultúra és nyelvi közösség rendelkezik ilyennel. Sok e-könyvtárat találunk összegyűjtve a Digital Library Directory vagy a MEK Világkönyvtár oldalán.
Tudományos és szakkönyvek
Természetesen a tudományos világban keletkezett tudományos és szakkönyvek jelentős része is elérhető elektronikus gyűjteményekben (lásd még a repozitóriumokról szóló tananyagot). Ezek azonban többnyire nem ingyenes gyűjtemények, hanem különféle szolgáltatási portfóliókban érhetők el, Magyarországon például az EISZ: Elektronikus Információszolgáltatás választékában. Az előfizetett online tartalmak között egy-egy nagyobb egyetem esetében akár több százezer kötet elektronikus formátumú tudományos és szakkönyvet találunk. Ezek a tartalmak sok esetben részletekben letölthetőek. A formátumok változóak, de gyakran a hivatkozhatóság miatt a PDF az, amivel leggyakrabban találkozunk. Mindezekről tájékozódhatunk az EISZ Compass nevű szolgáltatásában.
Léteznek olyan szolgáltatások is, amelyeknél nem a letöltés a szolgáltatás lényege, hanem az online használat, olvasás. Ilyen például az Akadémiai Kiadó MERSZ néven ismert e-könyvtára, azaz a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás.
Hasonló elveket követ a Petőfi Irodalmi Múzeum keretében működő Digitális Irodalmi Akadémia, a DIA, amely a kortárs magyar irodalmat szolgáltatja. Ennek érdekessége az, hogy a felkínált munkák igen jelentős része még szerzői jogi védelem alatt van, online mégis olvasható.
E-folyóiratok, újságok, magazinok
Természetesen ma már elterjedt módja az újságok, magazinok és folyóiratok megjelenésének is az online közzététel. Ezek között vannak olyanok, amelyek saját kiadói rendszerben érhetők el, és vannak olyanok is, amelyekhez valamilyen digitális jogvédelmi eljárással védve, PDF formában férhetünk hozzá.
Erre a célra előfizetői platformok alakultak ki a kereskedelmi (kommersz) piacon. A Digitalstand vagy a Dimag szolgáltatások sok tucat magazint és képes újságot hirdetnek olvasótáboruknak, általában saját technikai megoldást kínálva.
A tudományos folyóiratok a tudományos előfizetői rendszer részeiként, nagy csomagokban kerülnek terjesztése. Nagy adatbázis-szolgáltató cégek portfóliójában akár több száz magas presztízsű tudományos folyóirat is szerepel (pl. SPRINGER).
A tudományos világban egy alternatív megoldás is elterjedt: a szerkesztést és a szerkesztői munkát segítő onlinefolyóirat-kiadói rendszerek, amelyek egyben a folyóiratok publikációs fórumai is. Legismertebb közülük az Open Journal System (OJS). Számtalan egyetem használja ezt a rendszert; a Szegedi Tudományegyetemen az SZTE Klebelsberg Könyvtár üzemelteti és gondozza az OJS szolgáltatást, amelybe ma már közel 30 tudományos lap is bekerült, zömük az Egyetemhez köthető.
Online könyves közösségek
Amikor az Egyesült Államokban létrejött az Amazon e-könyves szolgáltatása és az általa kialakított technológia, s a Kindle-típus szinte általános formátummá vált, akkor az Amazon webáruház honlapján az egyes könyvek alatt az olvasói véleményekből létrejött egy korábban ebben a műfajban elképzelhetetlen méretű könyves fórum. Ettől nem egészen függetlenül, ezzel párhuzamosan alakultak ki az olyan könyvkataszterekre épülő, de a konkrét könyvekhez kötődő könyves vélemény- és bírálati piacok, amelyek aztán az olvasók, elsősorban az elektronikus könyvet használó olvasók között hatalmas népszerűségre tettek szert.
Bár ezek a könyves közösségek nem könyvtárakhoz kötődnek, de az így létrejövő tartalmak kiegészítheti a könyvtárak szolgáltatásait. Nézzünk ezért meg két ilyen könyves közösséget.
Az internetes könyves közösségek közül kiemelkedő, amerikai platform, több millió felhasználóval.
Közösségi katalogizálásra (social cataloging) épül, ami azt jelenti, hogy a közösség közösen építi annak tartalmát könyvek feltöltésével, vélemények írásával, listák kialakításával stb.
2006-ban alapította Otis Chandler és Elizabeth Khuri Chandler, majd 2013-ban felvásárolta az Amazon.
A Goodreads számokban
2007
2012
2013
2016
2019
2022
Funkciók:
- személyes könyvespolcok létrehozása
- szavazások
- könyvajánlók írása (ezek kommentelhetőek)
- vitacsoportok
- felhasználók követése (hozzáférés listáikhoz)
- automatikus ajánlások korábbi választásaink alapján
- alapértelmezett könyvespolcok: olvasott, folyamatban, elolvasandó
- böngészési lehetőségek (műfajok, listák, ajánlások, új megjelenések, díjazott könyvek alapján)
- fórum: különböző beszélgető-csoportok (pl. Mi a neve ennek a könyvnek???; Stephen King rajongók)
A Goodreads évente meghirdeti a Goodreads Choice Awards-ot, ahol különböző kategóriákban jelölnek könyveket, az olvasók előző évi kedvenc választásai alapján. A versengés azért jelentős, mivel ezt a díjat ténylegesen az olvasók, és nem a kritikusok szavazzák meg. Egy-egy ilyen győzelem jelentősen megnöveli a nyertes könyvek eladásait és olvasottságát, felhívja az olvasóközönség figyelmét a műre.
A magyar szolgáltatás sokban hasonlít az előzőhöz, mégis nagyon egyedi és magyar. Egyrészt a nyelvi közösséghez képest rendkívül magas a felhasználók száma és nagyon nagy az aktivitás. Itt nem annyira rövid hozzászólások vannak a könyvekhez – bár ilyenek is előfordulnak –, hanem inkább hosszabb, recenzió jellegű megszólalások a jellemzők. A létrejövő, a felhasználók által is fejlesztett könyvkatasztert számtalan módon használja fel az oldal szerkesztősége, nagyon sok járulékos szolgáltatás van, valódi klubélet alakult ki.
A Moly adatbázisa akkora méretűvé nőtte ki magát, hogy akár egy egyetemi könyvtár adatbázisának borítóképeit is képes szolgáltatni, ahogyan ez látható az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusában is.
Összefoglalás-féle
Láthatjuk, hogy egymással versenyző eszközök vannak, párhuzamos felhasználói szokások; itt is érvényes az, hogy egy több ezer éves analóg kultúrának a továbbélése is jelen van, egyben valami új is keletkezik, ami próbál szakítani a régivel, de utánozni is próbálja azt.
Ezen a területen sok kihívás jelentkezik. A változások tempója nagyon nagy, beleértve a technológiai javulást is. Az is érzékelhető, hogy az olvasnivalók területén nem egyformák a változások: máshogy működik a szakirodalom, a folyóiratcikkek, a tankönyvek és a szakkönyvek piaca, és teljesen más a szépirodalmi része ennek a területnek. S még nem beszéltünk arról, hogy korunkban hatalmas mértékben változik meg az is, hogy mit jelent egyáltalán olvasni. A böngésző vagy pásztázó olvasás és a close reading (szoros olvasás), valamint ezek egymáshoz való viszonya befolyásolni fogja a jövő elektronikus könyveinek olvasóját, egyben a készüléket és a könyvformátumokat is.
A fenti együttélésből fakad az egész problémakört meghatározó mély ellentmondás: a statikus és dinamikus formák együttes élete, amelyek az eszközöket és a formátumokat is, sőt a szolgáltatásokat is alapvetően meghatározzák. Az is világosan látszik, hogy itt is, mint minden más könyvtári területen, a digitalizáció és a hálózatba kerülés erős kölcsönhatással vannak egymásra, így az utóbbi foka teljes mértékben megváltoztathatja az olvasási szokásokat. Ezért is van az, hogy egyes technológiák nem letöltött dokumentumokban, hanem online megvalósításban gondolkodnak (lásd pl. MERSZ vagy DRM stb.). Az eszközök fejlődése sem zárult le: évek óta nagy ígéret a színes e-tinta, ami ugyan még nem terjedt el, de közben látjuk azt is, hogy mára az eszközök felbontása szinte eléri a papír finomságát (300 dpi körül).
A jövő? Közműként elérhető hálózat egy olyan kis fogyasztású és nagyon gyors processzorral, amelyik egy könnyű, színes képernyőjű, nagy felbontású eszközt eredményez, amelyben akár egyesülhet is újra a tablet és az e-könyv-olvasó funkciója? Széthajtható képernyő, ami kicsiben telefon, nagyban pedig e-könyv-olvasó? Egy biztos, hogy a könyvpiacnak és a könyvtáraknak a hálózatba kerülése folytatódni fog, a digitális dokumentumok elterjedése az élet minden területén átfogó és egyre általánosabb lesz. S ehhez fognak alakulni még jobban a kereskedelmi könyves és a könyvtári szolgáltatások is. Ezért a jövőben aligha boldogulunk alapos e-könyves ismeretek nélkül, amelyeket ráadásul folyamatosan meg is kell majd újítanunk.