Klebelsberg Kuno munkamódszere: személyes érintettség
“Csodálatos volt sokoldalúsága. A legellentétesebb dolgokban is sokszor megbámulták szakértelmét. Mikor 1929-ben miniszterként hivatalos úton volt Németországban, sok mindent megmutattak neki. Szakemberek félrehívták titkárát, s megkérdezték tőle: mi volt ez az ember, mielőtt miniszter lett? Mérnök, orvos, történész, jogász vagy természettudós? Olyan szakszerűek hozzászólásai!” (Életutunk 22.)
Klebelsberg személyesen indítványozta 1920 augusztusában, hogy hozzanak létre egy olyan könyvkiadó részvénytársaságot, amely Széchenyi műveinek megjelenésén túl fedezné a tudományos társulatok kiadási igényeit is. A szervezést maga fogta össze, telefonált, intézkedett, tárgyalt, míg sikerült a kultuszminisztériumtól olcsó papírra szert tenni. Ez az akkori gazdasági viszonyokhoz mérten nagy szó volt.
Klebelsberg Kuno a Tudományos Társulatok Sajtóvállalata R.T. nyomdakapacitását egyesítve az Egyetemi Nyomdával saját nyomdát és kiadót hozott létre a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Múzeum körúti helyiségében.
Hóman Bálint: Emlékbeszéd Klebelsberg Kuno felett
“Innét, a Magyar Történelmi Társulat elnöki székéből öntött lelket a tudományos munka jövőjét már-már teljes pesszimizmussal néző ifjabb tudós nemzedékbe, mikor a gazdasági depresszió és pénzválság hatását már erősen érző utolsó háborús években új és nagyszabású tudományos célkitűzést hozott nyilvánosságra, mikor az összeomlás után társadalmi úton megszerzett anyagi eszközökkel biztosította a történettudósok zavartalan munkálkodását s mikor a tudományos egyesületeket átfogó önsegélyző szervezetbe egyesítve és a szükséges állami támogatást megszerezve, új lehetőségeket biztosított a tudományos eredmények már-már lehetetlenné vált publikálásának. ” (Századok, 1933, 242.)
Bölcsészettudomány
“Klebelsberg Kunó gróf a politikusoknak oly típusához tartozik, amely a magyar közéletben, sajnos, igen ritka. Régi panasz, hogy politikusainak túlnyomó többsége: jogász. Klebelsberg gróf mielőtt miniszterré lett volna, már ismert és elismert történelemtudós volt. Ha a kultura: »szakma« lenne, el lehetne mondani róla, hogy, mint miniszter: tudóshoz méltóan dolgozott.” (Klebelsberg gróf. In: Új idők, 1927. március 20., 33. évf., 12. sz., 312.)
1917-ben Klebelsberg Kuno a Történelmi Társulat elnökeként kidolgozott programot mutat be, amely az újkori történeti források levéltári kutatását szorgalmazza. Bécsi levéltárosokkal készíttet tervezetet a forrásanyag feltárására és kiadására. Klebelsberg programjának eredménye a Fontes-sorozat és Európa nagyvárosaiban — Bécs, Róma, Berlin, Párizs — létrehozott Collegium Hungaricumok.
A külföldi Collegium Hungaricum egyrészt magyar kulturális követség, másrészt internátus a külföldön tartózkodó magyar tudós és művész egyetemi hallgatók számára.
internátus: olyan intézmény, amely a hallgatók lakásáról és élelmezéséről gondoskodik
Klebelsberg Kuno a Történelem Társulat első kiadványával gróf Széchenyi István munkája előtt tiszteleg. A sajtó felfigyel a gesztusra, a könyvbemutatóról a Pesti Hírlap hasábjain írtak.
“Vaskos könyv jelent meg a Történelmi Társulat kiadásában és dr Károlyi Árpád szerkesztésében: gróf Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka. (…) Ehelyütt csak arról a módról akarunk megemlékezni, a hogyan gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter e könyvet átadta a nyilvánosságnak. Ez az átadás szokatlan, meglepő és igen szép gesztusa volt egy finom és a maga tudós hivatottságáért rajongó léleknek. (…) Ebben a tényben és ebben az előszóval való beajánlásban gróf Klebelsberg a legnagyobb magyar szelleme előtt hajlott meg olyan módon, amely egyfelől a rajongó hódolat jele Széchenyivel szemben, másfelől az irodalomnak, a tudománynak és magának a nyilvánosságnak és az olvasóközönségnek olyan nagyfokú megbecsüléseként tűnik fel előttünk, hogy lehetetlen róla külön meg nem emlékeznünk.” (Napi Hírek: A döblingi hagyaték. In: Pesti Hírlap, 1921. december 13., 43. évf., 279. sz., 7. Forrás: ADT)
Természettudomány
Klebelsberg Kuno külföldi utazásain szerzett tapasztalatai alapján úgy ítélte meg, hogy Magyarország a trianoni békediktátumot követően Európához képest a természettudományi kutatások területén igen elmaradt. 1926-ban országos kongresszust rendezett azzal a céllal, hogy hatékony munkaprogramot alakítsanak ki orvosi, műszaki és mezőgazdasági tudományok kutatására, azok fejlesztésére. A végrehajtásért a Széchenyi Tudományos Társaság és az Országos Természettudományi Alap és Tanács felelt.
Klebelsberg Budapest déli részén, Lágymányoson európai színvonalú, egyetemi természettudományos telepet szeretett volna építtetni. Terveit a pesti politikai és tudományos körök nem támogatták. Figyelme a vidéki városok fejlesztése felé irányult. Klebelsberg munkájának köszönhetően többek között létrejött a Tihanyi Limnológiai Intézet, a Svábhegyi Csillagvizsgáló, az Alföldkutató Bizottság és a szegedi természettudományos Rockefeller-bizottság, folytatódott a vidéki egyetemek (Debrecen, Pécs, Szeged) fejlesztése.
Klebelsberg Kuno és Szent-Györgyi Albert
Klebelsberg Kuno figyelt fel az 1926-ban még Rockefeller-ösztöndíjasként Cambridge-ben kutató fiatal biokémikusra, Szent-Györgyi Albertre. 1928-ban nevezte ki a szegedi egyetem rendes tanárává. Ugyanekkor két év szabadságot kapott külföldi kutatásainak befejezésére, így tanszékét csak 1930-ban foglalta el. Szent-Györgyi csak az egyike volt a külföldről hazahozott tudósoknak, továbbá a kiváló tudósok hazahozatala csak egyike volt Klebelsberg természettudományt és tudósokat támogató tetteinek. Így Szent-Györgyi Albert 1937-es orvosi és élettani Nobel-díjában valamiképpen Klebelsberg Kuno életműve is benne van. Szegedre érkezve a Nobel-díjas professzor első útja Klebelsberg sírjához vezetett.
A diákság egy csoportja köszönti Nobel-díjas professzorát, 1937. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka
Min dolgoznak a magyar tudósok? In: Világ 1922. Forrás: ADT
Találd ki, hogy a szimbólumok milyen tudományterületet jelölnek, majd párosítsd össze a kutatókat a szimbólumokkal! Ebben segítségedre lesz a Világ c. újságban megjelent 1922. január 6-ai hír.
Mobileszközökön ehhez a játékhoz a fekvő (horizontális) nézetet javasoljuk.
Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Farkas Katalin, Hernek István, dr. Laczkó Sándor, Muzs Krisztina, Teutsch Ágota
© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.