Klebelsberg Kuno tudományszervező tevékenysége

Kétmillió magyar palánta kertésze: Négyszemközt gróf Klebelsberg Kunóval. In: Pesti Napló, 1928. május 27. Forrás: ADT.

A trianoni békeszerződést követően, 1922-től kultuszminiszterként Klebelsberg Kuno Európa átrendezett térképén igyekezett Magyarország számára – személyiségéből adódóan csakis az elsők közti – helyét megtalálni .Csánk Endre interjújában Klebelsberg a fennálló versenyhelyzetet frappánsan szemlélteti:

„A képviselőházban egy honatya azzal vádolta a minisztert, hogy nyolcvan kilométeres sebességgel hajt, amikor Magyarország benzinje csak negyven kilométeres tempóra volna elegendő. — Elfogadom a hasonlatot, — felelt Klebelsberg. — Csakhogy ezen a nagy országúton négy autó rohan. Elől egy, mögötte három. És a hátullevők, amelyekre az van felírva: Csehország, Románia, Jugoszlávia, nagyon gyorsítanak és előzni akarnak! A Magyarország-autó nem engedheti, hogy a másik három ebben a kulturális versenyfutásban, eléje kerüljön és a lemaradottság, az akarattalanság, a tehetségtelenség és a feledés porfellegével takarja el!”

1920-’30-as években személygépkocsival nyolcvan kilométeres sebességet elérni újdonság volt. Dízel technológia és négy hengeres motor kifejlesztése kellett hozzá. Ebben a Mercedes-Benz márkanévvel fémjelzett luxus modellek voltak az úttörők.

Klebelsberg a kultúrverseny hirdetésében élen járt. Korán felismerte, hogy a magyar kultúrfölény és a trianoni békediktátum revíziójának gondolatát kizárólag erkölcsi és lelki tényezőkkel, propaganda eszközökkel nem lehet sokáig bizonygatni. Eredményeket kell felmutatni.

revízió: felülvizsgálat, ellenőrzés. A 20. században a trianoni békediktátum felülvizsgálata mozgalommá nőtte ki magát, melynek az a hit volt az alapja, hogy az elcsatolt magyarlakta területeket visszakaphatja Magyarország. 

Klebelsberg Kuno eredményei

Az első világháborút megelőzően nem létezett átgondolt állami tudománypolitika, viszont kutatóintézetekre szükség volt az országban. Néhány példa: a Pénzügyminisztérium bányakutatási osztályához tartozott a Magyar Királyi Meteorológiai és Földmágnességi Intézet, illetve a Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet; a Földművelésügyi Minisztériumhoz a Magyar Királyi Földtani Intézet; a Mezőgazdasági Kisérletügyi Tanácshoz több, kisebb intézet, a Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatalhoz és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz pedig a Gyógypedagógiai és Pszichológiai Magyar Királyi Laboratórium. A háborút követően elengedhetetlenné vált az állami támogatás, a tudományok hosszú távú fejlesztésére, a szellemi tudományok megmentésére. A korábban alapítványok által működtetett társadalomkutató és történelmi társulatok termékeny működése a mecénás adományok elapadásával egyre jobban ellehetetlenült. 

mecénás: a művészeknek és a művészeteknek anyagi pártfogója.

Klebelsberg Kuno reformprogramja: a magyar tudományos nagyüzem megteremtése. Elképzelése alapjaiban változtatja meg az állami és alapítványi testületek szervezetét, azok egymáshoz való viszonyát. Célja, hogy több száz kutató modern gépekkel és eszközökkel felszerelt, a kutatás szempontjából ideális környezetben tudjon alkotni és gazdaságilag is jelentős eredményeket, felfedezéseket tenni. Klebelsberg elgondolásában: “A tudományos munka az egyén legszemélyesebb megnyilatkozása. Az egyesület csak kedvező előfeltételeket teremthet s egyik fő feladata, hogy szervezze a tudományos munkát.”

Szervezeti felépítés

A háború alatt a Magyar Tudományos Akadémia rosszul fektette be vagyonát. Az infláció következtében kötvényei elértéktelenedtek, épületeinek fenntartása nagy erőfeszítéseket igényelt.  A kormányzat az 1922/23. évi költségvetés terhére hatmillió korona segélyt utalt az Akadémia megsegítésére. Klebelsberg Kuno előterjesztése következtében 1923-ban az intézmény évi tizenkét millió korona rendszeres, elszámolási kötelezettség nélküli állami támogatást kapott.

“Törvényjavaslat: A Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról. 1923. évi I. törvénycikk a Magyar Tudományos Akadémia állami támogatásáról. 1 § Az Akadémia rendes évi segélyezése: A nemzet jövőjébe vetett tántorithatatlan hitéről és életerejéről azzal is tanúságot tesz, hogy a magyar tudományos munka folytonosságát mostoha helyzetében is biztositja. Ennek előmozditására az állam a magyar tudományosság legfőbb szervének, a Magyar Tudományos Akadémiának (könyvkiadásra, folyóiratok fenntartására, tudományos pályadíjakra és tudományos megbízásokra stb.) évi 12 millió korona rendes segélyt biztosít az állammal szemben való elszámolás kötelezettsége nélkül. A segélyezés az 1923/1924. költségvetési évvel kezdődik.”

Az 1920-as években a Magyar Tudományos Akadémia mellett az 1915-ben alapított Szent István Akadémia képviselte a tudományosságot, melynek tagjai katolikus világnézetű tudósok, kutatók voltak. Létrejött továbbá a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetsége. A szervezet tagjai tudományos, irodalmi, művészeti társulatok voltak, feladatuk: a tudományszakok módszeres művelése, népszerűsítése, valamint a magyar közönség nevelése.

A szervezet tagjai 1924-ben Kiadványai
Országos Magyar Gyűjteményegyetem

Levéltári Közlemények

Magyar Könyvszemle

Annales Historico Naturales

Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum állapotáról

Az Érem- és Régiségtár Közleményei

Néprajzi Értesítő

Szépművészeti Múzeum Évkönyve

Szent István Akadémia Értesítő
Szakosztályainak felolvasásai
Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlöny

Királyi Magyar Természettudományi Társulat

Természettudományi Közlöny
Pótfüzetek
Állattani Közlemények
Botanikai Közlemények
Magyar Chemiai Folyóirat
Magyar Történelmi Társulat Századok
Budapesti Philologiai Társaság Egyetemes Philologiai Közlöny
Felsőoktatási Egyesület Közlemények
Magyar Jogászegylet-

Országos Magyar Iparművészeti Társulat

Magyar Iparművészet
Magyar Néprajzi Társulat Anthropológiai Füzetek
Föld és Ember
Népélet (Ethnográfia)
Társadalomtudomány
Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyar Nyelv
Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége-
Benczur-Társaság-
Berlini Magyar Tudományos Intézet Barátainak Egyesülete-
Berlini Magyar Tudományos Intézet Ungarische Jahrbücher
Protestáns Irodalmi Társaság Protestáns szemle

Budavári Tudományos Társaság

-

Debreceni Tisza István Tudományos Társaság

Kiadványok
Ferenc József Tudományegyetem Barátainak Egyesülete Acta Universitatis
Magyar Filozófiai Társaság Athenaeum
Magyar Földrajzi Társaság Földrajzi Közlemények
Magyar Földtani Intézet-
Magyar Földtani Társaság Földtani Közlemények
Eötvös Loránd Mathematikai és Fizikai Társaság

Mathematikai és Fizikai Lapok

Magyar Gyermektanulmányi Társaság A Gyermek
Magyar Gyógypedagógiai Társaság-
Magyar Heraldikai Társaság Turul
Magyar Irodalmi Társaság Napkelet
Magyar Irodalomtörténeti Társaság Irodalomtörténet
Kőrösi Csoma Sándor Társaság Kőrösi Csoma Archivum

Magyar Külügyi Társaság

-
Minerva Tudományos Társaság Minerva

Magyar Numizmatikai Társaság

Numizmatikai Közlemények
Az Érem

Orvosi Továbbképzés Központi Bizottsága

Orvosképzés

Magyar Orvosok Tuberkulózis-Egyesülete

-
Magyar Pedagógia Társaság Magyar Pedagógia
Országos Régészeti Társulat Évkönyv
Magyar Rovartani Társaság-
Szinyei-Merse Társaság-
Magyar Statisztikai Társaság Revue de la société
Hongroise Statistque
Turáni Társaság-
Uránia Tudományos Társaság Uránia

Táblázat: T. Kiss Tamás : Állami művelődéspolitika az 1920-as években. Budapest: Magyar Művelődési Intézet – Mikszáth K., 1998. 40-41.

“Mi az a munka, mely a magyar tudományos tisztviselői karra vár? Midőn ezt a feladatot »tudományos munká«-nak neveztem, azt tapasztaltam, hogy nem egyszer félreértettek. Azt hitték, hogy én csak kutatásra, cikkek és könyvek írására gondolok. Korántsem. Én a levéltárban, könyvtárban és múzeumban folyó belső szakmunkát is kifejezetten tudományos munkának tekintem.”

Országos Magyar Gyűjteményegyetem

Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem 1922. évi november hó 18-iki alakuló ülése. Forrás: SZTE Miscellanea

Gróf Klebelsberg kultuszminiszter a Gyűjteményegyetem nyolcéves munkásságáról. In: Pesti Hírlap 1931. Forrás: ADT

Klebelsberg Kuno 1922-ben nekikezd az Országos Magyar Gyűjteményegyetem megszervezésének, mely kezdetben a Nemzeti Múzeumot, az Országos Levéltárat, a Szépművészeti Múzeumot, az Iparművészeti Múzeumot és a Pázmány Péter Tudományegyetem Könyvtárát egyesítette. Klebelsberg munkája eredményeként a Csillagvizsgáló, a Tihanyi Limnológiai Intézet, a Pedagógia Könyvtár, a Földrengésjelző Intézet, a Magyar Történész Intézet, majd a külföldön működő Collegium Hungaricumok is a szervezet részévé váltak. Ezért a Gyűjteményegyetemet a bírálók  mamutintézménynek nevezték.

Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem előnye

A központosítás a versengések kiküszöbölésével és a párhuzamos eszközbeszerzések megszüntetésével biztosította a hatékonyabb működést. Klebelsbergnek nagy elvárásai voltak a formálódó tudományos tisztviselői karral szemben: a Gyűjteményegyetembe csak doktori címmel, illetve a szakmában elérhető legmagasabb iskolai végzettséggel lehetett bekerülni. További feltétel volt egy év külföldön végzett kutatómunka. Ez alól kivételt képeztek a művészek, akiknek alkotásaikkal kellett bizonyítani kiválóságukat. 

Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem hátránya

A különböző profilú intézmények egységgé formálása és jogkörének meghatározása korántsem bizonyult egyszerű feladatnak. Klebelsberg 1922-ben kezdte el törvényjavaslatok, rendeletek útján megszilárdítani a Gyűjteményegyetem alapjait, azonban még 1929-ben is módosítani kellett azokon. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem fennállása Klebelsberg Kuno személyéhez kötött. Halála után nagyívű kutatásszervezői tevékenységét senki nem tudta betölteni, így az 1934. VIII. törvénycikk értelmében a Gyűjteményegyetem helyét a Magyar Nemzeti Múzeum vette át.

“1934. évi VIII. törvénycikk indokolása a Magyar Nemzeti Múzeumról: Részletes indoklás az 1. §-hoz: A törvényjavaslat szerint legfőbb közgyűjteményeink: ú. m. a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár, az Országos Szépművészeti Múzeum és az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum egyetemének önkormányzattal bíró jogi személyisége, melyet az 1922:XIX. törvénycikk létesített, változatlanul fennmarad, de a Gyűjteményegyetem elnevezés helyett a Magyar Nemzeti Múzeum nevet viseli. Az új elnevezés nem jelenti azt, mint ha fentemlített közgyűjtemények a Nemzeti Múzeumba beolvadnának, hiszen a törvényjavaslat a Nemzeti Múzeumot mai szervezetében megszünteti, ennek kapcsán azonban biztosítani kívánja történeti tradíciókkal ékes nevének fennmaradását. A Gyűjteményegyetem elnevezés megváltoztatását az indokolás általános részében előadottakon kívül még az is kívánatossá teszi, hogy az a magyar nyelvhasználat számára idegenszerű, ismételten félreértésekre adott okot s a köztudatban sem tudott gyökeret verni. ”

Tudod a választ az eddig olvasottak alapján?​

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Farkas Katalin, Hernek István, dr. Laczkó Sándor, Muzs Krisztina, Teutsch Ágota

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.