“Minden ötpercet kihasznált, Folyton olvasott, gyűjtött.” (Életutunk 21.p.)

Klebelsberg Kuno személyiségére jellemző volt a folytonos kíváncsiság, a tanulás iránti igény és vágy. Családjában természetes volt, hogy a fiatalemberek katonai pályára lépnek, az ifjú Klebelsbergnek is ezt a jövőt szánták. Ő azonban máshogy döntött, rövid kitérő után családja tiltakozása ellenére a budapesti egyetemre ment, ahol jogot tanult. Döntése miatt szerény anyagi támogatás mellett kezdte meg tanulmányait, szűkös körülmények között a budapesti Egyetemi Könyvtár épületében lakott, ahol egy könyvtári alkalmazottól bérelt szobát. Klebelsberg számára a könyv munkaeszköz, a tudományos tevékenység alapja és a szórakozás elengedhetetlen kelléke volt.

Tanulmányaihoz, később munkájához naponta több órát olvasott. Kultuszminiszterként reggel a napi sajtót és európai újságokat Daily Mail, Le Temps, Frankfurter Zeitung – angolul, franciául és olasz nyelven olvasta, ezért politikai tájékozottsága kiváló volt. Napközben kultuszminiszteri munkájához statisztikai évkönyveket, szakkönyveket és térképeket tanulmányozott, terveit és következtetéseit minden szempontot figyelembe vevő kutatásaira alapozta. Történettudományi és természettudományi érdeklődését ismeretterjesztő és szakirodalmi könyvek olvasásával szerezte meg.

“Esténként, ha elfáradt vagy hogy figyelmét másra terelje elővette kedves költőit, hogy »ki ne száradjon a lelke«.” (Életutunk 36.p.)

Kedvenc magyar költője Vörösmarty Mihály volt, akitől a Jóslat és a Gondolatok a könyvtárban című verseket idézte a legszívesebben. A mulatságos műveken gyakran hangosan nevetett, ami közel állt szívéhez és ízléséhez, azt gyakran kívülről meg is tanulta. Szerette a szép könyveket ugyanakkor azok közé az emberek közé tartozott, akik számára a könyv használati tárgy volt. Életrajzírói több helyen említik, hogy munka közben a szövegben a lényeges részeket aláhúzta. Az aláhúzáshoz több színt használt, külön-külön téma szerint. Rengeteget jegyzetelt, jegyzetei külön füzetekben a hidegkúti ház könyvtárában voltak.

bibliofil: 1. Szép, ritka becses könyveket, kiadványokat kedvelő, gyűjtő személy. 2. Ilyen igényekhez mért, finom, szép külsejű könyv vagy ennek valamely kelléke.

1922-ben Klebelsberg Kuno feleségével Pesthidegkúton kúriát vásárolt. A felújításra váró épületet örökségéből fizette és édesanyja hagyatékából származó bútorokkal rendezte be. A házat és a körülötte kialakított parkot Klebelsberg Kuno tervei alapján építették át, a felújítást az ő felügyeletével bonyolították le. A házban alakították ki a könyvtárat, melyet fa díszburkolattal láttak el és míves polcrendszerrel bútoroztak be. A bibliotéka külön érdekessége volt, hogy a polcrendszer rejtekében nyílt egy kutatószoba, Klebelsberg kis dolgozószobája, ahol az íróasztal és a könyvespolc mellett helyet kapott egy dívány is.

“[Klebelsberg Kunónak] Érdekes tulajdonsága volt, hogy bármikor, a nap bármely szakában – ha fáradt volt, el tudott aludni, de szinte azonnal. (…) Mikor otthon, lakásunkban tanácskozás volt és már kimerült volt, bement a szobájába és 10 perc múlva felfrissülve, újult erővel tért vissza.” (Életutunk 36.p.)

“Boldog volt, ha hóna alatt könyvet hozhatott könyvtárába, amelyet annyira szeretett. Használta is állandóan. Könyvei éppúgy nem pihentek polcukon, mint ahogyan nem lankadt soha tanulásban, olvasásban.” (Életutunk 28.p.)

A könyvtárban szakrendben sorakoztak a könyvek. Első helyen a lexikonok álltak, majd az irodalom- és történettudomány, művészettörténet. A polcokon helyet kaptak a politikatudománnyal kapcsolatos művek, az úti- és botanikai könyvek. Kisebb gyűjtemény volt  természettudományi munkákból, melyek azonban tele voltak ajánlással, dedikációval. Külön polcokon állt és gyűjteményt alkotott a sok-sok szépirodalmi mű.  Klebelsberg bibliofil volt, magánkönyvtárának darabjait szép egyenkötéssel köttette be. Tagja volt az 1920-as években alapított Magyar Bibliophil Társaságnak. A társaság célja az volt, hogy a szép könyv kultúráját Magyarországon terjessze. Egyes leírások szerint 6000, mások alapján 4000 kötetet számlált Klebelsberg Kuno magánkönyvtára. A könyvtárról 1945-ben jegyzék készült, melyet Ifj. Kováts Gyula, Klebelsberg Kunoné mostohatestvére készített és amelyről csak egy másolattöredék maradt fenn.

A könyvtárat Klebelsberg Kuno a berendezéssel és burkolattal együtt szerette volna a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárára hagyni.

A gyűjtemény a háború alatt csodával határos módon épen maradt, pedig a házban német, orosz és magyar katonákat is beszállásoltak. Klebelsberg kívánságát özvegye a II. világháborút követő politikai rendszer megváltozása miatt nem tudta érvényesíteni. Özvegy Klebelsberg Kunonétól 1949-ben elvették a hidegkúti kúriát, a könyvtárat minden lehetséges megoldási javaslata és tiltakozása ellenére elszállították, a ház és berendezése a Városi Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetségének birtokába került és teljesen tönkrement.

„Az özvegy Klebelsberg Kunóné által zárva hagyott könyvtárhelyiséget Érsek György, mivel a kulcsokat nem sikerült megszerezni, felnyittatta. A könyvtárszobát az OSZK tisztviselői nyitva találták. Dr. Varga Sándor Frigyes könyvtárnok átvette az OSZK részére a könyvtárszobában talált 4720 darab könyvet, füzetet és folyóiratot, egy kis köteg töredéket, egy csomag irományt és vegyes aprónyomtatványt, egy darab fényképalbumot, két darab tekercset, három db. keretezett képet és egy darab szobrot. Érsek György iskolavezető átvette a könyvtárszobát beépített könyvtári polcozatával, a kulcsokkal és egy db. kislétrával, úgyszintén átveszi a könyvtárszobában talált 14 üveg régi befőttet és 25 kis doboz konzervet.”(OSZK Irattár 215/1949. Forrás: Hidegkúti históriák)

A könyvek az  1950-es években a hazai könyvtári rendszerben jelzés nélkül szétszóródtak, a több ezer kötetből 600 példányt sikerült azonosítani. Huszti József 1942-ben, 10 évvel Klebelsberg halála után monográfiát írt a volt kultuszminiszterről. Huszti könyvének bevezetőjében említi, hogy munkájában nagy segítségére volt Klebelsberg könyvtárában található megannyi jegyzet. Klebelsberg jegyzetei jelenleg lappanganak vagy megsemmisültek. A kúria és a könyvtár berendezésének rekonstrukciója 2014-ben kezdődött és 2017-ben fejeződött be.

Fedezd fel az oldalt!

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Farkas Katalin, Hernek István, dr. Laczkó Sándor, Muzs Krisztina, Teutsch Ágota

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.