A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÖNKORMÁNYZATA (AUTONÓMIÁJA) ÉS FELÜGYELETE
“A felsőoktatási intézmények önkormányzata
(2) Az oktatás, a tudományos képzés, a művészeti tevékenység, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a felsőoktatási intézmények önkormányzati joga, különösen
a) szervezeti és működési rendjük önálló kialakítása;
b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása, törvényben foglalt kivétellel;
c) a költségvetési támogatásra is figyelemmel a felvehető hallgatók számának megállapítása, továbbá a felvétel feltételeinek meghatározása, a hallgatók kiválasztása és felvétele;
d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, diplomák, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása;
e) tudományos kutatási programok kidolgozása, tudományos kutatási feladatok meghatározása és szervezése;
f) a részére jóváhagyott pénzügyi eszközök, források és előirányzatok feletti rendelkezési jog, valamint a kezelésükben lévő vagyontárgyakkal kapcsolatos jogok gyakorlása;
g) nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása és fejlesztése
(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori (PhD) fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás kidolgozására és lefolytatására.”
A törvény: a felsőoktatás duális (egyetemi és főiskolai) intézményrendszerének fenntartását határozta meg.
Rögzítette az oktatás, a tanulás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotó tevékenység szabadságát. Visszaállította a tudományos minősítés jogát és rendszerét.
Létrehozta a felsőoktatás akkreditációját, s az ezt végző Országos Akkreditációs Bizottságot. Általános, egységes teljesítmény- és követelményrendszert, valamint olyan tartalmi szabályokat állítottak fel, amelyekkel a felsőoktatási képzés egyenletes színvonalát lehetett biztosítani.
A felsőoktatás fejlesztésének és működésének koordinálására létrehozták a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot mint a felsőoktatás legfontosabb tanácsadó, döntés-előkészítő, érdekegyeztető testületét.
Egységesítették a felsőoktatás kormányzati irányítását a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz.
Meghatározták a felsőoktatási képzés szintjeit: az egyetemi és főiskolai képzést, a posztgraduális képzést és a doktori képzést.
Megszabták a felsőoktatási intézményalapítás, többek között a nem állami intézményalapítás szabályait, eljárását.
Előírták a felsőoktatás állami finanszírozásának csatornáit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók tandíjat fizetnek, amely 1995. évi bevezetéskor havi 2 ezer forint volt . Ezt az államilag finanszírozott hallgatók esetében a 1999-ben eltörölték. Az államilag finanszírozott elsőéves hallgatói létszámot a kormány évente határozta meg (ez az 1990-es évek közepén 42 ezer fő, a végén 46 ezer fő volt).
Nézzük meg, ha elvégeztük az egyetem alap- és mester képzését, milyen lehetőségeink lesznek!
A főiskolai vagy egyetemi diploma megszerzése utáni továbbképzés.
Két formája van: