Úton a második Szegedi Tudományegyetemhez

2021

Tartalmunkból

Integráció

Végigkísérjük a rendszerváltás utáni Szegedi Tudományegyetem létrejöttének fontosabb állomásait és megismerkedünk a felsőoktatásban zajló többéves reformfolyamat kibontakozásával. Megvizsgáljuk milyen jelentős átalakulást jelentett az első magyar Felsőoktatási Törvény az egyetemek életében. Végül a 2000 után létrejött tizenkét önálló egyetemi karról, az ott folyó képzésekről olvashatunk.

Fejlesztések

Ebben a fejezetben a 2000-ben létrejött Szegedi Tudományegyetem életében megvalósult új intézményekből és fejlesztésekből villantunk fel néhányat. Beszélünk a szükségessé váló jelentős épületfelújításokról és az egyesülést követően átadott újabb épületekről, melyekkel még több hallgató, még modernebb környezetben tudja elsajátítani jövendő szakmájának az alapjait.

Elismerések

A Szegedi Tudományegyetem számára eltelt időszak sikereit számos kitüntetés, elismerés és odaítélt díj bizonyítja. Emellett egy egyetem rangját azok a nemzetközi összehasonlító rangsorok is mutatják, melyekkel a fejezet végén ismerkedünk meg.

Integráció

Az 1990-ben kibontakozó társadalmi és politikai nyomás hatására életbe lépett az oktatási törvény módosítása, melyből törölték a pártállami rendszerre jellemző nevelési elveket és rendelkezéseket. A korábbi, 1985-től hatályos törvény szerint a felsőoktatás célja még a tudományos világnézetű, szocialista értelmiségi szakemberek nevelése, képzése és továbbképzése volt. Most lehetővé vált egyházi és alapítványi iskolák létrehozása, a felsőoktatási intézmények pedig felvételi rendjükben önálló döntési lehetőségeket kaptak, ezzel az oktatásban is elindult a rendszerváltás.

Az oktatás, a tanulás szabadsága, az autonómia, a képzések közötti átjárhatóság, a tudomány nyitottsága és a szabad külföldi kapcsolatok megteremtése jelentették azokat az alapelveket, melyeket az átalakuló felsőoktatásban meg kellett teremteni. Az Országgyűlés 1993 nyarán fogadta el az első önálló magyar felsőoktatási törvényt, a benne foglaltak ösztönözték és támogatták az egyetemi és főiskolai képzés szervezeti és tartalmi megújulását.

"pártállami rendszerre jellemző

1985. évi I. tv. 55. § (1) Az iskolai nevelés-oktatás a nevelési és oktatási tervek, illetőleg a felsőoktatásban a tantervi irányelvek, a tantervek és a tantárgyi programok alapján történik.

94. § (1) A felsőoktatás alapvető célja a társadalom, a gazdaság, a tudomány és a művészetek fejlesztésében alkotó szerepet betöltő, magas szintű ismeretekkel rendelkező, tudományos világnézetű, szocialista értelmiségi szakemberek nevelése, képzése és továbbképzése.

96. § (1) A felsőoktatási intézmények a kutatóhálózat részeként, az oktatómunkával egységben - alap- és alkalmazott kutatások végzésével, iskolateremtő személyiségek, valamint jelentős tudományos iskolák támogatásával - részt vesznek a társadalom és a gazdaság előtt álló feladatok megoldásában.

♦Vidd az egeret a könyv fölé!♦

Szövegértés

Mit is jelentenek pontosan ezek az elvek?

Értelmezzük a 3 törvénycikk alapján, hogy mit jelent ezeknek az eltörlése!

Tanuljunk közösen!

Nézzük meg, mit jelentenek a szövegben előforduló kék színnel jelölt szavak!

oktatás szabadsága

A törvény szerint a felsőoktatási intézményeknek jogában áll:

– tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása
– bizonyítványok, végzettséget, szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása
– nemzetközi oktatási és kutatási kapcsolatok kialakítása

tanulás szabadsága

A hallgatónak joga van tanulmányai ideje alatt:

– az intézmény, továbbá a szak megváltoztatására
– más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvételre
– az oktatók közötti választásra
– a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok,szemináriumok és más foglalkozások közötti választásra
– oktatók munkájának véleményezésére

autonómia

Egy intézménynek, szervezetnek, közösségnek az a joga, hogy belső ügyeit más hatóságtól függetlenül, saját törvényei, rendeletei, rendtartása szerint – választott vezetői útján – maga intézi.

Új szakok jelentek meg:

informatika
kommunikáció
közgazdaságtan
ökológia
politológia
pszichológia
vallástudomány

1994-re mintegy 30%-kal nőtt a felsőoktatásba felvettek száma. Egyre több intézmény szélesítette újabb és újabb profilú képzések indításával arculatát. Megnőtt azoknak a képzőhelyeknek a száma, ahol a gazdasági szakképzés, a modernizálódó bölcsészképzés, vagy a robbanásszerűen fejlődő természettudományos kutatás oktatása folyt.

A képzés és a kutatás fejlesztését már nem csak az állami költségvetésből, hanem új típusú pályázatok bevezetésével is biztosították. Ennek köszönhetően számottevően megnőtt az oktatott szakok száma. Ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett a kutatások színvonala is, hiszen élénkebbé váltak a nemzetközi kutatási lehetőségek is. A reformok beindulását jelentős nemzetközi programok támogatása (PHARE, Socrates) és a Világbank kimagasló mértékű, kedvező hitele segítette.

Tudod mi az a Világbank?

Két nemzetközi pénzügyi intézményt is értünk alatta: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (IBRD), illetve a Nemzetközi Fejlesztési Társaságot (IDA). Az  IBRD célkitűzései közé tartozik az újjáépítési és fejlesztési célú hitelek nyújtása, az IDA főleg a legszegényebb fejlődő országokat segíti kamatmentes és segély jellegű hitelekkel.

A rendszerváltással egy időben, szinte annak eseményeivel összefonódva zajlott le 1990 és 2000 között a mai formájában is ismert Szegedi Tudományegyetem létrehozása. A benne résztvevő intézmények vezetői, a helyi és az országos politika szereplői a frissen alakuló demokrácia elveinek megfelelően, hosszas egyeztetések és tárgyalások révén hozták létre az Universitast. Az egyes oktatási intézmények szervezeti felépítésére, az oktatási programjaira és a gazdálkodására vonatkozó reformok mellett többlépcsős átalakuláson ment keresztül a hallgatók érdekvédelmi képviselete is. Ezzel kapcsolatban érdekességeket a “Hallgatói diákmozgalmak” részben olvashattok.

A Kádár-kort követően kibontakozó sajtószabadság jegyében a helyi napilap, a Délmagyarország oldalain rendszeresen megjelenő tudósításokban – később külön Universitas rovatban – folyamatosan nyomon lehetett követni az egyetemi reform újabb és újabb lépéseit. Nemcsak szervezeti, de európai színvonalú oktatásra és a kutatásra vonatkozó teljes átalakulást fogalmaztak meg az egyetemek akkori oktatói.

demokrácia

Görög eredetű, jelentése népuralom.
A nép közügyekben való részvételén alapuló politikai berendezkedés, mely a többség akaratát juttatja érvényre.
A történelemben több formája alakult ki.

Világbanki hiteltámogatással. Felsőoktatás, átalakulás előtt

Szövegértés

A cikk alapján fogalmazd meg!

Milyen észrevételeket tettek a magyar felsőoktatással kapcsolatban a világbanki szakértők és milyen javaslatokat fogalmaztak meg?

Egyesülés

Az integrációhoz vezető tíz év alatt számos testület jött létre, ahol az egyeztető megbeszéléseken követték az egyre megújuló törvényi előírásokat. Fokozatosan kidolgozták a létrejövő új intézmény szervezeti felépítését és azokat a működési szabályokat, melyek alapján meghatározták az oktatás és kutatás célkitűzéseit és tartalmát.

Tekintsük át a

Bővítsük tudásunkat!

Figyeljük az idővonalban előforduló linkeket és világoskék kiemeléseket! Az idővonal alatt minden magyarázatra kerül.

1990. február 26.
Szegedi Felsőoktatási Tanács

Létrejött a Szegedi Felsőoktatási Tanács.
Az erről szóló nyilatkozatot hat szegedi felsőoktatási intézmény vezetője írta alá azzal a céllal, hogy megvalósítsa
– az oktatási feladatok, a szervezési és fejlesztési teendők jobb összehangolását,
egységes felsőoktatási állásfoglalás kialakítását,
– a fejlett európai felsőoktatási intézményhálózathoz való felzárkózást.

1992. október 20.
A JATE és a JGYTF összekapcsolása

Az úgynevezett „Álmodó Bizottság"  tett javaslatot a JATE és a JGYTF szervezeti összekapcsolására, különös tekintettel az egységes tanárképzés jövőjére.

1993. szeptember 1.
1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról

Hatályba lépett az 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról. Ebben lefektették az autonóm magyar felsőoktatás alapjait.

Nézzük meg részletesebben!

1994. november 1.
Szegedi Egyetemi Szövetség

Az Universitas Egyesülésből létrejött a Szegedi Egyetemi Szövetség, melynek már önálló jogi státusza volt. Ezzel olyan felsőoktatási intézménnyé vált, amelyet az állami költségvetés közvetlenül támogatott. Az egyes tagintézmények gazdasági önállósága még megmaradt, de léteztek már  közös képzések és programok is.

1996. március 25.
Világbank projektje

A Világbank megindította azt a projektet, melynek során 50 millió dollár kölcsönt nyújtott azoknak az intézményeknek, melyek részt vesznek az integrációban.
Ezek a JATE, a SZOTE, a JGYTF, a Zeneművészeti Főiskola, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Kara (Szeged), a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara (Hódmezővásárhely).

1996. július 1.
Szándéknyilatkozat a Szegedi Felsőoktatási Szövetség létrehozásáról

A szegedi felsőoktatási intézmények vezetői aláírták a Szegedi Felsőoktatási Szövetség létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot.
Az SZFSZ jogi személyiséggel bíró, önállóan gazdálkodó szövetség. Az intézmények autonómiájuk jelentős részét megőrzik a szövetségben, amely szervezeti kereteket szolgáltat a különböző tanszékek oktatási és kutatási együttműködéséhez, és hozzájárul a hallgatói átjárhatóság megteremtéséhez.

1996. szeptember
Törvénymódosítás az integrált egyetemek létrejöttéről

Megjelent az 1993. évi felsőoktatási törvény módosítása, mely előírta: 1998 végére jöjjenek létre az integrált egyetemek. Bevezették az államilag finanszírozott felsőoktatási képzés fogalmát, az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevők pedig teljes költségtérítést fizettek.

1998. január 1.
Közös költségvetés az integrált egyetemek létrejöttéről

Közös költségvetéssel indultak a szegedi felsőoktatási intézmények.

1998. április 1.
Megalakult a Szegedi Felsőoktatási Szövetség

Tagjai
József Attila Tudományegyetem;
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem;
Juhász Gyula Tanárképző Főiskola;
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szegedi Főiskolai Kara;
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Konzervatóriuma;
Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskola Kar, Hódmezővásárhely
Elnöke Rácz Béla lézerfizikus lett, Hallgatói Önkormányzatának élére Jancsák Csaba került.

2000. január 1.
Szegedi Tudományegyetem létrejötte

Megtörtént a szegedi és hódmezővásárhelyi felsőoktatási intézmények egyesítése Szegedi Tudományegyetem néven (SZTE).

Szegedi Felsőoktatási Tanács

Alapítói

Csákány Béla, a József Attila Tudományegyetem rektora
Békési Imre, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója
Balogh Sándor, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának főigazgatója
Weninger Richárd, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi tagozatának főigazgatója
Turay Alfréd, a Szegedi Hittudományi Főiskola rektora
Szilárd János, a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rektora

integráció

Különálló részeknek valamely nagyobb egészbe, egységbe való beilleszkedését, beolvadását jelenti. Több formája, célja, módja létezik. pl.: gazdasági, oktatási, területi, politikai

1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról

Nézzük meg részletesebben, hogy mit is takart ez az oly sok változást hozott törvény.

A Szegedi Tudományegyetem jelenlegi karai

Az Állam- és Jogtudományi Kar épülete

Fakultás

Az egyetemi kar latin eredetű elnevezése, rokon tudományágak oktatásával foglalkozó önálló szervezeti egység.

♦Nézz meg!♦

Állam- és Jogtudományi Kar

1945 őszétől kezdte újra működését az Állam- és Jogtudományi Kar, amely korábban csak a hagyományos jogászképzést végezte. Az új kor új kihívásai azonban új szakok (nemzetközi tanulmányok, politológia, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási) és új képzési formák indítását tették szükségessé. A francia nyelvű jogi képzés a párizsi Nanterre Egyetem jogi fakultásával kötött megállapodás alapján indult meg 1996-ban. A térségben létrejött német gazdasági aktivitás indokolta a kétéves német nyelvű gazdasági jogi képzés bevezetését.

Általános Orvostudományi Kar

Az Általános Orvostudományi Kar a Kolozsvárról áthelyezett karok egyike. Többszöri átszervezés, kar- és szakbővítés után jelenleg orvosképző fakultásként működik. Közvetlen elődintézménye az önálló orvostudományi egyetem volt, mely 1987–2000 között egykori Nobel-díjas kutatója nevét viselte; ma a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ nevével tiszteleg előtte. Az általános orvosképzés a magyar mellett angol és német nyelven is folyik. Kiegészítő képzési forma az angol-magyar orvosi szakfordító képzés.

Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatala
A Művészeti Kar Tisza Lajos körúti épülete

Konzervatórium

Magasabb szintű zeneiskola.

Bartók Béla Művészeti Kar

A Bartók Béla Művészeti Kar jogelődjét 1880-ban Langer Viktor zeneszerző alapította. 1990-ben az intézet konzervatóriummá alakult, 2003 elején pedig a sikeres akkreditációt követően megkezdte működését az ország első önálló Zeneművészeti Főiskolai Kara. A zenetanárok képzése és a zeneművészeti oktatás a Zongora, a Vonós, a Fafúvós, a Rézfúvós, a Magánének, a Zeneelmélet és a Komolyzene Tanszékeken történik. A Kar ­2019. augusztus 1-től Bartók Béla Művészeti Kar néven folytatja tevékenységét, meghatározó szerepet tölt be Szeged és a régió zenei életében, mivel a magas színvonalú oktatómunka mellett jelentős művészeti tevékenységet is folytat.

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar oktatói és hallgatói létszámát tekintve egyaránt a Szegedi Tudományegyetem legnépesebb kara. Az itt folyó oktatás és kutatás a hagyományos bölcsész területek – irodalom, nyelvtudomány, idegen nyelvek, történelem, néprajz és művelődéstörténet – mellett szociológusokat, filozófusokat, könyvtárosokat, kommunikáció és médiatudományi szakembereket, pszichológusokat és pedagógusokat is képez. A Karon működő doktori iskolákba az ország minden részéről jelentkeznek a legtehetségesebb hallgatók.

A Bölcsészettudományi Kar épülete
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar újszegedi épülete

Tutorial

Számos példával szemléltetett oktatóanyag, olyan könyv, videó-, vagy hanganyag, amely részletes leírással ismerteti egy szabványos eljárás lépéseit, vagy egy program használatát. Azt a konkrét folyamatot mutatja be lépésenként, amelyekkel egy bizonyos eredményt érhetünk el.

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar képzései gyakorlatorientáltak, számos oktatási program tutoriális rendszerben működik. Igen népszerű a védőnő és a gyógytornász képzés. Az új társadalmi szükséglet követelte meg az általános szociális munkás képzés és a diplomás ápoló képzés beindítását. 2014 szeptemberétől a Fogorvostudományi Karral közösen dentálhigiénikusok képzése is zajlik a Karon, az egészségügyi gondozás és prevenció alapszak jelenleg Magyarországon csak a Szegedi Tudományegyetemen található meg.

Fogorvostudományi Kar

A 2007. januártól önálló Fogorvostudományi Karrá alakult fogorvostudományi képzés szegedi specialitása a kis létszámú csoportokban zajló, kimagaslóan gyakorlatorientált oktatás. A Tóth Károly oktatási laborban 16 páciensszimulátor segítségével gyakorolhatják a legmodernebb fogászati eszközök használatát. A magyarországi fogorvos képzőhelyek közül elsőként itt került bevezetésre 2013-ban a fogorvosképzés specifikumait figyelembe vevő, átfogó EU-konform kurrikulum. A Kar a külföldi hallgatókat is várja, 2004 óta angol nyelven is oktatják a fiatalokat.

A Fogorvostudományi Kar Tisza Lajos körúti épülete

EU-konform kurrikulum

Olyan alaptanterv, képzési terv, dokumentáció, mely tartalmazza a tanulási-tanítási gyakorlatot is. Összhangban van az Európai Uniós szabályokkal, előírásokkal.

A Gazdaságtudományi Kar 2007-re felújított épülete a Kálvária sugárúton

szemeszter

Egy képzési egység, tanulmányi időszak, amely a képzési (szorgalmi) és a vizsgaidőszakra oszlik.

Gazdaságtudományi Kar

1994-ben kezdődött meg a nappali tagozatos közgazdász képzés, 1999-ben pedig megalakult az önálló Gazdaságtudományi Kar, ahol alap- és mesterszintű közgazdászképzés és oklevelet nyújtó szakirányú továbbképzés történik. Legnépszerűbbek a marketing szak, a gazdálkodás és menedzsment, valamint a turizmus-vendéglátás szak. A szakirányú továbbképzéseken lehetőség van mérnök-, jogász- vagy orvos-közgazdász végzettség megszerzésére. Nemzetközi ismeretszerzés céljából, ERASMUS ösztöndíj segítségével több, mint 70 európai egyetem fogadja a GTK hallgatóit egy vagy két szemeszterre. A mesterképzésben tanulók a külföldi partneregyetemekkel kötött együttműködéseknek köszönhetően a GTK-s diploma mellé más európai felsőoktatási intézmények diplomáit is megszerezhetik.

Gyógyszerésztudományi Kar

A Gyógyszerésztudományi Karnak hat intézete van, a régió szakmai és tudományos továbbképző központjaként is működik. A 2000/2001-es tanévtől a Kar feladata lett a szakgyógyszerész képzés is. Jelenleg a diplomás hallgatók 12 szakirányból szerezhetnek átfogó ismereteket nemcsak magyar, de angol nyelvű oktatás keretében is. A gyógyszertári és klinikai gyakorlatok mellett a hazai gyógyszergyártó cégek munkájába is betekinthetnek a diákok. 2009 óta a gyógyszerész diplomával rendelkezőket a doktori cím is megilleti.

Gyógyszerésztudományi Kar főépülete
A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti főépülete

andragógia: A felnőttképzés tudománya; a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, képzésének lehetőségeit kutató tudomány.

rekreáció: Kikapcsolódás, a szabadidő-eltöltés kultúrája, lehet fizikai (tánc, turisztika, sport) és szellemi (kultúra, szórakozás és művelődés ) jellegű is.

Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Egyetemünk Juhász Gyula Pedagógusképző Kara Magyarország legrégebben működő tanárképző intézménye: két budapesti intézmény egyesítésével és Szegedre költöztetésével hozta létre Klebelsberg Kuno 1928-ban. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar a pedagógusok képzésében vezeti az országos ranglistát a gyógypedagógus, a tanító és az óvodapedagógus szakon, valamint az új szükségleteknek megfelelően új képzési formákat (szakképzés, távoktatás) és nem tanári szakokat, például andragógia, társadalmi tanulmányok, rekreáció és egészségfejlesztés szakot is indít. Az egyik legnagyobb épületkomplexummal rendelkező kar egyes képzőhelyei 2007 és 2009 között jelentős rekonstrukción, és energetikai korszerűsítésen estek át.

Mérnöki Kar

A Mérnöki Kar elődje, az Élelmiszeripari Főiskola 1962-ben jött létre élelmiszeripari és élelmiszeripari műszaki szakemberek képzésére. 1998-tól az egyesülésig a József Attila Tudományegyetem Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Karaként, egyben a Szegedi Felsőoktatási Szövetség tagintézményeként működött. Az új modell szerint valósítják meg a duális képzést, indítanak élelmiszermérnök, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök, műszaki menedzser, gépészmérnök, informatikus és szakigazgatási agrármérnök, valamint gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakokat. A mérnöknek készülő hallgatók üzemi gyakorlaton mélyítik el szakmai ismereteiket, a Kar legjobb diákjai külföldön szerezhetnek gyakorlati tapasztalatokat ösztöndíjas támogatással.

A Mérnöki Kar központi épülete a Mars téren

duális képzés

Kétszintű képzés a felsőoktatásban alapképzés (BSc, BA) és mesterképzés (MSc, MA) keretében.

A hódmezővásárhelyi székhelyű Mezőgazdasági Kar épülete

kooperatív képzés

Különböző cégek és egy egyetem között megkötött együttműködési-támogatási szerződés alapján a hallgatók bekapcsolódnak egy cég munkájába.

Mezőgazdasági Kar

A Mezőgazdasági Kar székhelye Hódmezővásárhely, itt az agrár-szakképzés több, mint százesztendős múltra tekint vissza. A mezőgazdasági mérnököket és vadgazda mérnököket képző intézmény cserekapcsolatot tart fenn dán és francia egyetemekkel, de angol, német, olasz, holland és finn mezőgazdasági jellegű felsőoktatási intézményekkel is. A Karon kiemelt hangsúlyt kap a duális képzési program mellett a gyakorlati oktatás, ami kooperatív képzés keretében valósul meg. Mezőgazdasági mérnök szakos hallgatók számára a gyakorlatokat alapvetően a tangazdaságra, illetve a régió mezőgazdasági vállalkozásaira, szakigazgatási hivatalaira, szakmai szervezeteire alapozzák. A vadgazda mérnök szakos hallgatók gyakorlati képzése elismert vadásztársaságok bevonásával történik.

Természettudományi és Informatikai Kar

A Természettudományi és Informatikai Kar már 1921-ben megkezdte működését. Nagy hírű professzorait – Riesz Frigyes, Szent-Györgyi Albert, Straub F. Brunó – méltó utódok követték a tanszékek, illetve a Kar élén. Az öt klasszikusnak számító tudományág: biológia, fizika, földrajz, kémia és matematika mellett az utóbbi évtizedekben vált önállóvá az informatikai tanszékcsoport és a környezetvédelmi szak. A TTIK-n folyó kutatásokba az oktatók aktívan bevonják a hallgatókat, ennek eredményeként a Kar hallgatói figyelemreméltóan sikeresek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A kétszintű képzés mellett hét doktori iskolában nyerhetnek a legtehetségesebb hallgatók PhD-fokozatot. A Kar tudományos aktivitása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az SZTE 2010-ben kutatóegyetemi, 2013-ban kiemelt egyetemi státuszba került.

A Bolyai-épület

PhD-fokozat

Az egyetemi oktatásban megszerezhető legmagasabb fokozat, melyet a doktori képzést elvégzők kaphatnak. A latin Philosophiæ Doctor = "a filozófia tanítója" rövidítése.

Kezdőoldal

Egyetem Szegeden

Feladatok

♦Vidd az egeret az újság fölé!♦

Szegeden tárgyaltak a Világbank szakértői. Kölcsön egyetemi beruházásokra. Forrás: Délmagyarország, (90) 64. p. 7. (2000) URL

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.