Oktatók és hallgatók a változásért

2021

Tartalmunkból

1956 - A legnagyobb küzdelem

Az ötvenes évek kezdetére a magyarországi felsőoktatás autonómiája megszűnt. Az oktatás teljes spektrumát átitatta a kommunista ideológia; az intézményeket országos szintről irányították; felvételi keretszámokat írtak elő, és erősen megszűrték, hogy ki kerülhet be egyetemre, főiskolára.

1956-ra egyértelművé vált, hogy a felsőoktatás ebben a formában működésképtelen. A hallgatókat leginkább szociális problémáik megoldatlansága, az ideológiai tárgyak és más kötelező stúdiumok (orosz nyelv, honvédelmi ismeretek) oktatásának kérdései foglalkoztatták.

Az orosz nyelv tanulása 1949-1953 között kötelező volt minden hallgató számára. 1953-tól  1955-ig választhatóvá tették, 1955-ben pedig ismét kötelezővé.
Az 1988-as sztrájk során ismét felmerült a kötelező orosz nyelvoktatás eltörlésének igénye.

Az SZKP XX. kongresszusa után sokan érezték úgy, hogy szabadabbá vált a légkör, és olyan dolgokról is lehet beszélni, amelyeket addig senki nem mert még csak megemlíteni sem. A diákok között spontán beszélgetések alakultak ki, melyeken központi téma volt az oktatás megújításának kérdése.

"Az után sokan érezték úgy,..."

SZKP XX. kongresszusa

A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusára 1956 februárjában került sor. A tanácskozás gyökeres fordulatot hozott a szovjet (és ezáltal a nemzetközi) kommunista mozgalom ideológiájában, miután már nem a kapitalista világrend elleni háború elkerülhetetlensége, hanem a “békés egymás mellett élés” került középpontba. Hruscsov főtitkár több órás zárt ülésen ítélte el a Sztálin irányításával elkövetett bűnöket.

DISZ

Dolgozó Ifjúság Szövetsége. A kommunista párt (Magyar Dolgozók Pártja, MDP) irányítása alatt álló, 14-26 éves fiatalokat tömörítő szervezet. 1950-ben alakult, majd az 1956-os forradalom során felbomlott. Utóda az 1957-ben létrejött Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) lett.

Varsói Szerződés

1955-ben alakult katonai-politikai szervezet. Tagjai voltak: Szovjetunió, Albánia (1961–1968), Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia. A tagállamok területén szovjet csapatok állomásoztak, így próbálták ellensúlyozni a NATO katonai fölényét és növelni a szovjet befolyást. A szocialista államok demokratizálódását követően 1991-ben megszűnt.

♦Vidd az egeret a könyvek fölé!♦

A gyűlésen megalakítottak egy új, a DISZ-től független diákszervezetet, melynek neve „Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége”, röviden MEFSZ, vagy a könnyebb kiejtés miatt MEFESZ lett. Felhívást intéztek az ország többi felsőoktatásban tanuló hallgatójához, hogy csatlakozzanak a szervezethez.

A gyűlésen az egyetemi autonómia igénye mellett már politikai követeléseket is megfogalmaztak:

Ezek a követelések október 23-án már a forradalom által megfogalmazott célokként jelentek meg.

A tettek mezején

A következő napokban sorra tartották a kari gyűléseket, a programalkotó nagygyűlésre pedig október 20-án került sor az Auditorium Maximumban. 10 tanulmányi és 12 politikai követelést fogalmaztak meg, s megbízták a szervezet vezetőit, hogy utazzanak el az ország felsőoktatási intézményeibe, és nyerjék meg az ottani hallgatókat is az ügynek.

A MEFESZ alakuló ülése 1956. október 20-án

A szegedi minta nyomán a diákság a többi egyetemen, főiskolán is megfogalmazta követeléseit, melyek egyik közös eleme a demokrácia helyreállítása volt.

Október 23-án kitört a forradalom.

Ezt követően 31-én még sor került egy MEFESZ nagygyűlésre, ahol a fővárosi eseményekről számoltak be a vezetőség Budapestről visszatérő tagjai. A kádári hatalomátvételt követően a MEFESZ-t fokozatosan felszámolták: hatalomhoz hű embereket építettek be a vezetőségbe, majd 1957 áprilisában beolvasztották a márciusban megalakított KISZ-be.

A nagygyűlés közönsége

10 tanulmányi pont

  • Az egyetemi ifjúság káderezését az MDP 1956 augusztusában hozott értelmiségi határozatának szellemében végezzék!

  • A Szegedi Egyetem – mint újság – az egyetemi és főiskolai hallgatók sajtóorgánuma legyen, ez tükröződjön tartalmában és formájában!

  • A diákjóléti bizottságba küldendő tagot a kari gyűlések válasszák!

  • Követeljük a szabad elvi viták rendezésének jogát!

  • Túlterhelések megszűntetése: a) A nőhallgatók számára töröljék el a honvédelmi oktatást! A férfi hallgatók óraszámát heti két órára csökkentsék! b) A nem szaktárgyakból megfelelt-nem megfelelt értékelés legyen! Kevesebb kötelező órát, több speciálkollégiumot!

  • a) Szálló- és lakásügyben lakásügyi bizottságot hozunk létre, mely megállapítja a lakások maximális bérét. b) A szálló igazgatójának kinevezésénél az ifjúság képviselőjének vétójoga legyen! c) A felszabaduló középületekből az igények szerint diákszállókat hozzanak létre!

  • a) Külföldi utazások szervezése keletre és nyugatra! b) 50%-os utazási kedvezményt követelünk belföldi utazásokra!

  • Általános jegykedvezményt követelünk minden kulturális rendezvény minden előadására!

  • A zenei szakiskola főiskolai jellegének elismerését követeljük, a hallgatók számára rendes, egyetemistákat megillető jogokat követelünk!

  • A védőnőképző főiskolai jellegének elismertetése és a hallgatók számára rendes főiskolásokat megillető jogokat!”

Döntő ütközet az egyetemért!

A vezetőség több tagja emigrációba kényszerült, az itthon maradtak közül sokakat perbe fogtak, közülük többeket börtönbüntetésre ítéltek. Egyeseket kizártak minden felsőoktatási intézetből, s voltak, akiket szigorú dékáni megrovásban részesítettek.

A MEFESZ emlékműve a BTK és a TIK épületei közötti parkban

Kezdőoldal

Egyetem Szegeden

Következő fejezet

Oktatók és hallgatók a változásért - 1981

Feladatok

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.