Oktatók és hallgatók a változásért

2021

Tartalmunkból

1988 - Sztrájk!

1988-ra a szocialista világrend az összeomlás szélére került. Sem gazdaságilag, sem társadalmi támogatottságát tekintve sem tudta már felvenni a versenyt a demokráciákkal. Folyamatosan történtek kísérletek a megújulásra, egyre többet lehetett olyan szavakkal találkozni, mint a peresztrojka, a glasznoszty, a reform, a pluralizmus. Ennek hatására a vég elkerülhetetlenül közeledett: mozgalmak, pártok alakultak, és már nyíltan beszéltek olyan dolgokról is, mint a tiltakozás és a sztrájk.

Tanuljunk közösen!

Nézzük meg, mit jelentenek a szövegben előforduló kék színnel jelölt szavak!

peresztrojka

Orosz szó, mely az 1985-ben elindított gazdasági és társadalmi átalakítást jelenti a Gorbacsov vezette Szovjetunióban. Később más szocialista országok gazdaságának és társadalmának megújítását is ide értették.

glasznoszty

Orosz szó, jelentése nyíltság. Gorbacsov Szovjetuniójában 1985-től arra törekedtek, hogy átláthatóvá tegyék az állam vezetését és vitákra kényszerítsék a szűk vezető réteget. Később más országokban is a nyílt viták jelképévé vált.

pluralizmus

Latin eredetű szó. Olyan feltételrendszert jelent, amely lehetővé teszi, hogy a politikai hatalomból a társadalmi csoportok széles köre részesüljön. Sokszor ‘többpártrendszer’ értelemben használják, de máskor jelentése annál szerteágazóbb.

A JATE Bölcsészkarán 1988. szeptember 26-án  kari gyűlésen tekintették át a képzés helyzetét. Ezen úgy határoztak, hogy követeléseiknek sztrájkkal adnak nyomatékot.

1988. szeptember 28-ára a karon egész napos sztrájkot hirdettek. A megmozduláshoz a diákok mellett az oktatók is csatlakoztak, és a szakszervezet is támogatta azt.

Tantervutasítás

Olyan szigorú szabályozás, amely központilag (a minisztérium által) előírja, hogy egy oktatási intézményben (pl. egy egyetemen, ill. annak tanszékein) milyen tantárgyakat, milyen tartalommal és milyen óraszámban kell oktatni. Kijelöli az oktatókat, akik személyén nem lehet változtatni. Megadja, hogy egy kurzust hány hallgató vehet fel. A hallgató számára is előírásokat tartalmaz: minden félév teljesítéséhez kötelezően előírja, hogy mely tantárgyakat kell felvennie; kettőnél több igazolatlan hiányzás esetén a kurzus teljesítése érvénytelenné válik, (és ezzel együtt az egész félév is).

Követeléseik

  • A tantervutasítás megszüntetése!

  • A kötelező óralátogatás megszüntetése (ajánlottá tétele)!

  • A tanszékek valóban azt oktassák, ami a nevükben szerepel, s ne a tudományuk egy speciális területét!

  • Az ideológiai tárgyak helyét szabadon választott formában vegyék át az általános társadalomismereti tárgyak és a filozófiatörténet!

  • Az egyetemen folyó tanárképzésben a képzési idő öt év legyen, és ezt kövesse a tanári gyakorlatra való fölkészítés egy esztendeje!

  • Az egyetemek jussanak több pénzhez,az államilag támogatott párt- és tömegszervezetek költségének és a katonai kiadások terhére!

  • Oktatói béremelést! A költségvetés becsülje meg az oktatókat!

Forráselemzés

Mi volt a szikra, ami kirobbantotta az elégedetlenséget?

Olvasd el a Sztrájk a bölcsészkaron! című cikket és fogalmazd meg a választ!

♦Kattints a videó elindításhoz a képre.♦

Forrás: “Figyelmeztető sztrájk. JATE BTK 1988. szeptember 28.,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, URL

Az Auditorium Maximumba szervezett  megmozdulás délelőttjén előadások hangzottak el a középkori, illetve a modern francia és angol egyetemekről. Dél körül érkezett meg a minisztérium képviselője, és parázs vita vette kezdetét. A diákok, oktatók konkrét válaszokat szerettek volna kapni felvetéseikre, de az állami vezető arra hivatkozott, hogy csak nemrég kapta kézhez az állásfoglalást. A nap végére az a határozat született, hogy 30 napon belül nyílt választ követelnek a sztrájkolók, akik más felsőoktatási intézményekhez is felhívást intéztek: nyilvánítsanak ők is véleményt a felvetett kérdésekkel kapcsolatban.

A minisztérium az addig megszokott módon és stílusban válaszolt: nem tekintette partnernek a hallgatókat. Az éjszakába nyúló kari gyűlés (melyen jelen voltak más egyetemek képviselői is) ezért az alábbi határozatot hozta:

A Művelődési Minisztérium 1988. október 27-én érkezett válaszát október 31-én tartott Kari Gyűlésünk beszédmódja és értékelhetetlen tartalma miatt elutasította. [...]
Ezért, minden felsőoktatási intézmény hallgatóit felhívjuk, hogy — amennyiben alapköveteléseinkkel egyetért — közös követeléseinknek az Országgyűlés novemberi ülésszakának kezdetekor, november 23-án és 24-én nyilvános szolidáris demonstrációval adjon hangot.

Felhívás (1988)

Szegedi Egyetem, 15. sz., 1.

A szegedi kezdeményezés így országos visszhangra talált, és már nemcsak a hallgatók ügyévé terebélyesedett: az oktatás teljes átalakítása került terítékre. Legfőbb követeléssé a teljes tanszabadság vált, de emellett szóba került az ideológiáktól független közismereti és műveltségi stúdiumok és az intézményi autonómia kérdése.

Legfőbb követelések:
József Attila Tudományegyetem,1988. november 23.

Tanszabadság

Lényege, hogy a képzés sajátosságaira való figyelemmel és a megadott keretek között  az oktatók maguk dönthessenek arról, hogy milyen stúdiumokat hirdetnek meg, a hallgatóknak pedig joguk legyen eldönteni, hogy milyen tantárgyakat és mely oktatóknál kívánnak hallgatni.

A demonstrálók hangsúlyozták, hogy nem politikai, hanem szakmai motivációik vannak, és nem a társadalom más rétegeinek kárára akarják megoldani az oktatás finanszírozásának kérdéseit.

Előző fejezet

Oktatók és hallgatók a változásért - 1981

Következő fejezet

Oktatók és hallgatók a változásért - 1990

Feladatok

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.