Szegedi Tudományegyetem (1944–1947–1964)

Az intézmény az 1945/46-os tanévben nyitott újra Szegedi Tudományegyetem néven, s ez a Horthy Miklós Tudományegyetem tényleges  megszűnését jelentette. Azonban a szegedi egyetem elnevezése tulajdonképpen 1947-ig Horthy Miklós Tudományegyetem maradt, noha ezt a nevet próbálták kerülni. Az ellentmondásos névhasználatot csak egy 1947. április 17-én született rendelet oldotta fel, ami hivatalossá tette az 1945 óta használt Szegedi Tudományegyetem elnevezést.

A háború után

Kalmár László 1945 áprilisában visszakapta magántanári címét. Szőkefalvi-Nagy Béla 1946. január 10-étől az egyetem címzetes ny. rk. tanára lett. A Kolozsvárról visszatérni kényszerült Szőkefalvi Nagy Gyula 1945 novemberétől beosztott ny. r. tanára lett az egyetemnek. Kalmárt 1946-ban kinevezték intézeti tanárrá, majd kevéssel később ő is ny. rk. tanár lett. Az 1945/46. tanév közben Riesz Frigyest meghívták és kinevezték a budapesti tudományegyetemre, tanszékvezető egyetemi tanárnak. Személyében a magyar matematika csak Bolyai Jánoshoz mérhető nagysága távozott el városunkból, amelyet az itt töltött negyedszázad alatt, munkatársainak élén, a világ elismert matematikai kutatóhelyeinek egyikévé fejlesztett. Riesz eltávozásától a Bolyai Intézet igazgatói tisztségét  Szőkefalvi Nagy Gyula töltötte be. 1948-ban a Bolyai Intézet az újra létrehozott Ábrázoló Geometriai Intézettel bővült, amelynek Szőkefalvi-Nagy Béla lett ny. r. tanára.

Szeged az 1940-es években

Forrás: Varga András,  magángyűjtemény

Az újjászervezés

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

Kalmár László kéziratai a szegedi Klebelsberg Könyvtárban

Riesz utóda 1947. március 18-án  – a felsőbb mennyiségtan nyilvános rendes tanáraként, egyben a Bolyai Intézet igazgatójaként – Kalmár László lett.

Kislexikon

Nézzük meg Kalmár László életét részletesebben!

 

1949-ben a felsőoktatást jelentősen átszervezték. Az ide vonatkozó kormányrendelet többek között úgy intézkedett, hogy a Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kara a jövőben Természettudományi Kar elnevezéssel folytatja működését, a Bolyai Intézet megjelölést eltörölték, bár az egyetemi polgárok beszélt nyelvében változatlanul tovább élt. Egyéb új szakok között elvben az alkalmazott matematikus képzés is lehetővé vált – Szegeden ez 1957-ben indul meg. Ugyanez a rendelet megszüntette az Országos Tanárképző Intézetet is. 1950-ben a “második triumvirátus”, Kalmár László, Rédei László és Szőkefalvi-Nagy Béla javaslatára a Bolyai Intézetet alkotó három intézet hivatalosan megszűnt, és 1967-ig egységes Bolyai Intézetként működött tovább. Professzorainak státusa továbbra is “tanszékvezető egyetemi tanár” maradt.

Kalmár László (1905–1976)
Rédei László (1900–1980)
Szőkefalvi-Nagy Béla (1913–1998)

Tudtad-e?

Míg 1950-ig a matematika szakos egyetemi hallgatók száma egyetlen évben sem haladta meg a húszat, ettől az évtől kezdve száz körüli létszámú matematika-tanárjelölt évfolyamok jelentek meg az egyetemen.

 

Az intézet kinőtte a Szukováthy (mai nevén Ady) téri épületben közel negyedszázadon át elfoglalt – eleinte kényelmes – helyét, s 1952 végén mai helyére, a városi piarista gimnázium korábbi épületébe, az Aradi vértanúk tere 1. szám alatti épület első emeletére költözött, a második emeleten pedig tágas tantermeket és tanulószobákat kapott. Ettől kezdve az egyetemi életben ezt az épületet emlegették “a Bolyai”-ként. (Még azokban az években is, amikor az elnevezés hivatalosan nem létezett.)

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

Kérdések és feladatok

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára -  Minden jog fenntartva.