A szegedi matematikai iskola: Szegedi Tudományegyetem (1944–1947–1964)

Az intézmény az 1945/46-os tanévben nyitott újra Szegedi Tudományegyetem néven, s ez a Horthy Miklós Tudományegyetem tényleges megszűnését jelentette. Azonban a szegedi egyetem elnevezése tulajdonképpen 1947-ig Horthy Miklós Tudományegyetem maradt, noha ezt a nevet próbálták kerülni. Az ellentmondásos névhasználatot csak egy 1947. április 17-én született rendelet oldotta fel, ami hivatalossá tette az 1945 óta használt Szegedi Tudományegyetem elnevezést.

A háború után

Kalmár László 1945 áprilisában visszakapta magántanári címét. Szőkefalvi-Nagy Béla 1946. január 10-étől az egyetem címzetes ny. rk. tanára lett. A Kolozsvárról visszatérni kényszerült Szőkefalvi Nagy Gyula 1945 novemberétől beosztott ny. r. tanára lett az egyetemnek. Kalmárt 1946-ban kinevezték intézeti tanárrá, majd kevéssel később ő is ny. rk. tanár lett. Az 1945/46. tanév közben Riesz Frigyest meghívták és kinevezték a budapesti tudományegyetemre, tanszékvezető egyetemi tanárnak. Személyében a magyar matematika csak Bolyai Jánoshoz mérhető nagysága távozott el városunkból, amelyet az itt töltött negyedszázad alatt, munkatársainak élén, a világ elismert matematikai kutatóhelyeinek egyikévé fejlesztett. Riesz eltávozásától a Bolyai Intézet igazgatói tisztségét Szőkefalvi Nagy Gyula töltötte be. 1948-ban a Bolyai Intézet az újra létrehozott Ábrázoló Geometriai Intézettel bővült, amelynek Szőkefalvi-Nagy Béla lett ny. r. tanára.

Tovább olvasom

Az egyetemi tanári testület 1950 előtt: rendes tanárok azok, akiket pályázatok alapján valamelyik fő tantárgy oktatására neveznek ki. Rendkívüli tanárok azok, akik nem főszakokat tanítanak, vagy egy főszak második-harmadik tanárául vettek fel. A tanítók nem egyetemi szaktantárgyakat tanítanak, hanem kiegészítő ismereteket – pl idegen nyelveket, kardvívást.

A nyilvános rendkívüli (ny. rk.) vagy nyilvános rendes (ny. r.) tanár az egyetemi kar teljes jogú tagságával járt, egyedül a fizetési fokozatban volt különbség. Nyilvános rendes egyetemi tanár: ez 1950 előtt egy tanszék kinevezett professzora – gyakorlatilag tanszékvezető professzora – volt. Egyébként többnyire a fiatalabbak kezdték rendkívüli tanárként, majd néhány év elteltével megkapták rendes tanári kinevezésüket. Új diszciplínák vagy párhuzamos tanszékek tanárai is gyakran rendkívüli tanárként indultak. Ezt azért fontos hangsúlyoznunk, mert a címzetes, valamint a címmel és jelleggel (nyilvános, rendes, rendkívüli) ellátott egyetemi tanárok a kor mindennapos gyakorlatában sokszor egyszerűen egyetemi tanárnak nevezték magukat (ezzel sok lexikonszerkesztőt is megtévesztve), valójában azonban egzisztenciális értelemben nem voltak egyetemi tanárok.

A magántanárok nem az egyetem alkalmazottai, csupán az egyetem által engedélyezett oktatók. Egyetemi magántanár: ő csak “vendégszereplő” volt az egyetemen, előadási jogot kapott egy bizonyos tárgykörből, abból a tárgykörből hirdethetett előadásokat, az egyetem valamelyik tantermében. A magántanárságot el is lehetett veszíteni, ez a fokozat ugyanis azzal a kötelességgel járt, hogy tárgykörből előadásokat kellett hirdetni és tartani, legalább háromévenként egy szemesztert. De emellett volt rendes állása, pl. tanított egy középiskolában, vagy praktizált mint orvos (ha az orvostudományi kar magántanára volt), esetleg mint ügyvéd (ha a jogi kar magántanára volt). Akkoriban jónéhány középiskolai tanár is dicsekedhetett ilyen fokozattal; ennek révén tudtak kapcsolatban maradni az egyetemmel, és a fokozat további tudományos munkára ösztönözte őket.

Szeged az 1940-es években

Az újjászervezés

Kalmár László kéziratai a szegedi Klebelsberg Könyvtárban

Riesz utóda 1947. március 18-án – a felsőbb mennyiségtan nyilvános rendes tanáraként, egyben a Bolyai Intézet igazgatójaként – Kalmár László lett.

Kislexikon

Nézzük meg Kalmár László életét részletesebben!

1949-ben a felsőoktatást jelentősen átszervezték. Az ide vonatkozó kormányrendelet többek között úgy intézkedett, hogy a Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kara a jövőben Természettudományi Kar elnevezéssel folytatja működését, a Bolyai Intézet megjelölést eltörölték, bár az egyetemi polgárok beszélt nyelvében változatlanul tovább élt. Egyéb új szakok között elvben az alkalmazott matematikus képzés is lehetővé vált – Szegeden ez 1957-ben indul meg. Ugyanez a rendelet megszüntette az Országos Tanárképző Intézetet is. 1950-ben a “második triumvirátus”, Kalmár László, Rédei László és Szőkefalvi-Nagy Béla javaslatára a Bolyai Intézetet alkotó három intézet hivatalosan megszűnt, és 1967-ig egységes Bolyai Intézetként működött tovább. Professzorainak státusa továbbra is “tanszékvezető egyetemi tanár” maradt.

Kalmár László

(1905–1976)

matematikus

A magyar kibernetika atyja. Kutatási területe: matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén.

Rédei László

(1900–1980)

matematikus

A magyar absztrakt algebrai iskola megalapozója. Kutatási területei: algebrai számelmélet, algebra, geometria. Legjelentősebb eredményeit az algebra és a számelmélet területén, a véges Abel-csoportok elméletében érte el.

Szőkefalvi-Nagy Béla

(1913–1998)

matematikus

A matematikai analízis világhírű művelője, a 20. századi magyar matematika egyik legnagyobb alakja. Kutatási területe tágabb értelemben a teljes funkcionálanalízis. Kiemelkedő eredményeket ért el a Fourier-sorok elméletében is.

Tudtad-e?

Míg 1950-ig a matematika szakos egyetemi hallgatók száma egyetlen évben sem haladta meg a húszat, ettől az évtől kezdve száz körüli létszámú matematika-tanárjelölt évfolyamok jelentek meg az egyetemen.

Az intézet kinőtte a Szukováthy (mai nevén Ady) téri épületben közel negyedszázadon át elfoglalt – eleinte kényelmes – helyét, s 1952 végén mai helyére, a városi piarista gimnázium korábbi épületébe, az Aradi vértanúk tere 1. szám alatti épület első emeletére költözött, a második emeleten pedig tágas tantermeket és tanulószobákat kapott. Ettől kezdve az egyetemi életben ezt az épületet emlegették “a Bolyai”-ként. (Még azokban az években is, amikor az elnevezés hivatalosan nem létezett.)

Tudósok hálózatban