A kolozsvári egyetem Szegeden (1921—1940)

A menekült egyetem az 1921/22-es tanévtől kezdődően Szegeden talált otthonra. Szeged városa akkor már több évtizedes harcot folytatott azért, hogy egyeteme legyen. A matematika tudományának azonban Szegeden van egy jelentős előzmény-személyisége, Dugonics András személyében, aki Szeged első matematikus egyetemi tanára volt — de egyetem akkor még csak Nagyszombatban, illetve később Budán létezett. Szép jelkép, hogy a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának épülete a Dugonics téren áll.

A szegedi egyetem alapítása

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

Az egyetem épülete a Dugonics-szoborral

A Kolozsvárról Szegedre áttelepített Ferenc József Tudomány-egyetem első tanévnyitó ünnepségét 1921. október 9-én tartotta, az első egyetemi előadások október 12-én kezdődtek. Szeged városának  régi vágya teljesült, habár az induláskor az egyetem vezetésének számos anyagi jellegű problémával kellett megküzdenie. Az egyetemi klinikák a megnyitáskor annyira hiányosan voltak felszerelve, hogy majdnem leküzdhetetlen nehézséget jelentett a betegek elhelyezése. Az állami támogatás kezdetben igen szűkös volt és gyakran rendellenes késéssel érkezett. Problémát okozott a pénz akkori folytonos elértéktelenedése és ennek nyomán a kiadások hatványozott emelkedése is. Az oktatók erejét és idejét az előadások tartása mellett az épületek bebútorozása és felszerelése is igénybe vette, az egyes egyetemi épületek szabaddá tétele, átadása, átalakítása ugyancsak lassan haladt.

A kezdetek

 Az oktatók tekintélyes hányada, amíg nem tudtak a városban otthont találni, Budapestről utazott Szegedre, hogy az óráikat megtartsa. Voltak átmeneti megoldások is, például a kiváló matematikus, Riesz Frigyes még egy üres laboratóriumban is lakott Szegeden. Így ír erről testvérének Riesz Marcelnek Svédországba 1921. november 10-én: “Kedves Marczikám! […] Tehát minden jót és különösen egy jó, szolid svéd katedrát. A mieink itt kissé gyengék, egy szél elfujhatja, 2 hete ismét fenyegetett a földönfutás veszedelme. Egyébként is, sok jóakarattal, de teljesen híján az anyagi eszközöknek, tulajdonképen potemkinezünk. Még elfogadható lakásom sincs amíg kapok (remélhetőleg 1-2 hónap mulva), beköltöztem mindenestül Pogány Béla tanári laboratoriumába, mely műszerek híján egyelőre teljesen üres.[…] sokat gyötörnek az adminisztráczióval és hetekig nem volt egy íróasztal, melynél zavartalanul dolgozhattam volna. Most már nekiülök. De indítsd meg, kérlek, az akcziót nálatok is, mert a szemináriumunk a Demeczky-féle könyveken kívül eddig az államtól semmit sem kapott. A költségvetés szerint az egész egyetemnek ebben a tanévben könyvekre kb. 200,000 K jut, tehát kevesebb, mint 1000 sv. k. […] Sokszor csókol szerető bátyád, Friczi”.

Az "első triumvirátus"

A Matematikai Szemináriumot (a Felsőbb Mennyiségtan, Elemi Mennyiségtan és Matematikai Fizika Tanszéket) és az Ábrázoló Geometria Intézetet a Dugonics téri központi épület földszintjén helyezték el. Egyetlen szobában kaptak helyet Riesz, Haar, és Ortvay professzorok, mint a Matematikai Szeminárium igazgatói (Riesz mint ügyvezető igazgató).
Az 1920-as évek első felében Radó Tibor, majd Kudar János  töltötték be a tanársegéd, később az adjunktus rangját. Mindkettő máshol folytatta karrierjét. Radó Amerikában lett professzor, Kudar pedig  kitűnő elméleti fizikussá vált, később Schrödinger mellett is dolgozott.  Az ő nevéhez fűződik a relativisztikus Schrödinger egyenlet első levezetése.
1925. november 30-ával Kerékjártó lett az egyetem ny. rk. tanára. Haar, Riesz és Kerékjártó lett a szegedi matematikai iskola első “triumvirátusa”.

Forrás: https://ysjournal.com/schrodinger-equation-cat-and-philosophy/

Haar Alfréd (1885–1933)
Riesz Frigyes (1880–1956)
Kerékjártó Béla (1898–1946)

 

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

A szegedi matematikus konferencia résztvevői 1928-ban
(Riesz Frigyes; Kerékjártó Béla; Haar Alfréd; Kőnig Dénes; Ortvay Rudolf; Kürschák József; George D. Birkhoff; Kellogg O. D.; Fejér Lipót; Radó Tibor; Lipka István; Kalmár László; Szász Pál)

Ekkor került Szegedre Kalmár László,  az 1945 utáni időszak nagy tekintélyű professzora, a “második triumvirátus” első tagja.
Kalmár a magyar kibernetika atyja. Kutatásainak középpontjában főként matematikai analízis, matematikai logika és alkalmazásai álltak, különösen a kibernetika, a számítástudomány és a matematikai nyelvészet területén.

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

 

A Kalmár Lászlóval kiegészült hat fős “csapat” lett a szegedi matematikai iskola magja. A nagy professzorok mellett Radó, Kalmár és Lipka István mint asszisztencia nem csupán kiszolgálta a minőségi munkát:  felkészültségük alkalmassá tette őket arra, hogy új diszciplínákat is befogadjanak és műveljenek – elég Radó és Kalmár esetében a matematikai logikára, később pedig a számítástechnikára gondolni.

 

A matematikusok és a vallás

A kolozsvári matematikai iskolát a külföldön tanult fiatalabb nemzedék tagjai emelték európai színvonalra. Ezek között igen nagy számmal akadtak az új iránt fogékony zsidó fiatalok.  A Kolozsvárról átjött egyetem másik sajátossága az volt, hogy a professzori kar jelentős része (az előbb említettektől eltekintve) jórészt a református vallást vallotta. A szegedi egyetem vezető körei és a — főképp katolikus — szegedi városatyák között egészen a kommunista időkig megtalálhatjuk a vallási nézeteltérések kisebb-nagyobb jeleit.

A Bolyai Intézet

Az egyetem tanácsának határozata alapján 1929-től a Matematikai Szeminárium és a Geometriai és Ábrázoló Geometriai Intézet együttes neve: Bolyai Intézet. Az intézet a Baross Gábor (ma Egyetem) utca 2. szám alatti (másképpen: Szukováthy-, illetve Ady-téri) épület második emeletén kapott helyet, a mai Magyar Nyelvészeti Tanszék helyén. A Bolyai Intézet elnevezés elsősorban a tudományos levelezésben vált használatossá; így van ez a mai napig is. Az Acta Scientiarum Mathematicarum a 9. kötettől kezdődően a borítóján viseli ezt a nevet. 1932-ben a Matematikai Fizika Tanszék kivált a Matematikai Szemináriumból, ezáltal a Bolyai Intézetből is, és Elméleti Fizika Tanszék néven önálló tanszékké alakult.

 

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

A Bolyai Intézet épülete az 1960-as években

Magyar Örökség a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete
(Csákány Béla beszéde)

 

Riesz Frigyes és Haar Alfréd a kolozsvári egyetem könyvállományára alapozva fogtak Szegeden egy színvonalas, a kutatást és oktatást egyaránt szolgáló matematikai szakkönyvtár megteremtéséhez, amely mára az ország egyik vezető matematikai könyvtárává fejlődött. Állományában a korszerű elektronika vívmányait felhasználva immár a világ bármely tájáról böngészhet az érdeklődő szakember.

 

Tudtad-e

A Bolyai Intézet nem keverendő össze az 1890-ben alakult, majd 1947-ben Szegeden újjáalakult és két évig szegedi központtal működött Bolyai János Matematikai Társulattal, amely a matematikusok országos szervezete.

1933 márciusában 48 éves korában meghalt Haar Alfréd. Ezzel lezárult a szegedi matematikának az első nagy “triumvirátus”, Riesz, Haar és Kerékjártó nevével fémjelzett aranykora. Az 1932/33. tanév végéig Riesz javaslatára a kar Kalmár Lászlót  bízta meg az Elemi Mennyiségtan Tanszék teendőinek ellátásával. Ezután a minisztérium takarékossági okokra hivatkozva a tanszékre nem nevezett ki professzort, ami gyakorlatilag a tanszék megszűnését jelentette. Az 1933/34. tanévtől Szőkefalvi-Nagy Béla, Riesz díjtalan gyakornoka, Lipka István pedig 1935. szeptember 1-től Kerékjártó Béla adjunktusa lett. 1938 nyarán Kerékjártó Béla Pestre távozott.
Kerékjártó tanszékének vezetését a következő tanévben Riesz Frigyes látta el, majd 1939. július 19-től  Szőkefalvi Nagy Gyulát nevezték ki az egyetem ny. r. tanárává, a Geometria és Ábrázoló Geometria Intézet igazgatójává. Főiskolai helyére fia, Szőkefalvi-Nagy Béla, a Bolyai Intézet későbbi meghatározó egyéniségű professzora került. 

 

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

Szőkefalvi-Nagy Béla, a Bolyai Intézet későbbi meghatározó egyéniségű professzora

Kérdések és feladatok

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára -  Minden jog fenntartva.