A matematikai intézet Kolozsvárott

150 év távolából elég nehéz belegondolni, hogy milyen problémákkal járt egy egyetem létrehozása Kolozsvárott, az 1870-es évek elején. Pedig a kolozsvári egyetem megalapítására már évszázadok óta törekedtek az erdélyi fejedelmek, a 18. századtól a jezsuita rend, illetve a református egyház. Az erdélyi reformátusok 1842-ben pályázatot is hirdettek egyetemalapításra, ez azonban nem járt megfelelő eredménnyel. 1848-ban is foglalkozott a kérdéssel az uniós bizottság (amely Magyarország és Erdély jogi egységesítésén dolgozott). A szabadságharc bukása után ez a terv füstbe ment. Végül a kiegyezés teremtette meg a lehetőségét az ország második tudományegyetemének létrehozására, amelyre 1872-ben Kolozsvárott került sor. Az új intézmény az uralkodó iránti tiszteletből a Ferenc József Tudományegyetem nevet kapta.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsvári_Magyar_Királyi_Ferenc_József_Tudományegyetem

 

Az egyetem épülete 1893–1902 között épült Meixner Károly és Alpár Ignác tervei alapján. A kivitelező Reményik Károly (Reményik Sándor apja) cége volt.

Tudtad-e?

A törvényjavaslatot Ferenc József király 1872. május 29-én hagyta jóvá. Azonban sokan nem bíztak az egyetem életképességében. Ferenc József is csak 1881-ben, tíz évnyi működés után merte vállalni azt, hogy az új egyetem az ő nevét viselje (az alapítólevelet is csak ekkor bocsátotta ki).

A már működő Jogakadémia természetes elődül szolgált a Jogtudományi Karnak. Az Orvosi-sebészi Tanintézet az orvosi kar őse lehetett. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteménye és könyvtára is komoly tudományos bázist jelentett. 1870-ben Eötvös József miniszter személyes látogatásán határoztak a három kar: a bölcsészeti – amelybe ekkoriban a természettudományt is beleértették –, az orvosi és a jogi kar megalapításáról.
1872-ben az új vallás- és közoktatásügyi miniszter, Pauler Tivadar már négy karról beszél, a negyedik a Matematikai–Természettudományi Kar  nevet kapta.  A 19. század a modern tudományok hatalmas fejlődésének kora volt, így a kolozsvári egyetem megalapításakor a természettudományoknak már a kezdetkor komoly teret adtak. Ilyen kara a nagyvilágban akkor csupán a tübingeni egyetemnek volt; és csak mintegy ötven év elteltével indult meg világszerte a matematikai és fizikai karok szervezése.

A kezdetek

1872. június 11-én jelent meg a hivatalos pályázathirdetés 30-40 egyetemi tanári állásra. A 120 jelentkezőből 34 főt választottak ki első körben, akik szeptember-október folyamán kapták meg megbízásukat. Problémát jelentett azonban, hogy a Matematikai  és Természettudományi Kar professzori állásait hogy tudják betölteni, ugyanis Kolozsvárott ekkoriban nem volt elegendő természettudós. Voltak tanszékek, mint a földrajz, és a mennyiségtani fizika, ahová eleinte nem is tudtak tanárt keríteni.
A karon kezdetben két matematika tanszék alakult: az Elemi Mennyiségtan és a Felsőbb Mennyiségtan. Az előbbi vezetője Brassai Sámuel lett.

Tovább olvasom

 

Erdélyben a matematika tudományának az egyetem megalapítása előtti évszázadban is komoly hagyományai voltak. A Bolyaiak nevét még a laikus is hallotta.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyai_Farkas

Bolyai Farkas

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolyai_János

Bolyai János

Németh László: A két Bolyai (tévéjáték, 1978)

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtára

A szegedi alumnus diák, Gurka Dezső könyve a régi matézis koráról

Az Elemi Mennyiségtan  (ez alatt kb. az algebrát és geometriát értették) Tanszék vezetője Brassai Sámuel volt.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Brassai_Sámuel

Brassai Sámuel

Brassai Sámuel 1884-ben vonult nyugdíjba. Utóda a tanszék betöltésében Réthy Mór, Vályi Gyula, 1912-től pedig Haar Alfréd volt.

Kislexikon

Nézzük meg Réthy Mór életét részletesebben!

Tudod-e, mi a matézis?

A 19. században a matematikát még általában matézis névvel illették.

Sok az idegen fogalom, ugye? A matematika nyelvének “magyarítása” érdekes  történet! Itt olvashatsz utána!

A virágkor

A Felsőbb Mennyiségtan Tanszék vezetésével Martin Lajost bízták meg. Ő sem szigorúan vett matematikus volt, hanem repüléstechnikával foglalkozó mérnök, ezen kívül a ballisztika és gőzturbinák kérdései érdekelték.
Martin Lajos után a tanszék vezetését Schlesinger Lajos (a Bolyaiak első kutatója), Fejér Lipót, majd 1912-től Riesz Frigyes látta el. 1874-ben jött létre a Mennyiségtani Fizikai Tanszék. A tanszék vezetését először Réthy Mór látta el, majd amikor 1884-ben Brassai helyére került az Elemi Mennyiségtan Tanszéken, ideiglenesen Vályi Gyula töltötte be ezt a tisztet. 1887-ben sikerült ide hívni Farkas Gyulát, s az igazi fellendülés ekkor kezdődött. Tevékenysége révén az egyetem Matematikai és Természettudományi Kara rövid idő alatt nemzetközi színvonalra emelkedett. Ő és Réthy Mór hívta Kolozsvárra a már említett Schlesinger Lajost, Fejér Lipótot, Riesz Frigyest és Haar Alfrédot.

Tovább olvasom

 

A Felsőbb Mennyiségtan Tanszék vezetője Martin Lajos után a matematikatörténet által méltatlanul mellőzött Schlesinger Lajos volt. Ő az egyetlen magyar matematikus, aki a Lobacsevszkij-díjat megkapta. 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Schlesinger_Lajos

Schlesinger Lajos

Itt tanított Fejér Lipót, aki a Fourier-sorok analízisén kívül jelentős eredményeket ért el a konstruktív függvénytanban (Fejér-interpoláció és mechanikus kvadratúra) és a komplex függvénytanban. Ő volt az egyetlen matematikus, aki elnyerte a Corvin-koszorút.

Kislexikon

Nézzük meg Fejér Lipót életét részletesebben!

 

Az Ábrázoló Geometriai Intézet élén Klug Lipót állt. Az ő tanszékét vette át Riesz Frigyes, egyetemünk későbbi nagyhírű professzora 1912-ben nyilvános rendkívüli (ny. rk.), majd 1914-től nyilvános rendes (ny. r.) tanárként.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Riesz_Frigyes

Riesz Frigyes

Farkas Gyula a magyarországi alkalmazott matematika és elméleti fizika jelentős alakja.  Közel három évtizeden keresztül, 1888 és 1915 között a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elméleti fizikai tanszékének vezetője volt. 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Gyula_(matematikus)

Farkas Gyula

Forrás: http://www.termeszetvilaga.hu/tv9707/term.html

150 éve született Farkas Gyula (Természet Világa 1997/7.)

A költözés

Az első világháború elvesztése következtében Erdély román megszállás alá került. A román hatóságok nem várták meg a békekötést, az egyetem tanári karától a város megszállása után azonnali hűségesküt követeltek, majd ennek megtagadása miatt az egyetemet Kolozsvárról kiutasították.
Nagyon szomorú szedelőzködés kezdődött: az egyetemi tanárok sorra pakolták fel könyvtáraikat és legszükségesebb személyes holmijaikat, és családjaikkal vagonokban menekültek Magyarország felé. Az egyetem 1919-ben átmenetileg Budapestre került, az 1920/21-es évet is Budapesten töltötte. Ebben az évben találkozunk először a későbbi professzor, Kerékjártó Béla nevével, aki az Algebrai analízis című tárgyat adta elő. Ő az első professzor, aki már nem Kolozsvárott kezdte pályafutását.

 

Forrás: http://szegedfolyoirat.sk-szeged.hu/2020/03/19/vajda-tamas-a-kolozsvari-magyar-egyetem-1919-es-megprobaltatasai-es-eroszakos-elvetele/

Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele (Szeged, 2020/3.)

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem

Kérdések és feladatok

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára -  Minden jog fenntartva.