SZEGEDI

TUDÓSOK HÁLÓZATBAN

Miről szól?

Ez a webhely nem a címben megfogalmazott téma enciklopédikus kifejtésére vállalkozik, hanem annak szegedi gyökerű illusztrálására: ezt azt jelenti, hogy szemléltetni akarja, hogy a tudomány és a tudományos kutatók hálózatai hogyan épülnek fel, s egyben arra is példákat kínál, hogy ez csodálatos és gazdag folyamat hogyan zajlott le éppen Szegeden, a szegedi egyetem háza táján. Most nem a számítógépes hálózatokról és hálózati kapcsolódásokról lesz szó, hanem a természetes emberi és szakmai kapcsolatok rendszeréről… igaz, mindezt a számítógépes hálózat segítségével ábrázoljuk és alkotjuk újra.

Hálózatban a tudomány

A tudósok, a tudományokkal foglalkozók az idők kezdete óta keresték egymás társaságát és ez legalább a régi görögök óta viszonylag jól dokumentált is. Olyannyira, hogy az akadémiák és iskolák története több ezer éves múltra tekint vissza és azt is tudjuk róluk, hogy nem csak a tanítványok kedvéért működtek ebben a formában, hanem az egymást megtermékenyítő kapcsolatok és inspirációk bonyolult rendszere miatt is. Ma, a kommunikáció sokoldalúan fejlett formái közt nehéz elképzelni, hogy a társas lét hiánya mellett ezt milyen nehéz volt olykor megvalósítani: a XVIII. század elejére pl. Európa-szerte kialakultak már a postai kapcsolatok többé-kevésbé megbízható formái és a tudomány emberei egyből lázas levelezésbe kezdtek, aminek aztán többek közt eredménye lett a modern folyóiratok kialakulása is, hiszen az egymásnak levelekben leírt „tanulmányaikat“ összefűzve és lemásolva továbbküldték, hogy azokban megismert és felvetett teóriákat megvitassák, értelmezzék és néha cáfolják

Barabási Albert-László ma már legalább húsz évre visszatekintő felvetései és munkálkodási nyomán pedig a hálózatba szerveződés valóságos új tudományterület lett, amely — többek között — azt vizsgálja, hogy a dolgok hálózatba rendeződése hogyan járul hozzá új minőségek létrehozásához. Ezt megelőzően ti. a hálózatelmélet azon alapult, hogy a hálózatok véletlenszerűen jönnek létre.

Barabási Albert-Lászlóról bővebben ezen a linken lehet olvasni.

♦Nézz meg!♦

Később mégis Barabásiék kutatásai nyomán derült ki, hogy ez az ún. a komplex hálózatokra nem igaz. Ezekben van mindig néhány ún. erősen kapcsolt csomópont, amelyekre sokkal többen mutatnak és kapcsolódnak, mint a többiekére. Nekik tűnt fel, hogy létezhet egy jól meghatározott matematikai törvény, ami leírja mindezt és világos lett, hogy ez jelentősen különbözik attól, ami a véletlen hálózatokra vonatkozik: s legfőbb különbség a véletlenszerű és a skálafüggetlen hálózatok között a rengeteg kapcsolattal rendelkező, úgynevezett erősen kapcsolt csomópontok jelenléte az utóbbiakban.

Három tudományterület és három példa

Hála Istennek a szegedi egyetem története ezekben a tudományos hálózatokban olyan gazdag, hogy a bőség zavarával küzdöttünk, amikor választani igyekeztünk közülük. A három példa, amit kidolgoztunk és elmélyítettünk kicsit, a fenti tételt és gondolatot három különböző módon is illusztrálja, miközben vállalásunk szerint arra is alkalmas, hogy önmagáért, a dolog történetéért is bemutassa azokat.  Ez a három terület a következő: 

  • matematikai iskola

    a híres és legalább százéves múltra visszatekintő szegedi matematikai iskola hálózati kapcsolódásainak története

  • szegedi gyógyítók

    a nagy hagyományú szegedi gyógyítók két csoportjának és generációinak és azok egymásra épülésének bemutatása

  • magyar őstörténet

    a hetvenes években nekibuzdult magyar őrstörténetre vonatkozó kutatások szerveződése

Kis egyetemtörténet bevezetőnek…

150 év távolából elég nehéz belegondolni, hogy milyen problémákkal járt egy egyetem létrehozása Kolozsvárott, az 1870-es évek elején. Pedig a kolozsvári egyetem megalapítására már évszázadok óta törekedtek az erdélyi fejedelmek, a 18. századtól a jezsuita rend, illetve aztán a református egyház. Az erdélyi reformátusok 1842-ben pályázatot hirdettek egyetemalapításra, ez azonban sikertelenül zárult. 1848-ban is foglalkozott a kérdéssel az ún. uniós bizottság. (Amely Magyarország és Erdély jogi egységesítésén dolgozott.) A szabadságharc bukása után ez a terv füstbe ment. Végül a Kiegyezés teremtette meg a lehetőségét az ország második tudományegyetemének létrehozására. 1872-ben Kolozsvár kapta meg a második magyar tudományegyetemet, mely az uralkodó iránti tiszteletből a “Ferencz József Tudományegyetem” nevet kapta. Ez az egyetem mondhatni  igen sikeresen fejlődött aztán majdnem félszáz évig. Természetesen az első világháborút lezáró békerendszer ezt is megváltoztatta… Trianon után az egyetem 1919. november 3-án román egyetemmé alakult át, melyet tanárai többségének menekülése követett. Ezután három szemeszteren át Budapesten működött az egyetem, majd hosszas tárgyalások után a jogutódnak tekintett szegedi egyetemet 1921. október 9-én nyitották meg. 

Merre tovább

A következő három nagy terület három különböző irányba viszi tovább az olvasót. Egy választás - egy kattintás a képre és máris további információkat lehet megtudni a Szegedi Tudományegyetem matematikai, történelmi vagy orvosi hálózatának fejlődéséről.

A szegedi gyógyítók és orvostudósok két hálózata

Bár egyetemünk régiségbe nyúló története a kolozsvári akadémiával kezdődik, amit 1581. május 12-én alapított Báthori István erdélyi fejedelem. A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának története azonban sokkal később, 1775-tel kezdődik, amikor Mária Terézia a kolozsvári egyetem orvosi karának alapításáról rendelkezett: bevezették a bonctan, sebészet és a szülészet tanítását.

A szegedi matematikai iskola

A XIX. század a modern tudományok hatalmas fejlődésének kora volt, így a kolozsvári egyetem megalapításakor a természettudományoknak már kezdetekkor komoly teret adtak. Ilyen kara a nagyvilágban akkor csupán a tübingeni egyetemnek volt, és csak mintegy ötven év elteltével indult meg világszerte matematikai és fizikai karok szervezése. 1872. június 11-én jelent meg a hivatalos pályázathirdetés 39-40 egyetemi tanári állásra. 120 jelentkezőből 34 főt választottak ki első körben, akik szeptember-október folyamán kapták meg megbízásukat.

A magyar őstörténet szegedi kutatói

Az 1970-es években Szegeden több tucat szakember fogott össze, hogy a magyar őstörténet-kutatást új alapokra helyezze. Ebben a fejezetben ezt a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség néven ismert kutatóhálózatot mutatjuk be. Mindez azért is különösen érdekes, mert nagyon intenzív és dinamikus a csoport  kialakulása: ez nem természetes és lassú, történetileg alakuló folyamat volt, hanem a feladat megoldása érdekében megkonstruált és létrehozott óriásprojekt. 

Bár Mária Terézia további tanszékek létrehozását is ígérte, ez anyagi okokból nem valósult meg. A második tanszéket végül II. József állította fel 1787-ben, miután még 1784-ben a kolozsvári egyetemet líceummá fokozta le, I. Ferenc uralkodása idején pedig újabb két tanszék kezdte meg működését: a vegy-, élet- és kórtan illetve a szemészet. De ha az egész egyetemre tekintünk vissza, akkor a fontos az, hogy mindezen előzményekre is támaszkodva 1872-ben létrejött Kolozsvárott a második magyar tudományegyetem, amely igen sikeresen fejlődött majdnem félszáz évig. Ez Trianon után, 1919. november 3-án román egyetemmé alakult át, melyet tanárainak többségének menekülése követett. Ezután három szemeszteren át Budapesten működött az egyetem, majd hosszas tárgyalások után a jogutódnak tekintett szegedi egyetemet 1921. október 9-én nyitották meg. A megalakulás után hamarosan már találkozunk a Sebészeti Klinikával és a Belgyógyászati Klinikával is…

Tovább

A következő probléma az volt, hogy a Matematikai  és Természettudományi Kar professzori állásait hogy tudják betölteni. Nem volt könnyű. Kolozsvárott ekkoriban nem volt elegendő természettudós. Voltak tanszékek, mint a földrajz, és az elméleti fizika, ahová első körben nem is tudtak tanárt keríteni. Kolozsvárt és Erdélyben a matematika tudományának az Egyetem megalapítása előtti évszázadban is komoly hagyományai voltak. A Bolyaiak nevét még a laikus is hallotta már. A karon kezdetben két matematika tanszék alakult: az Elemi Mennyiségtan  (ez alatt kb. az algebrát és geometriát értették) – tanszék vezetője Brassai Sámuel, lett, aki a korabeli Erdély egyik legcsodálatosabb személyisége, tudós polihisztora volt, aki nyelvészeti és irodalomtudományi professzori állásokat pályázott meg, és aki legjobban önmaga lepődött meg azon, hogy pont az Elemi Matematika tanszéket nyerte meg. Nem ez volt az ő igazi szakterülete, de 11 éven át sikerrel töltötte be az állást. A másik a Felsőbb Mennyiségtan Tanszék volt. A tanszék vezetésével Martin Lajost bízták meg …

Tovább

Az igen korszerű irányadó gondolat az volt, hogy egy nagy és komplex tudományos probléma, a magyar őstörténet vizsgálatára és kutatására egy olyan sokoldalú csoportot alkossanak meg, amelyben sok különböző tudományágat képviselő tudós együttesen dolgozik majd. Így ők egymással együttműködve sokkal komplexebb és mélyebben alátámasztott megoldásokat tudjanak szállítani, mint az eddig magukban működő tudományterületek puszta egymásmellettisége.
Így aztán ebben a csoportban a történészek, régészek, nyelvészek mellett fontos szerepet játszottak/játszanak az antropológusokon át a klasszika-filológusokon keresztül akár a növénytan vagy genetika kutatói is.
Ebben a tekintetben,  a különféle tudományterületek átfogását illetően mutatkozik meg ennek a tudós hálózatnak a különlegessége és egyedisége…

Tovább

Módszertani ajánlás

A “Szegedi tudósok hálózatban” című digitális oktatóanyagunkhoz az alábbi módszertani útmutató elsősorban pedagógusok számára készült, de az érdeklődő felhasználóknak is hasznos ismereteket tartalmazhat. Célja az, hogy — pedagógus szakértőnk közreműködésével — ötleteket és módszereket adjunk az anyag lehetséges tanórai, szakköri stb. felhasználáshoz.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára –  Minden jog fenntartva.

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében  2021-ben | Hoczopán Szabolcs, dr. Kokas Károly, Nagy Anita, dr. Tandori Mária, dr. Varga András