Küzdelem a szegedi egyetemért

2021

Tartalmunkból

Szeged egyetemet kap (1919–1921)

Ahhoz, hogy megértsük Szegednek az egyetemért folytatott óriási küzdelmét, pillantsuk bele egy kicsit mélyebben az utolsó két év történéseibe. Előbb azonban tegyünk egy rövid kitekintést a kolozsvári egyetem történetére.

Kisszínes: A kolozsvári egyetem

A kolozsvári egyetem első megalapítása Báthory István, erdélyi fejedelem (1571–1586) nevéhez fűződik 1581-ben, melyen bölcseleti és teológiai fakultás működött. Viszontagságos évszázadokat követően Mária Terézia szervezte újjá 1774–1775-ben, s kiegészítette jogi és orvosi fakultással is. Sajnos azonban 1784-ben II. József líceummá fokozta le az intézményt.

Eötvös József, a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere már 1848-ban fölvetette a kolozsvári egyetem megalapításának (újraalapításának) gondolatát, s amikor 1867-ben az Andrássy-kormányban ugyancsak ő lett a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hamarosan törvényjavaslatot nyújtott be róla.

Eötvös József

Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere: 1848. április 7. – 1848. szeptember 11. és 1867. február 20. – 1871. február 2.

♦Arcképére kattinttva többet is megtudhatunk róla!♦

A kolozsvári egyetem 1872. november 10-én nyílt meg négy karral:

♦Kattints a listában a matematika és az orvostudomány listaelemre, hogy többet megtudj akkori működésükről.♦

Az egyetem 1881-ben fölvette az uralkodó, Ferenc József nevét.

1918. december 29-én a román parlament kimondta Erdély és Románia unióját, s ugyanekkor a román hatóságok átvették Erdély oktatási intézményeinek a felügyeletét.

1919 májusában a tanárok fölszólítást kaptak, hogy tegyék le a hűségesküt a román királyra: ha leteszik, tovább taníthatnak, ám két év múlva már románul kell folytatniuk az előadásokat; ha azonban megtagadják, elvesztik állásukat. 

...

Somogyi Szilveszter és Szeged küzdelme

Ezekben a napokban Szegeden sem könnyű a helyzet: 1918 novembere óta érkeznek a városba a menekültek, emiatt súlyos a lakás- és élelmiszerhiány. Ugyanakkor a város francia megszállása (1918. december 31. – 1920. március 1.) sajátos helyzetet is teremt, s ennek köszönhetően szinte folyamatosan működhet a polgári közigazgatás – a Tanácsköztársaság mindössze öt napig létezett Szegeden, s 1919. március 27-én a várost semlegessé nyilvánították. Ezért is lehetett módja Somogyi Szilveszter polgármesternek 1919 májusában levelet intézni a kolozsvári egyetem tanáraihoz, hogy jöjjenek Szegedre a menekültként egyébként is a városban tartózkodó hallgatóságot levizsgáztatni. A levelet hallgatók vitték Kolozsvárra.

"érkeznek a városba emiatt súlyos ..."

1849-es rendelet

Az 1918. november 3-án aláírt padovai fegyverszünet, valamint a november 13-án aláírt belgrádi egyezmény után Szeged a harcterekről, valamint a megszállt erdélyi és dél-magyarországi területekről menekülők gyűjtőközpontja lett.

♦Vidd az egeret a könyv fölé!♦

A levelet hallgatók vitték Kolozsvárra:

Felszólította egyetemünket, hogy delegált jogtanárokat küldjön ki az ott rekedt alföldi joghallgatók szigorlatainak megtartására, s francia oltalmat ígért.

Márki Sándor

naplóbejegyzése, idézi Vincze, 2006, 91.

Szegedi egyetemi hallgatók, akiknek nincs most lehetőségük arra, hogy tanulmányaikat folytassák, már régóta sürgetik egyetemi tanárok vezetése alatt álló tanfolyam létesítését Szegeden. Most Betrix ezredes, francia városparancsnok megadta az engedélyt egy küldöttségüknek arra, hogy Kolozsvárra utazhassék, s onnan hívjon meg egyetemi tanárokat.

A szegedi egyetemi tanfolyam

Délmagyarország, 1919. május 23., p. 2.

Amikor pedig az immár Erdélyből kiutasított tanárok novemberben értekezletet tartanak Budapesten, a polgármester egy küldöttség élén ismét meghívja őket városába, s kijelenti, hogy készek anyagi segítséggel támogatni őket: fölajánl negyven tanári lakást, élelmezéssel és fűtőanyaggal együtt, s több száz egyetemi hallgató elhelyezésére alkalmas internátust is. A Szegedre történő elhelyezést azzal indokolja, hogy az erdélyi ifjúság egy része már Szegeden van, valamint így elkerülhető a tudományos intézetek további budapesti központosítása.

December 12-én a helyettes kolozsvári egyetemi tanács bizottságot hoz létre a szegedi elhelyezés tárgyalására, amely Tóth Lajos államtitkárral és Korb Flóris műépítésszel kiegészülve 1920. január 12-én Szegedre utazik. Itt Somogyi Szilveszter elnökletével értekezletet tartanak, ahol ismertetik a város eddigi eredménytelen kísérleteit, s fölsorolják a felajánlott épületeket.

Épületegyüttes: a királyi ítélőtábla (volt reáliskola), a vasúti leszámoló hivatal, az állami főgimnázium, a felsőkereskedelmi iskola, a Madách utcai polgári iskola épületei
Orvosi épület: a szemészeti, gyermekgyógyászati, szülészeti kórházak és a közkórház

Ráadásként felajánlják a közművelődési palota gyűjteményeinek használatát.

0
internátus
0
tanári lakás
0
korona
0
épületegyüttes
0
orvosi épület

Az egyetemi megbízottak hajlandók az ajánlat elfogadására, megfelelőknek találják a fölajánlott épületeket is, csak az orvosi kar elhelyezését nem látják egyelőre biztosítottnak. 

Az értekezlet után a város mindent elkövet, hogy a fölajánlott épületeket fölszabadítsa, s ebben Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárását is kérte. Július 15-én a városban tartózkodó kultuszminiszter kijelenti, hogy támogatja a város törekvését, mégpedig a teljes egyetem elhelyezésére. A miniszter ezért augusztusban nyilatkozattételre szólítja a két menekült egyetem rektorát, akik javasolják, hogy helyezzék a pozsonyi egyetemet Pécsre, a kolozsvárit pedig Szegedre.
Haller István tehát Szegeden megszemléli az épületeket, majd döntéséről augusztus 12-én értesíti a várost: méltányolja a város kulturális jelentőségét és az egyetemet ideiglenesen Szegedre helyezi; mivel azonban az átépítésekhez idő kell, ezért ez csak az 1921–22. tanévvel lehetséges.

Haller István

Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere: 1919. november 24. – 1920. december 16.

♦Nevére kattinttva többet is megtudhatunk róla!♦

„… két napi reggeltől estig folyó tájékozódásunk után azon értekezleten, amelyet ott tartózkodásunk utolsó estéjén a város vezető férfiaival egyetemben tartottunk, kijelenthetjük azt:

1. hogy a kolozsvári egyetem jogi-, bölcsészet-, nyelv-, és történettudományi, valamit mathematika és természettudományi karának Szegeden való ideiglenes működése azon esetre, ha megkapja a tábla épületét, és az állami főgymnasiumon és az állami kereskedelmi iskolán a chemia és physika előadhatása és laboratoriumi munkássága folytatására szükséges adoptatiokat a város vállalja, e három kar a következő téli semesterben elhelyezhető, illetőleg Szegeden tanári munkásságát felveheti, teszi ezt azonban

2. csak azon feltétel alatt, ha Szeged városa az orvosi kar befogadása és klinikai munkássága folytathatása érdekében szükséges munkálatokat, építkezéseket azonnal kezdeményezi, s lekötelezi magát, hogy esetleg az állami segély igénybevételével ezeket az építkezéseket és felszereléseket egy közelebb megállapítandó idő lejártával be is végzi.” (Vincze, 2006, 162.)

Időközben 1920. július 19-én kormányváltás történt, majd december 16-tól Vass József lett az új vallás- és közoktatásügyi miniszter. 

Még nagyobb fordulatot jelentett azonban az ügyben, hogy november 26-án a debreceni egyetemi tanács meghívta a kolozsváriakat Debrecenbe.
Szeged igyekezett tehát az újonnan kinevezett miniszternek tájékoztatást nyújtani, s őt elődje álláspontjának elfogadására bírni, ezért ismét küldöttséget szerveztek Somogyi Szilveszter polgármester vezetése mellett. Az új miniszter támogatta Szeged törekvéseit, ám a tanári kar véleményét is kérte.

Az egyetemi tanárok állásfoglalását illetően azonban talán Somogyi Szilveszternek volt igaza, aki egy alkalommal kijelentette, hogy a tanárok leginkább a fővárosban szeretnének maradni.

Vass József

Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere: 1920. december 16. – 1922. június 16.

Mi lesz az egyetemmel?

Mindenesetre a kolozsvári egyetemi tanárok küldöttsége elutazott Debrecenbe is helyszíni szemlét tartani. Beszámolójukban arról tájékoztatták Vass József minisztert, hogy az egyetem tudományos működésének föltételei rendkívül kedvezőek, ám a Ferenc József Tudományegyetem egyediségének megőrzése sokkal inkább biztosítható Szegeden. Az egyetem hallgatói szintén a Szegedre költözést pártolták, s erről levelet is írtak:

Szegeden megmarad önállóságunk, egységünk. Debrecenben éppen ezt látjuk veszélyeztetve. Ott előbb utóbb a kolozsvári egyetemünk felszívódik, eltűnik, beleolvad a mi félévszázados egyetemünk az ötéves csonka egyetembe. […] Mi, a kolozsvári Egyetem hallgatói tiltakozunk, hogy Egyetemünket Debrecenbe vigyék.

Vincze, 2006, 204.

Szegedre helyezés és az első tanévnyitó

A száműzött egyetemek elhelyezéséről végül a minisztertanács 1921. március 16-án döntött, s ennek értelmében a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári Szegedre kerül. A kultuszminisztérium április elején értesíti döntéséről a szegedi városi tanácsot, melyben külön hangsúlyozzák Szeged áldozatkészségét.
A két egyetem elhelyezéséről szóló törvényjavaslat május 27-én került a közoktatásügyi és pénzügyi szakbizottságok elé, majd a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta. Végül az 1921. évi XXV. törvénycikk alapján (Budapesti Közlöny, 1921. június 27.) a menekülők – ekkor úgy gondolták, rövid átmeneti időre – otthonra találtak Szegeden.
Közben az egyetem fölszerelése már 1921 márciusa óta folyamatosan érkezett a városba; szeptember második felében megérkeztek az egyetem tanárai, szeptember 26. és október 7. között pedig lezajlottak a beiratkozások.

Az első tanévnyitó!

A Ferenc József Tudományegyetem 1921–22. évi ötvenedik – és egyben első szegedi – tanévét 1921. október 9-én Horthy Miklós kormányzó és Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében nyitották meg.

Új fejezet kezdődött tehát Szeged oktatástörténetében, melyet a helyi sajtó így értékelt:

„Szeged legszebb álma vált tegnap valóra, az eszmei cél, amiért annyit küzdöttek évtizedeken át városunk legjobbjai, testet öltött: a magyar kultúra egyik temploma, a Kolozsvárról menekült Ferenc József Tudományegyetem megnyitotta kapuit Szegeden.” (A szegedi tudományegyetem ünnepélyes megnyitása. Friss Hírek, 1921. október 11.; idézi Vincze, 2006, 111.)

Szeged város volt az első, amely, mikor egyetemünk a száműzetés könnyáztatta keserű kenyerére kényszerült, kitárta karjait ölelésére az otthonától megfosztott egyetemnek s nem rettenve vissza attól, hogy a kényes vendég lefokozott igényeinek kezdetleges kielégítésére is nagy áldozatokat kell hoznia, igaz magyar vendégszeretettel kínált otthont a hontalanná vált tudománynak és üldözött papjainak. Egyetemünk történetének lapjai minden időkre meg fogják őrizni a Szeged múltjához méltó, a tudomány szeretetétől és megbecsülésétől vezetett nagy cselekedetet.”

Menyhárt Gáspár rektor tanévnyitó beszéde

Ünnepélyek …, 1923, 15.

Feladatok

Előző fejezet

Felsőbb iskolát Szegednek

Következő fejezet

Berendezkedés Szegeden

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.