Belgyógyászati Klinika
Orvosok hálózatban
Kolozsvári évek
A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1775-tel kezdődik, amikor Mária Terézia a kolozsvári egyetem orvosi karának alapításáról rendelkezett: bevezették a bonctan, a sebészet és a szülészet tanítását. Bár Mária Terézia további tanszékek létrehozását is ígérte, ez anyagi okokból nem valósult meg.
A második tanszéket végül II. József állította fel 1787-ben, miután még 1784-ben a kolozsvári egyetemet líceummá fokozta le. I. Ferenc uralkodása idején pedig újabb két tanszék kezdte meg működését: a vegy-, élet- és kórtan, illetve a szemészet.
1794-es források szerint már bonctan, vegytan, ásványtan, élettan, kórtan, sebészet, szülészet, szemészet, állatgyógyászat tantárgyak oktatása zajlott a líceumban.
1817-ben az orvosi kar függetlenedett a királyi líceumtól, és Orvos-sebészeti Tanintézet néven önállóan működött tovább egészen 1872-ig.
A korszak történetének legfontosabb forrása:
Maizner János: A Kolozsvári Orvos-Sebészi Tanintézet történeti vázlata 1775-1872.
(Kolozsvár : Ajtai K. Albert Könyvnyomdája, 1890)
A fenti, 1890-es Maizner kötet segítségével válaszold meg a kérdéseket!
Milyen tantárgyakat hallgattak a diákok a kétéves képzés során?
Hogyan változott a tanrend a hároméves képzés bevezetésekor?
Nézz utána az interneten!
Jelenleg hogyan zajlik az orvosképzés Magyarországon?
A kiegyezést követően megkezdődött a líceum egyetemmé alakulásának folyamata. Az új kolozsvári egyetem – melynek alapjául a Báthori Egyetemből fennmaradt Jogakadémia és az Orvosi-sebészi Tanintézet kínálkozott – létrehozásáról szóló törvényjavaslat elkészítése Báró Eötvös József nevéhez fűződik. Ezt végül csak Eötvös halálát követően, 1872-ben fogadták el.
"1.§. Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján magyar királyi tudományegyetem állíttatik fel. A kolozsvári királyi jogakadémia és az orvos-sebészeti tanintézet megszüntettetnek."
1872. november 10-én, ünnepi üléssel kezdte meg működését a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem (mely 1881. január 14-én megkapta a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet).
Négy kar létesült:
- jog- és államtudományi
- orvostudományi
- bölcsészet-, nyelv- és történettudományi
- matematikai és természettudományi
Az orvostudományi karra 11 tanárt neveztek ki, többek között Machik Bélát a belgyógyászatra, aki korábban, már 1869-ben is tanszéket kapott a kolozsvári orvos-sebészeti akadémián.
Az orvosi kar intézetei a Karolina Kórház elavult épületeiben kaptak helyet.
Forrás
Készítette: Veress Ferenc - http://szabadsag.ro/-/az-ujjaszuleto-mikes-palota, Közkincs, Hivatkozás
"a legprimitívebb hygiene viszonyokkal is ellenkező elhelyezés, a szegényes berendezés és felszerelés, a tudományos dolgozásra szánt helyiségek részben hiánya, részben a szükségből elfogadott alkalmatlan, szűk helyiség adta viszonyok miatt a tanítás igényeinek csak annyiban felelhetnek meg, amennyiben »ultra posse, nemo obligitur«"
(Breznay Béla, Kenessey Béla, Schneller István: Felső oktatásügy Magyarországon.
Budapest : Hornynszky, 1896. p. 321-322.)
Hamarosan nyilvánvalóvá vált a közkórház (“közköltségen való ápolás”) és a klinika (“tanítás és gyógyítás”) érdekeinek különbözősége. Ezt a helyzetet pedig még tovább nehezítette, hogy a kórház a belügyminisztériumhoz, az egyetem viszont a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz tartozott. (A Karolina Kórház végül 1895-ben átkerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe.)
Erre az ellentétre a kolozsvári tanárok még Szegeden is emlékeztek, ezért a szegedi egyetem létesítésekor óvakodtak közkórházi funkciót vállalni.
“Más a czélja a belügyministeriumnak, mely csak ágyakat akar, a melyen a betegek olcsón eltarthatók és kezelhetők legyenek, más a czélja a tanításnak, mely az új gyógyszerek hatását akarja észlelni, arra tanít, hogy kell legjobban ellátni a betegeket minden szükséglettel stb.”
(Breznay Béla, Kenessey Béla, Schneller István: Felső oktatásügy Magyarországon.
Budapest : Hornyánszky, 1896. 353. p.)
A viszonyok tarthatatlanságát a közoktatás állapotáról 1879-ben az országgyűlés elé terjesztett jelentés is megállapítja:
“A kolozsvári egyetem s illetőleg az orvosi kar sikeres működésének egyik feltétele az országos kórodák mielőbbi felépítése s azok ügyének olynemű szabályozása, hogy az előforduló beteg-anyag az egyetemi oktatásra lehetőleg egészen rendelkezésre álljon s tudományos czélokra kellő részben felhasználható legyen. Ez az országos “Karolina”-kórház és az egyetemi kórodák között jelenleg fennálló kapcsolatban keresztül nem vihető.”
(Breznay Béla, Kenessey Béla, Schneller István: Felső oktatásügy Magyarországon.
Budapest : Hornyánszky, 1896. 353. p.)
Egy közkórház és egy klinika feladatai között különbség van. Mi ez a különbség?
Mindenki abban reménykedett, hogy a lehető leghamarabb megkezdődhetnek az építkezések, ezen reményeket azonban az 1873-as pénzügyi válság keresztülhúzta, végül csak az 1880-as években indulhatott meg: először 1880-ban a vegytani intézet, melyet az anatómia, élettani és közegészségtani intézet felépítése követett.
A kolozsvári új Belgyógyászati Klinika tervezése és építése már Purjesz Zsigmond irányításával történik, aki 1880-ban nyerte el a kolozsvári tudományegyetem belgyógyászati tanszékét.
1899 őszére elkészültek a sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat épületei, valamint az igazgatósági épület. 1900-ban pedig megnyílt a szemészet és a bőr- és nemibeteg klinika. Az építkezéseket 1903-ban fejezték be.
Forrás
Engel Rudolf, 1931.
A klinikáról részletesebben is olvashatsz az alábbi kiadványban:
Emlékkönyv a kolozsvári Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei, a magyar orvosok és természetvizsgálók XXXII. vándorgyűlése tagjai részére.
(Kolozsvár : Kolozsvári Egyetem, 1903. p. 301-327.)
A fenti 1903-es kiadvány segítségével válaszold meg a kérdéseket!
Milyen célokat határoztak meg az új klinika tervezésekor?
Hány beteg befogadására volt alkalmas az új klinika épülete?
Hogyan nézett ki egy-egy betegszoba a fertőző betegek befogadására szolgáló elkülönítő pavilonban?
A kolozsvári egyetem folyamatos építkezésekkel, fejlesztéssel európai színvonalú egyetemmé vált. 1918-ban azonban a román katonaság megszállta a várost, és 1919 májusában az egyetem vezetősége ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól: a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, illetve két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. Ezt a tanárok elutasították, az egyetem menekülni kényszerült.
Egy kis kitekintés
Fogalomtár
Kóroda: kórház
Líceum: középfokú tanintézmény, lényegében a mai gimnáziumnak felel meg
"Ultra posse, nemo obligitur": tehetségén felül senki sincs kötelezve (valamit teljesíteni)
A folytatásban:
Szegeden az egyetem
© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.