Életútja

A budapesti egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, 1919-ben avatták orvosdoktorrá. Az I. világháború alatt több, mint két évet a fronton töltött. 1919-ben került a Korányi-klinikára gyakornokként, 1936-ig dolgozott itt, Rusznyák szegedi kinevezése, ill. Haynal Imrének a Szent László Kórházba való távozását követően mint Korányi első helyettese.

Korányi Sándor nyugdíjba vonulásakor Hetényi átkerült az urológiai klinikára, végül 1938-ban elhagyta az egyetemet, és 1944-ig a Stefánia úti belgyógyászati intézet főorvosa volt. A második világháború után pedig a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézet vezetője lett.

Jelentős szerepet vállalt a Magyar Belorvosi Archívum elindításában, ő volt az első főszerkesztője is.

Jellemzően  Korányi-tanítványként egyfajta tudományos ismereteken alapuló gondolkodásmód irányította az orvosi munkáját, és a betegekkel szembeni magatartását a humánum és az empátia jellemezte.

Kutatási területei

Máj- és cukorbetegek anyagcseréje, kalcium-anyagcsere, lipodystrophia. A vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak jelentősége a fekélybetegség és a hipertónia patogenezisénél.

Hetényi Géza

(Budapest, 1894. szeptember 29. – Budapest, 1959. január 29.)

  • belgyógyász

  • egyetemi tanár

  • MTA rendes tagja

Végzettségei

Művei

A klinika élén

1947-ben vette át a szegedi belgyógyászati klinika vezetését.

"Nem panaszkodom és nem csüggedünk; új munkatársaim lelkes támogatása, a hallgatóság felém áramló bizalma erőt adnak nehéz feladatom teljesítésére. Ez a klinika virágozni fog."

Hetényi Géza

(Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince, 2003, 116.p.)

A kép forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Liebmann Béla, “Hetényi Géza a könyves szekrény előtt,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, megtekintve: 2021. április 18., https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/17905.

Hetényi Géza 1947-ben vette át a szegedi belgyógyászati klinika vezetését, ahol igen kaotikus állapotok uralkodtak. Az épületben működött Purjesz Béla belgyógyászati diagnosztikai klinikája is. Alapvető felszerelések hiányoztak, az intézet siralmas állapotban volt.

“[...] klinikámat siralmas viszonyok között találtam: nincs röntgengépe, nincs laboratóriumi felszerelése, nincs electrocardiographja, egyetlen mikroszkópja, egyetlen vérsejtszámláló kamrája van. Könyvtára elhanyagolt, új folyóiratokkal és könyvekkel nem rendelkezik. [...] Nem panaszkodom és nem csüggedünk; új munkatársaim lelkes támogatása, a hallgatóság felém áramló bizalma erőt adnak nehéz feladatom teljesítésére. Ez a klinika virágozni fog.”
(Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince, 2003, 116.p.)

A klinika személyi állománya fokozatosan alakult ki: Budapestről követte Hetényit Szegedre Bikich György és Scossa Karolina (aki Hetényi fiának felesége volt), a Rusznyák-klinikáról pedig maradt Karády István, Benkő Sándor, Szenes Tibor, Oláh Ferenc, Novaszel Ferenc, Halmágyi Dénes, Sarkadi Ádám.

Tudtad?

Idősebb fia ifj. Hetényi Géza belgyógyász, aki Kanadába távozott 1956-ban. Fiatalabb fia dr. Hetényi István későbbi pénzügyminiszter.

Gondoltad volna?

Közeli barátja volt két neves író:
* Gulácsy Irén, aki Nagy Lajosról írt regényében a király orvosának alakját Hetényiről mintázhatta.
* A második világháború alatt Leányfalun - tartózkodott, szomszédja - barátja és betege - Márai Sándor volt, aki a feltételezések szerint "A nővér" című regényében a "tanár" alakját Hetényiről mintázta.
* Emellett betege volt Déry Tibor is, de elsősorban az író édesanyjával volt jó kapcsolatban. A Déry novellájából készült Szerelem című filmben is megemlítik: "Mikor jön már Hetényi tanár úr?"

A két kórházigazgató egymást segítve igyekeztek megoldani a feladatokat. Purjesz nyugdíjazása és a diagnosztikai klinika megszűnése megteremtette a feltételeit az egységes intézmény és az egységes orvosi kar létrejöttének.

A diagnosztikai klinika megszűnésével sokan távoztak, akik maradtak (Berkesy László, Borbola József, Iványi János, Kelemen Endre, Domonkos József, Lajos István, Janovits Tibor, Tényi Mária, Majoros Mária, Reinbold Aliz), automatikusan az egyesített klinika tagjai lettek. A klinikát is átalakította, területét növelte. Mivel az ötvenes évek elején az apácákból álló nővérgárdát világi személyzet váltotta, az addig elzárt részek felszabadultak. Lakhelyüket üresen hagyta, hogy oda telepítse a szívsebészeti osztályt. Ezt a tervét 1955-ben meg is tudta valósítani.
Ehhez kiváló alapot szolgáltattak a klinikán már működő hemodinamikai csoport diagnosztikus vizsgálatai. Ezen munkacsoport létrehozásának terve Halmágyi Dénestől származott, és élvezte Hetényi támogatását is, így csapatával (Felkai Béla, Iványi János, Szűcs Zsuzsa, Tényi Mária) megkezdhette a jobbszívfél katéteres vizsgálatait.

Még 1951. december 1-jével bízták meg Petri Gábor docenst a Szegedi Orvostudományi Egyetem Tájanatómiai és Sebészeti Műtéttani Intézetének megszervezésével. Az intézetet a klinikai tömbtől távol helyezték el, a műtéti lehetőségek személyi ellentétek miatt a sebészeti klinikán igen mostohák voltak, így felmerült annak a lehetősége, hogy a műtéti osztályt a belklinikán alakítsák ki.

A sebészeti osztály orvosai igen sok ösztönzést kaptak a belklinika progresszív szellemétől és állandóan újat kereső szemléletétől. A szívsebészeti ténykedés mellett valamennyi belklinikai műtétet is itt hajtották végre.

Tudtad?

A klinikán az első két szívműtétre 1955. június 13-án került sor. Emellett itt végezték az első intratrachealis altatást, tüdőműtétet, korszerű folyadék- és elektrolitpótlást, spleno-portográfiát.

Az együttműködés a betegek számára igen kedvező volt, hiszen a sebészek megismerték a betegeket a belosztályon, ahol a műtét szükségességéről és időpontjáról közvetlen megbeszéléseken dönthettek. A belgyógyászok minden betegük műtétén jelen voltak.

1957-ben meghalt a pécsi egyetem sebész professzora, Schmidt Lajos. Ezt követően Petrit megbízták a pécsi I. sz. sebészeti klinika vezetésével. A terv az volt, hogy 1958-ban foglalja majd el helyét, azonban Jáki Gyula, a szegedi I. sz. sebészeti klinika igazgató-professzora váratlanul meghalt, és a szegedi kar Petrit hívta meg, hogy vegye át az I. sz. sebészeti klinikát. Ez 1958 májusában meg is történt, magával vitte tanítványait is. Rövid időn belül a belklinika szívsebészeti részlegét felszámolták, és mint szívsebészeti osztály az I. sz sebészeti klinikán folytatta működését. Helyén Hetényi utóda, Julesz Miklós endokrinológiai osztályt alakított ki.

Hetényi-klinika munkatársai 1956-ban
Az első sorban középen foglal helyet Hetényi Géza, az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója; tőle jobbra Petri Gábor, a Sebészeti Anatómiai és Műtéttani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára; balra Berkesy László docens

Forrás

“A Hetényi-klinika munkatársai 1956-ban,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, megtekintve: 2021. április 18., https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18996.

Hetényi legfőbb célja a “komplex belklinika” megvalósítása volt. Ezalatt értette egyrészt a betegellátás, oktatás, tudományos munka összehangolását, másrészt e hármas egységnek a szétbontását a belgyógyászat főbb ágazataiban. Igen hamar felismerte, hogy a belgyógyászat szűkebb szakmákra történő tagozódása feltartóztathatatlan folyamat, és világosan látta azt is, hogy a klinika igazgató professzora már nem lehet valamennyi belgyógyászati szubspecialitás magas szintű művelője.

Így a klinika általános osztályain kívül speciális részlegeket hozott létre: kardiológia, gasztroenterológia, hematológia, autoimmun, diabetes osztályokat. Ezeket a szakterület klinikai és tudományos problémái iránt érdeklődő munkatársai vezették, ezáltal a betegeket az átlagnál jobban képzett orvosok kezelték, így például Scossa Karolinát és Varró Vincét bízta meg egy gasztroenterológiai vizsgálóegység létrehozásával, Bikich Györgyöt cukorbetegosztály- és ambulancia megszervezésével. A hematológiai munkacsoport élére Kelemen Endre került, akinek munkatársaival (Tanos Béla, Majoros Mária, Cserháti István) közös kutatási eredménye a thrombopoetin felfedezése volt, az elnevezés is tőlük származik.
A munkacsoportok a heti referálásokon számoltak be eredményeikről, egyúttal ismertetve a nemzetközi szakirodalom aktuális álláspontját is az adott témában.

Felismerte, hogy csak az egyes szakterületek specialistái maradhatnak versenyképesek mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos életben, szemben az univerzális belgyógyászokkal. Kinevelt és a belgyógyászat olyan területein irányított a tudományos munka felé szakembereket, akik addig a klinikán soha nem foglalkoztak kísérletes vizsgálatokkal.

Hetényi nagy gondot fordított arra, hogy munkatársai ezeken az osztályokon modern diagnosztikai módszereket igyekezzenek bevezetni, így például a májbiopszia diagnosztikus értékéről hazánkban elsőként a Hetényi-klinikáról Borbola József számolt be; Varró Vince volt az első, aki a Menghini-tűvel a szegedi belklinikán elsőként májbiopsziát végzett.

“Ha egy ország egyetemén nem végeznek tudományos klinikai vizsgálatokat, nem folytatnak komplex, több specialitást, elméleti kutatást összefogó, konzultatív munkát, az az intézmény a medicinában lépéshátrányba kerül, nem csak a vezető tudományos nagyhatalmakkal, de a vele azonos szintűekkel is."
(Varró Vince: Hetényi Géza – a Korányiak szellemi örököse. Budapest : Medicina, 2008., 55.p.)

Mit jelent a "komplex belklinika" kifejezés Hetényi elképzelései szerint?

Nézz utána az interneten!

Milyen munkacsoportok működnek jelenleg az SZTE ÁOK Belgyógyászati Klinikán?

Megkövetelte munkatársaitól az irodalom folyamatos követését, és azt, hogy az új ismereteket minél előbb hasznosítsák a betegek kezelésében.

Az orvosképzésben aktívan részt vett, tantermi előadásai a logika és a didaktikus egyszerűség erejével hatottak. Az előadásai jelentőségét növelte, hogy a betegségek ismertetése során az orvostanhallgatók az angolszász orvostudomány új eredményeit is megismerhették.

Hetényi-tanítványok:
Hámori Artur, Benkő Sándor, Kelemen Endre, Halmágyi Dénes, Varró Vince, Bencze György, Rák Kálmán, Jávor Tibor, Tényi Mária, Kovács Kálmán, Felkai Béla, Faredin Imre, Karády István, Ifj, Hetényi Géza, Cserháti István, Szarvas Ferenc, Csernay László, Tanos Béla

Fiatal belgyógyászok csoportképe a klinikakertben
Álló sor (balról jobbra): Felkay Béla, Domonkos József és neje, Kelemen Endre, Lajos István menyasszonyába karolva, ifj. Hetényi Géza. Guggolnak: Varró Vince és Prónay Gábor

Forrás

“Fiatal belgyógyászok csoportképe a klinikakertben,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, megtekintve: 2021. április 18., https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/18954.

Tanítványának, a későbbi klinikavezető Varró Vince visszaemlékezése:

“Negyedéves hallgató voltam, amikor Hetényi Géza, az újonnan kinevezett belgyógyász professor előadásait elkezdte. Mondatainak tiszta logikai rendje, a medicina számunkra teljesen új, az angolszász és francia iskola fölfogását is tükröző szemlélete legyűgözött. Igyekeztem klinikájának életébe bekapcsolódni, bejártam betegvizitjeire, évfolyamtársammal, Feuer Istvánnal sikeres pályamunkát írtunk. Félredobva korábbi terveimet, erre a klinikára kívántam bekerülni."
(Varró Vince: Hetényi Géza – a Korányiak szellemi örököse. Budapest : Medicina, 2008., 8.p.)

Szívügye volt az orvostovábbképzés is. Bevezette a nyilvános viziteket, amikor a kórteremben a városi és a környéki orvosok érdeklődő csoportjának mutatott be egy-két beteget. Ha meghívták, soha nem utasította vissza, hogy vidéki kórházakban előadásokat tartson. Emellett asszisztenciájának egy kiválasztott csoportjával sorra látogatta az Alföld kórházait is, és ott ismertette a klinikai vizsgálataik egy-egy eredményét.

Hetényinek a munkatársaihoz való viszonyát erősen befolyásolta Korányi Sándor egyénisége. Korányi saját fiatal asszisztenseit nem ismerte meg, ha találkozott velük a városban – ez azt sugallta, hogy Korányi mintegy a munkatársai felett lebegett. Hetényi embersége, humorérzéke, segítőkészsége viszont ezt a távolságot segített áthidalni. A munkatársak megítélésében a teljesítmény, a klinika jelentőségét növelő szereplés élvezett elsőbbséget, az illetővel kapcsolatos szimpátia vagy antipátia felett. Magánélete tabu volt.
Önuralma sohasem hagyta el, ha haragudott is, hangját nem emelte fel. Fontosnak tartotta, hogy a munkatársai műveltek legyenek. Vezetői felfogása: “A vezető célja önálló orvosegyéniségek nevelése. Ilyen önállóságot azonban csak úgy lehet elérni, ha a tanítványoknak cselekvési szabadságot és önálló munkát biztosítunk.” Ezt minél több klinikai kutatócsoport létrehozásával igyekezett megvalósítani. Olyan embereket akart nevelni, “akik egyformán járatosak a betegágy mellett és az elméleti orvostudomány valamelyik ágában”.

“Hogy egy klinika hogy dolgozik, nem költségvetésének a nagyságától, nem is felszerelés gazdagságától függ: az az inhaerens vitális erő, amely egy klinikának dicsőséget és hírnevet hoz, és amely hiányában minden dicsekvés és gőg hiábavaló, az emberekben van, akik a klinikán dolgoznak, és azokban a közös ideálokban, amelyeket ápolnak és tanítanak”

Tudtad?

1971-ben a Szolnok Megyei Tanács Kórháza Hetényi Géza nevét vette fel, ma Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, a kórház kertjében áll mellszobra.

Fogalomtár

Autoimmun betegség: az a kór, amikor az immunrendszer támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható valamilyen struktúra ellen
Biopszia: egy orvosi eljárás, melynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el
Diabetes: cukorbetegség
Endokrinológia: a belső elválasztású mirigyek – leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy – működésének élettanával, azok betegségeivel foglalkozik
Gasztroenterológia: az emésztőrendszerrel, illetve annak betegségeivel foglalkozó tudományág
Hematológia: az orvostudománynak a vér, illetve vérképző- és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó belgyógyászati ága
Hemodinamika: a vérnek (vérnyiroknak) a keringési rendszer csőszerű vezetékeiben (vér- és nyirokerekben) történő áramlásának vizsgálata
Intratrachealis: légcsövön keresztül
Kardiológia: a belgyógyászat egyik ága, mely a szív és az erek betegségeivel foglalkozik
Spleno-portográfia: a májkapu-gyűjtőérnek a lépbe vecskendezett kontrasztanyagos röntgenvizsgálata
Thrombopoetin: a vérlemezkeképződés fajlagos hormonja

Teszteld a tudásod!

Miután elolvastad a leckét, oldd meg a feladatokat!

Igaz vagy hamis?

Felhasznált irodalom:
– Hetényi Géza (Wikipédia) https://hu.wikipedia.org/wiki/Het%C3%A9nyi_G%C3%A9za (Utolsó letöltés: 2021. április 18.)
– Varró Vince: A Hetényi-klinika. In: Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története. Budapest : Akadémiai K., 2003., p. 111-147.
– Varró Vince: Hetényi Géza – a Korányiak szellemi örököse. Budapest : Medicina, 2008.
– Varró Vince, Zallár Andor (szerk.): Emlékezés Dr. Hetényi Géza professzorra. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1994. 

Vissza

az előző oldalra

A folytatásban:

Julesz Miklós

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára –  Minden jog fenntartva.