Különszám: Szent-Györgyi Albert

2021

Tartalmunkból

A világháború és azután

1939ben kitört a második világháború, és Szent-Györgyi ismét szembesült az első világháború alatt átélt emberi kegyetlenséggel; ezt azonban nem nézhette tétlenül.

Nem én mentem a politikába. A politika lépett be az életünkbe, amikor könyveket égettek és zsidó barátaimat üldözték, igent vagy nemet kellett mondanom. És én nemet mondtam.

Szent-Györgyi Albert

(Moss, 2003, 148.)

Kisszínes: Kém-story

Szent-Györgyi csatlakozott az értelmiségiek által szervezett Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthoz. Híres kiáltványuk megírásában ő is részt vett: arra szólította fel a politikusokat, hogy Magyarország lépjen ki a háborúból, hívják vissza a megmaradt magyar csapatokat és szakítsák meg a kapcsolatot Németországgal. A belpolitikában követelték a szólásszabadságot, a munkásosztály helyzetének javítását és a titkos választásokat. Mindezt természetesen nem teljesítette a kormány, hiszen az nyílt háborús helyzetet eredményezett volna Németországgal.

Felfigyelt azonban Szent-Györgyi bátor kiállására Bethlen István, volt miniszterelnök, aki a háborúból való kiugrás lehetőségét kereste és  különbéke megkötését szorgalmazta. Bethlen jól tudta, hogy a britek megbíznak a sokáig Cambridge-ben élő és tevékenykedő tudósban. Ezért kérte fel őt, hogy egy a semleges Törökországban tartandó konferencián keresse fel a brit titkosszolgálat embereit, s próbáljon béketárgyalásokat kezdeményezni. Szent-Györgyi ezzel a tervükkel megkereste Magyarország akkori miniszterelnökét, Kállay Miklóst. Így írt erről később:

Elmondtam neki terveimet arról, hogy Isztambulba megyek. Kállay látszólag náci volt, de gyanítottam, hogy valójában jó magyar, és csak a lehetőségre vár, hogy országát a másik oldalra vigye át. Sejtésem igaznak bizonyult. Ahelyett, hogy elrendelte volna letartóztatásomat, kérte, hogy képviseljem őt, és hogy bizonyos üzeneteket adjak át a szövetségeseknek.” (Moss, 2003, 148.)

Akkoriban Isztambul volt a kémkedés világközpontja, ott úgy éreztem magamat, mint egy elveszett bárány, de végül sikerült kapcsolatba lépnem a brit titkosszolgálattal. Azt a megbízást kaptam a Brit Admirálistól, hogy menjek vissza Magyarországra, hozzak létre egy titkos rádióállomást, és közvetítsek információkat a brit és a magyar kormány között. Így is tettem, visszamentem, elkezdtem szervezni az állomást, de az egész kiderült, letartóztattak. De sikerült megszöknöm. Hitler teljes dühvel, torkaszakadtából üvöltötte a nevemet. Elrendelte, hogy a magyar kormányzó látogassa meg őt, és követelte Németországba való szállításomat, hogy megmutassa a világnak, hogyan kell bánni egy ‘Schweinehund’-dal (disznókutyával). Így, miután megszállta Magyarországot, a teljes Gestapo (a német katonai titkos szolgálat) a nyakamon volt, a lehető legóvatosabban kellett elrejtőznöm, hogy folytathassam a Hitler-ellenes földalatti tevékenységemet. [...] Ezekben a nagyon nehéz napokban a svédek segítettek nekem egy remek ajánlattal. Hogy lehetősége legyen a svéd nagykövetnek segítenie nekem, állampolgárává fogadott a svéd király. Még új nevet is kaptam: én voltam Mr. Swenson, a feleségem Mrs. Swenson. A svédek segítsége nélkül nem éltem volna túl a háborút, de még ezzel a segítséggel is sok szerencsére volt szükségem, hogy életben maradjak.

Szent-Györgyi Albert

(Moss, 2003, 151.)

...

A háború után

Szent-Györgyinek két évig kellett bujkálnia, miközben a németek próbálták kézre keríteni. Végül 1945-ben a szovjet hadsereg elfoglalta Budapestet és kiűzte a német megszállókat.

Miután a szovjet hadsereg elfoglalta Budapestet, Molotov személyes utasítására egy speciális katonai alakulatot küldtek Magyarországra, hogy helyezzen engem biztonságba. Sikerült is megtalálniuk, és elláttak étellel a szovjet hadsereg főhadiszállásán. Ezután elvittek Moszkvába, ahol magas dignitáriusként kezeltek, napi háromszor is adtak kaviárt.

Szent-Györgyi Albert

(Szent-Györgyi, 2017, 26.)

"...ahol magas kezeltek,..."

Dignitárius

méltóságviselő, főtisztviselő, magas rangú ember

♦Vidd az egeret a könyv fölé!♦

A háború után Moszkvából hazatérve az országot romokban találta. Próbálta Magyarország kulturális életét újra felépíteni. Ehhez felismerte, hogy a megszálló oroszokkal kénytelenek leszünk jó viszonyt ápolni. Miközben azon fáradozott, hogy Magyarország és Oroszország között legyen egyfajta konszolidáció, egy másik rendkívül fontos lépést is tett: a legkiválóbb magyar értelmiségiek megmentésére létrehozta az új Magyar Tudományos Akadémiát 1945. szeptember 6-án. A következő évben ő maga lett az új Természettudományi Akadémia elnöke. Szintén 1945-ben a budapesti egyetem Orvosvegytani Intézetének élére is kinevezték.

Lelkesen, a béke és a szabadság reményével vetette bele magát a politikai életbe is. Hamarosan azonban fel kellett ismernie, hogy az oroszok által hozott “sztálini béke” nem hozta meg azt a demokratikus állami berendezkedést, amelyre vágyott az ország. Ugyanakkor az egyik legnagyobb félelme is beigazolódni látszott: a nyugat-európai tudományos élettől egyre inkább kezdett elszigetelődni, a nyugati tudományos körökkel még az érintkezés (értsd: levelezés) is akadályokba ütközött.

Az emigráció gondolata ekkor még nem fogalmazódott meg benne, de vágyott külföldre, elsősorban kutatói munkájának előrelendítése miatt.

A végső elhatározást, hogy külföldön kezdjen új életet, egy barátja letartóztatása és megkínzása hozta 1947-ben. Ráth István gazdag üzletember volt, aki a háború után támogatta őt az új Akadémia megalapításában, s anyagi támogatást biztosított laboratóriumi kutatásaihoz. Mivel a kapitalizmus és a kommunizmus közötti szakadék egyre nőtt az országban, így a gazdag gyáriparos, Ráth személye is nemkívánatossá vált. Mikor Szent-Györgyi meghallotta, hogy régi barátját és támogatóját bebörtönözték, minden politikai befolyását latba vetette, hogy kiszabadítsa őt. Végül Ráthot elengedték, de olyannyira megkínozták, hogy két hétig lábra sem tudott állni.

Szent-Györgyi Albert 1947 júliusában második feleségével, Borbíró Mártával, annak szüleivel, és Ráth Istvánnal együtt belépési engedélyt kért az Egyesült Államokba.

A Hét Szél

Az USA azonban úgy tűnt, nem várja tárt karokkal a kommunista-gyanús tudóst, ugyanis vízum-kérelmét újra és újra elutasították. Végül korábbi kutatótársai közbenjárására a legfőbb államügyész (Tom Clark) engedélyével telepedhetett le Amerikában, és csakhamar munkát is kapott: Woods Hole-ban, a Tengerbiológiai Kutató Laboratóriumban az Izomkutató Intézet igazgatója lett.

1947-es letelepedésétől egészen haláláig (1986), csaknem negyven évig élt itt a tudós.

A Szent-Györgyi házaspár, utcai életkép

Úgy tűnt, hogy a professzor Amerikában végre békét és nyugalmat talált, a kutatásaihoz pedig szabadságot és támogatást nyert. Woods Hole-i “Hét Szél”-nek nevezett otthonukban sok barát, ismerős megfordult, mindig pezsgő társasági élet folyt itt.

Felesége, Borbíró Márta, és leánya, Nelli halála után fordult Szent-Györgyi a rákkutatás felé. Először a betegség természetét akarta megérteni, mert úgy gondolta, csak így találhatja meg rá később a gyógymódot. Meghatározta a rák kialakulásának elméletét, és növényi alapú anyagokkal (elsősorban búzacsírával) kísérelte meg gyógyítani a betegséget. Élete utolsó évtizedeiben a rákkutatással foglalkozott.

Amerikában még kétszer megnősült, harmadik házassága rosszul sikerült így rövid életű volt. Negyedik feleségével, Marcia Hustonnal viszont a professzor haláláig együtt maradtak

Szent-Györgyi Albert negyedik felesége, Marcia Huston

Érdekesség

Interjú Marcia Hustonnal

Kivándorlását követően 1973-ban látogatott haza szülőföldjére először, ekkor fogadta a Szegedi Orvostudományi Egyetem díszdoktorává, majd 1978-ban a Szent Koronát hazaszállító küldöttség tagjaként járt itthon. 

93 éves korában, 1986. október 22-én hunyt el a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban.

Szegedi Tudományegyetem Rektori épület előtt lévő Szent-Györgyi Albert szobor

Előző fejezet

Szeged és a Nobel-díj

Vége

Kezdőoldal

Feladatok

Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Aranyi Zoltán, Balog Éva, Fülöp Tiffany, Kiss Zsuzsanna, Várnai-Vígh Adrienn E.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára
Minden jog fenntartva.