A Belgyógyászati Klinika

Orvosok hálózatban

  1. A klinika vezetői (idővonal)
  2. Machik Béla
  3. Purjesz Zsigmond
  4. id. Jancsó Miklós
  5. Rusznyák István
  6. Purjesz Béla
  7. Hetényi Géza
  8. Julesz Miklós
  9. Varró Vince
  10. Orvosok hálózatban
  11. Kérdések, feladatok

Felhasznált irodalom

1. Kolozsvári évek

A Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának története 1775-tel kezdődik, amikor Mária Terézia a kolozsvári egyetem orvosi karának alapításáról rendelkezett: bevezették a bonctan, sebészet és a szülészet tanítását. Bár Mária Terézia további tanszékek létrehozását is ígérte, ez anyagi okokból nem valósult meg. A második tanszéket végül II. József állította fel 1787-ben, miután még 1784-ben a kolozsvári egyetemet líceummá fokozta le, I. Ferenc uralkodása idején pedig újabb két tanszék kezdte meg működését: a vegy-, élet- és kórtan illetve a szemészet.

líceum: középfokú tanintézmény, lényegében a mai gimnáziumnak felel meg. 

1794-es források szerint már bonctan, vegytan, ásványtan, élettan, kórtan, sebészet, szülészet, szemészet, állatgyógyászat tantárgyak oktatása zajlott a líceumban.

1817-ben az orvosi kar függetlenedett a királyi líceumtól, és Orvos-sebészeti Tanintézet néven önállóan működött tovább egészen 1872-ig.

Gondoltad volna?

* A tananyag bővülése miatt a képzés valószínűleg 1793-tól lett kétéves, majd 1837/38-as tanévben háromévesre bővült.
* A betegágy melletti oktatást a 4-4 fős női illetve férfi kórterem kialakítása után, 1817-ben vezették be.

Többet szeretnél tudni?

A korszak történetének legfontosabb forrása:
Maizner, János: A Kolozsvári Orvos-Sebészi Tanintézet történeti vázlata 1775-1872
(Kolozsvár : Ajtai K. Albert Könyvnyomdája, 1890)

A kiegyezést követően megkezdődött a líceum egyetemmé alakulásának folyamata. Az új kolozsvári egyetem – melynek alapjául a Báthory Egyetemből fennmaradt Jogakadémia és az Orvosi-sebészi Tanintézet kínálkozott –  létrehozásáról szóló törvényjavaslat elkészítése Báró Eötvös József nevéhez fűződik. Ezt végül csak Eötvös halálát követően, 1872-ben fogadták el.

"1.§. Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján magyar királyi tudományegyetem állíttatik fel. A kolozsvári királyi jogakadémia és az orvos-sebészeti tanintézet megszüntettetnek."

1872. november 10-én, ünnepi üléssel kezdte meg működését a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem (mely 1881. január 14-én megkapta a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet).

Négy kar létesült:

Az orvostudományi karra 11 tanárt neveztek ki, többek között Machik Bélát a belgyógyászatra, aki korábban, már 1869-ben is tanszéket kapott a kolozsvári orvos-sebészeti akadémián.
Az orvosi kar intézetei a Karolina Kórház elavult épületeiben kaptak helyet.

A Karolina Kórház 1860 körül
Készítette: Veress Ferenc, Közkincs, link

"a legprimitívebb hygiene viszonyokkal is ellenkező elhelyezés, a szegényes berendezés és felszerelés, a tudományos dolgozásra szánt helyiségek részben hiánya, részben a szükségből elfogadott alkalmatlan, szűk helyiség adta viszonyok miatt a tanítás igényeinek csak annyiban felelhetnek meg, amennyiben »ultra posse, nemo obligitur«"

(Breznay Béla, Kenessey Béla, Schneller István: Felső oktatásügy Magyarországon.
Budapest : Hornynszky, 1896. p.321-322.)

Hamarosan nyilvánvalóvá vált a közkórház (“közköltségen való ápolás”) és a klinika (“tanítás és gyógyítás”) érdekeinek különbözősége. Ezt a helyzetet pedig még tovább nehezítette, hogy a kórház a belügyminisztériumhoz, az egyetem viszont a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz tartozott. (A Karolina Kórház végül 1895-ben átkerült a vallás- és közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe.)
Erre az ellentétre a kolozsvári tanárok még Szegeden is emlékeztek, ezért a szegedi egyetem létesítésekor óvakodtak közkórházi funkciót vállalni.

“Más a czélja a belügyministeriumnak, mely csak ágyakat akar, a melyen a betegek olcsón eltarthatók és kezelhetők legyenek, más a czélja a tanításnak, mely az új gyógyszerek hatását akarja észlelni, arra tanít, hogy kell legjobban ellátni a betegeket minden szükséglettel stb.”

(Breznay Béla, Kenessey Béla, Schneller István: Felső oktatásügy Magyarországon.
Budapest : Hornynszky, 1896. 353. p.)

A viszonyok tarthatatlanságát a közoktatás állapotáról 1879-ben az országgyűlés elé terjesztett jelentés is megállapítja.

“A kolozsvári egyetem s illetőleg az orvosi kar sikeres működésének egyik feltétele az országos kórodák mielőbbi felépítése s azok ügyének olynemű szabályozása, hogy az előforduló beteg-anyag az egyetemi oktatásra lehetőleg egészen rendelkezésre álljon s tudományos czélokra kellő részben felhasználható legyen. Ez az országos “Karolina”-kórház és az egyetemi kórodák között jelenleg fennálló kapcsolatban keresztül nem vihető.”

(Breznay Béla, Kenessey Béla, Schneller István: Felső oktatásügy Magyarországon.
Budapest : Hornynszky, 1896. 353. p.)

Mindenki abban reménykedett, hogy a lehető leghamarabb megkezdődhetnek az építkezések, ezen reményeket azonban az 1873-as pénzügyi válság keresztülhúzta, végül csak az 1880-as években  indulhatott meg az építkezés – először 1880-ban a vegytani intézet építése, melyet az anatómia, élettani és közegészségtani intézet felépítése követett.

A kolozsvári új Belgyógyászati Klinika tervezése és építése már Purjesz Zsigmond irányításával történik, aki 1880 nyerte el a kolozsvári tudományegyetem belgyógyászati tanszékét. 

1899 őszére elkészültek a sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat épületei, valamint az igazgatósági épület. 1900-ban pedig megnyílt a szemészet és a bőr- és nemibeteg klinika. Az építkezéseket 1903-ban fejezték be.

A belgyógyászati klinika új épülete Kolozsvárott

A kolozsvári egyetem folyamatos építkezésekkel, fejlesztéssel európai színvonalú egyetemmé vált. 1918-ban azonban a román katonaság megszállta a várost, és 1919 májusában az egyetem vezetősége ultimátumot kapott a megszálló román hatóságoktól: a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, illetve két éven belül kezdjék el románul tartani az előadásokat. Ezt a tanárok elutasították, az egyetem menekülni kényszerült.

Gondoltad volna?

* A tananyag bővülése miatt a képzés valószínűleg 1793-tól lett kétéves, majd 1837/38-as tanévben háromévesre bővült.
* A betegágy melletti oktatást a 4-4 fős női illetve férfi kórterem kialakítása után, 1817-ben vezették be.