Olvasólecke: Az elektronikus forrásokról általában
Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 2.: EDS
Az elektronikus forrásokról általában
Ebben a témakörben az elektronikus forrásokkal fogunk részletesebben megismerkedni. Az első leckében általános áttekintés kapnak a hallgatók, a következőben pedig az SZTE Klebelsberg Könyvtáron belüli e-forrásokat vesszük végig.
A következő lecke végén található a témakörhöz tartozó irodalomjegyzék.
Három nagyobb témát fogunk körbejárni.
Elektronikus információforrások típusai
Hogyan csoportosíthatóak és mi a különbség közöttük?
Milyen trükkökkel lehet pontosabban keresni?
Mi és hogyan érhető el a rengeteg meglévő forrásból?
|
|
A hagyományos, nyomtatott anyagok, mint a könyvek, folyóiratok, magazinok stb. mellett egyre több elektronikus dokumentum*A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt. Ide tartozhat a CD-ROM, de az egyszerű számítógépes file is. is rendelkezésre áll, melyet egy könyvtár szolgáltat olvasói számára. |
Ezeket a dokumentumokat különböző szempontok szerint tudjuk csoportosítani.
Születésüket tekintve:
- digitálisan, tehát számítástechnikai eszköz segítségével létrejött dokumentumok
- digitalizált dokumentumok
A hozzáférés módja szerint lehet:
- nyilvános, bárki számára szabadon hozzáférhető
- ingyenesen elérhető, de regisztrációhoz kötött
- részben ingyenesen elérhető: leíró adatai (cím, szerző, megjelenés, absztrakt) mindenkinek elérhetőek; teljes hozzáférés szöveggel együtt – csak előfizetőknek
- előfizetéshez kötött hozzáférés
Típusai:
- e-folyóirat
- e-könyv
- adatbázis
Nézzük meg az egyes típusok jellemzőit!
E-folyóirat
Az elnevezés valójában nemcsak folyóiratokat, hanem napilapokat, évkönyveket, egyéb periodikusan megjelenő dokumentumokat is magába foglal, ezért az e-folyóirat elnevezés inkább az elektronikus időszaki kiadványokat takarja.
Az e-folyóirat megjelenési gyakorisága a nyomtatott időszaki kiadványokhoz hasonlóan (lásd: A nyomtatott folyóiratok) rendszeres, mindkettő szerkesztett, strukturált formában megjelenő szöveges információt tartalmaz.
Megjelenési formáját tekintve a következő típusokat különböztetjük meg:
- nyomtatott előzménnyel rendelkező, elektronikus és nyomtatott formában is megjelenő
- nyomtatott formában induló, majd elektronikus formára váltó (ebben az esetben a nyomtatott forma megszűnik)
- előzmény nélküli, elektronikus és nyomtatott formában egyaránt megjelenő
- előzmény nélküli, csak elektronikus formában megjelenő
E-könyv
Az e-könyv szerkesztett, ellenőrzött, befejezett mű, amelynek – a nyomtatott könyvekhez hasonlóan – van címoldala, tartalomjegyzéke, a szöveg fejezetekre osztott, vannak benne lábjegyzetek, illusztrációk, mellékletek, a szöveg megjelenése pedig a nyomtatott verzióhoz nagyon hasonló.
Rendszerezhetjük őket az alapján, hogy:
- az olvasásukhoz szükséges-e speciális eszköz vagy sem
- ingyenesen vagy díjfizetés ellenében hozzáférhetők
- onlineweben, élő internetkapcsolattal vagy offlineinternetkapcsolat nélkül olvashatók
A könyvtárak által szolgáltatott kiadványok esetében a kiadók vagy terjesztők megszabhatják az egyidejűleg hozzáférő személyek számát, vagyis könnyen előfordulhat, hogy egy elektronikus dokumentum elérhetetlen mindaddig, amíg azt valaki más használja. Sokszor a használat ideje is előre megszabott.
Adatbázisok
Adatbázisnak tekintjük az adatok rendezett, valamilyen szisztéma szerint tárolt összességét, melyben ezen adatok különböző szempontok szerint kereshetőek vissza.
Csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges.
Topológia alapján:
- nemzetközi
- nemzeti
- regionális
Témakör szerint:
- diszciplinárisCsak egy-egy tudományterületet feldolgozó.
- interdiszciplinárisTöbb tudományterületet feldolgozó.
Szolgáltatott adatok jellege szerint:
- bibliográfiai adatokat szolgáltató
- referátumokat tartalmazó
- teljes szöveget szolgáltató
Hozzáférhetőség szerint:
- szabadon elérhető
- ingyenesen elérhető, de regisztrációhoz kötött
- részben ingyenesen elérhető (teljes hozzáférés csak előfizetőknek)
- előfizetéshez kötött
Érdemes különbséget tenni az adatbázis-előállítók valamint az adatbázis-szolgáltatók között.
Az adatbázis-szolgáltatók legfeljebb egy-két saját adatbázist építenek, gyakoribb, hogy leginkább üzleti megfontolások alapján kiválasztott adatbázisokat vásárolnak fel, és nyújtanak ezekhez hozzáférést előfizetőik számára. Vannak adatbázisok, melyek több keresőszolgáltatáson keresztül is elérhetőek, és előfordul olyan eset is, amikor az adatbázis építője kínál keresési lehetőséget. A sikeres keresés feltétele nemcsak az adatbázisok, de a szolgáltatók ismerete is.
|
|
Az adatbázisokban tárolt adatokat keresés útján érhetjük el. Minden adatbázis keresőfelülete más egy kissé, hiszen függ a tárolt adatoktól és a kiépített rendszertől, hogy hogyan a legcélszerűbb szolgáltatnia, vagyis keresési lehetőséget biztosítania a felhasználók számára ahhoz, hogy az adatok elérhetőek legyenek. |
A keresőfelületek általános jellemzői:
- lehetőséget ad menüs, illetve parancsnyelvi keresésre
- egyszerre több szempont szerint is lefuttatható a keresés
- a releváns rekordok logikai (AND, OR, NOT) és / vagy helyzeti (közelség, távolság) operátorok, helyettesítő karakterek, csonkolás segítségével szűrhetők ki az adatbázisból
- a találatok megjeleníthetők, nyomtathatók, tetszőleges formátumban exportálhatók
- a keresőkérdések, találati listák elmenthetők, később újraszerkeszthetők
- a találatok mezők szerinti sorba rendezésére is lehetőség van növekvő, illetve csökkenő sorrendben
- támogatja a táblázatos megjelenítést
- a már elvégzett keresés eredménye tovább szűkíthető (másodlagos keresés során vagy szűrőfeltételek közbeiktatásával)
- lehetőséget ad egyszerre több adatbázisban való keresésre
Kereséskor ritkán használunk egyetlen keresőszót, mert túl sok találatot eredményezne, jellemzőbb ezek összekapcsolása különböző operátorokkal.
Logikai vagy Boole operátorok
AND
Metszet
Két vagy több halmaz (jelen esetben keresőkifejezés) közös elemeinek meghatározására szolgál. Használatakor a kifejezések sorrendje felcserélhető.
Helyzeti operátorok
A keresőszavak egymáshoz viszonyított előfordulásának meghatározására szolgálnak.
- NEAR /mellett/ : A és B tetszés szerinti sorrendben szomszédos szavak (N)
- NEAR+ : A és B tetszés szerinti sorrendben, közöttük max. ‘n’ darab szó (nN)
- WITH /együtt/ : A és B ebben a sorrendben szomszédos szavak (W)
- WITH+ : A és B ebben a sorrendben, közöttük max. ‘n’ darab szó (nW)
- BEFORE, AFTER /előtt, után/: meghatározható, hogy a keresőszavak egymás előtt vagy után álljanak
Ezek az operátorok a keresőszavak egymáshoz viszonyított helyzetét szabályozzák. Segítségükkel megszabhatjuk, hogy a keresőszavak egymás mellett vagy egymás közelében helyezkedjenek el a találatokban. Az operátorok nevét általában kötelezően nagybetűkkel kell írni.
Boole-operátorok segítségével – elvileg – végtelen számú keresőszót összekapcsolhatunk.
Bonyolultabb keresőkifejezések építéséhez használjunk zárójelezést is.
Míg az AND, OR, NOT operátorok szinte minden rendszerben használhatók, a NEAR, BEFORE, AFTER, WITH és mások csak a rendszerek egy részében!
Helyettesítő karakterek
Számos rendszer lehetőséget biztosít a keresőszavak csonkolására (a keresőszó végének, elejének elhagyása) vagy a keresőszavak maszkolására (a keresőszó belsejében alkalmazható helyettesítő karakter).
Csonkolás
A rendszerek általában többféle csonkolást tesznek lehetővé. Rendszerenként más szimbólumok alkalmazhatók a karakterek helyettesítésére, használatukról mindig tájékozódni kell a rendszer Súgójában!
Főbb típusok:
- tetszőleges számú karakter helyettesítésére szolgálnak (?, *, % stb.) Pl.: ‘olvas*’ esetén a * helyén állhat 2 vagy akár 5 betű is, akkor is a keresési listában lesz a találat, pl.: olvas-ás, olvas-ó, olvas-unk, olvas-ott
- csonkolás megadott határok között (#: 0 vagy 1 karakter) Pl.: ‘Szécheny#’ itt # helyén bármilyen betű is van, az benne lesz a keresési listánkban
- csonkolás pontosan a megadott számú karakterre (!: pontosan 1)
Maszkolás
Pl.: ‘h*pertext’ – itt a * helyén bármilyen betű is van, az benne lesz a keresési listánkban, tehát megkaphatjuk a ‘hypertext’ és a ‘hipertext’ változatot is
Ezekkel a lehetőségekkel akkor élhetünk, ha:
- úgy érezzük, elegendő csak a keresőszó első néhány betűjét megadni.
- a keresőszavak toldalékolt alakjaira is el szeretnénk végezni a keresést.
- a keresőszót tartalmazó összetett szavakra is szeretnénk keresni.
- nem vagyunk biztosak a keresőszó helyesírásában.
Érdemes észben tartani, hogy a fenti eszközök használata megnöveli a keresési időt és irreleváns találatot is eredményezhet!
|
|
Jelenleg több millió cikk érhető el online formában, de az egyes szakterületek nemzetközileg elismert vezető folyóirataihoz csak fizetős szolgáltatásokon keresztül férhetünk hozzá. A tudományos munka alapfeltétele a legfrissebb szakirodalom ismerete. Magyarország is felismerte, hogy ha a hazai kutatók, fejlesztők számára elérhetőek a nemzetközi eredmények, abból az ország is profitál. |
EISZ: Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program
Itthon a legjelentősebb törekvés az elektronikus információhoz való széles körű hozzáférésre az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ), mely a hazai felsőoktatás, a közgyűjteményi szféra és a nonprofit kutatásban résztvevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával.
Honlapján megtalálhatjuk az előfizetett adatbázisok alfabetikus listáját, valamint a résztvevő intézmények felsorolását is.
Az EISZ keretében előfizetett adatbázisok kereshető katalógusa a Compass.
“A COMPASS a hazai intézmények által nemzeti licenc vagy egyéni előfizetés keretében beszerzett elektronikus tudományos tartalmak, illetve saját fejlesztésű adatbázisok keresőfelülete. Jelenleg csak az EISZ Nemzeti Program keretében előfizetett adatbázisokat tartalmazza, az intézmények egyéni előfizetéseivel és saját fejlesztésű adatbázisaival a későbbiekben bővítik az adatbázist.” ForrásmegjelölésCompass: Ismertető URL