Olvasólecke: Az elektronikus forrásokról általában
Ebben a témakörben az elektronikus forrásokkal fogunk részletesebben megismerkedni. Az első leckében általános áttekintést adunk, majd az SZTE Klebelsberg Könyvtárban elérhető e-forrásokat nézzük meg közelebbről.
Elektronikus információforrások típusai
Hogyan csoportosíthatóak és mi a különbség közöttük?
Magyarországi helyzetkép
Mi és hogyan érhető el a rengeteg meglévő forrásból?
Elektronikus információforrások típusai
A hagyományos, nyomtatott anyagok, mint a könyvek, folyóiratok, magazinok stb. mellett egyre több elektronikus dokumentum* is rendelkezésre áll, melyet egy könyvtár szolgáltat olvasói számára.
Elektronikus dokumentum
A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt.
Ezeket a dokumentumokat különböző szempontok szerint tudjuk csoportosítani.
Keletkezés szerint
- digitálisan létrejött dokumentumok
- digitalizált dokumentumok
Hozzáférés szerint
- szabadon elérhető
- szabadon elérhető, de regisztrációhoz kötött
- részben szabadon elérhető (teljes hozzáférés csak előfizetőknek)
- előfizetéshez kötött
Típusok szerint
- e-folyóirat
- e-könyv
- adatbázis
Nézzük meg az egyes típusok jellemzőit!
E-folyóirat
Az elnevezés valójában nemcsak folyóiratokat, hanem napilapokat, évkönyveket, egyéb periodikusan megjelenő dokumentumokat is magába foglal, ezért az e-folyóirat elnevezés inkább az elektronikus időszaki kiadványokat takarja.
Az e-folyóirat megjelenési gyakorisága a nyomtatott időszaki kiadványokhoz hasonlóan rendszeres, s mindkettő szerkesztett, strukturált formában megjelenő szöveges információt tartalmaz.
Az alapvető különbség a nyomtatott és az elektronikus időszaki kiadványok között előállításukban, terjesztésükben, tárolásuk módjában és használatukban található, hiszen a nyomtatott formától eltérően az e-folyóirat elsődleges jellemzője, hogy nem papíralapú, s előállításához és használatához is számítástechnikai háttér kell.
Megjelenési formáját tekintve a következő típusokat különböztetjük meg:
- nyomtatott előzménnyel rendelkező, elektronikus és nyomtatott formában is megjelenő
- nyomtatott formában induló, majd elektronikus formára váltó (ebben az esetben a nyomtatott forma megszűnik)
- előzmény nélküli, elektronikus és nyomtatott formában egyaránt megjelenő
- előzmény nélküli, csak elektronikus formában megjelenő
E-könyv
Az e-könyv, azaz elektronikus könyv egy elektronikus formában létrehozott, számítástechnikai eszközön tárolt és azon keresztül hozzáférhető adatállomány (lásd még: Mit kell tudni az e-könyvekről?).
Az e-könyv szerkesztett, ellenőrzött, befejezett mű. A nyomtatott könyvekhez hasonlóan van címoldala, tartalomjegyzéke. A szöveg fejezetekre osztott, vannak benne lábjegyzetek, illusztrációk, mellékletek. Szövegének megjelenése a nyomtatott verzióhoz nagyon hasonló.
Rendszerezhetjük őket az alapján, hogy:
- az olvasásukhoz szükséges-e speciális eszköz vagy sem,
- ingyenesen vagy díjfizetés ellenében hozzáférhetők,
- online vagy offline olvashatók.
Adatbázis
Adatbázisnak tekintjük az adatok rendezett, valamilyen szisztéma szerint tárolt összességét, melyben ezen adatok különböző szempontok szerint kereshetőek vissza.
Csoportosításuk többféle szempont szerint lehetséges.
Topológia alapján
- nemzetközi
- nemzeti
- regionális
Témakör szerint
- diszciplináris*, azaz csak egy-egy tudományterületet feldolgozó
- multidiszciplináris*, azaz több tudományterületet feldolgozó
Szolgáltatott adatok jellege szerint
- bibliográfiai adatokat szolgáltató
- referátumokat tartalmazó
- teljes szöveget szolgáltató
Hozzáférhetőség szerint
- szabadon elérhető
- szabadon elérhető, de regisztrációhoz kötött
- részben szabadon elérhető (teljes hozzáférés csak előfizetőknek)
- előfizetéshez kötött
Magyarországi helyzetkép
Jelenleg több millió cikk érhető el online formában, de az egyes szakterületek nemzetközileg elismert vezető folyóirataihoz csak fizetős szolgáltatásokon keresztül férhetünk hozzá. A tudományos munka alapfeltétele a legfrissebb szakirodalom ismerete. Magyarország is felismerte, hogy ha a hazai kutatók, fejlesztők számára elérhetőek a nemzetközi eredmények, abból az ország is profitál.
EISZ: Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program
Itthon a legjelentősebb törekvés az elektronikus információhoz való széles körű hozzáférésre az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ), mely a hazai felsőoktatás, a közgyűjteményi szféra és a nonprofit kutatásban résztvevők számára nyújt hozzáférést elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc vásárlásával.
Honlapján megtalálhatjuk az előfizetett adatbázisok alfabetikus listáját, valamint a résztvevő intézmények felsorolását is.
Az EISZ keretében előfizetett adatbázisok kereshető katalógusa a Compass, mely az EISZ honlapjáról is elérhető.
“A COMPASS projekt célja egy olyan országos szintű adatbázis létrehozása, karbantartása és folyamatos működtetése, amely a magyar könyvtárakban elektronikus formában elérhető, kurrens és archív tudományos adatbázisok listáját összegyűjti, rendszerezi és az egyéni felhasználók számára közszolgáltatás jelleggel, ingyenesen és korlátozás nélkül, szabadon hozzáférhetővé teszi – annak érdekében, hogy a magyarországi és a határon túli felhasználók számára naprakész információt biztosítson az adott pillanatban hozzáférhető elektronikus tudományos tartalmak elérésének lehetőségeiről.” (Compass: Ismertető URL)
“A COMPASS a hazai intézmények által nemzeti licenc vagy egyéni előfizetés keretében beszerzett elektronikus tudományos tartalmak, illetve saját fejlesztésű adatbázisok keresőfelülete. Jelenleg csak az EISZ Nemzeti Program keretében előfizetett adatbázisokat tartalmazza, az intézmények egyéni előfizetéseivel és saját fejlesztésű adatbázisaival a későbbiekben bővítik az adatbázist.” (Compass: Ismertető URL)
A felület nyitóoldalán az intézmények fülön a Szegedi Tudományegyetemet beírva látható az egyetemünkön elérhető elektronikus adatbázisok listája. Az előfizetett adatbázisokról azonban ennél részletesebb információ található Könyvtárunk honlapján.