Az őstörténeti kutatások jelene

A Magyar Őstörténet Munkaközösség története nem ért véget a Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba című jegyzetsorozat kiadásával. Egyrészt a kutatás eredményei beépültek a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének nagy vállalkozása, a tízkötetes Magyarország története című sorozat megfelelő fejezeteibe, másrészt a Magyar Őstörténeti Kutatócsoport néven működő szűkebb tudósközösség az 1990-es években könyvsorozatot indított Magyar Őstörténeti Könyvtár címmel. Ebben a legújabb kutatási eredményeket foglalják össze a munkaközösség alapítói (Róna-Tas András, Kristó Gyula, Szádeczky-Kardoss Samu, Bálint Csanád), illetve az őstörténeti kutatók új nemzedékének képviselői. Ez utóbbiak közé tartozik – többek között  – Berta Árpád, Kincses Nagy Éva, Zimonyi István és Sándor Klára.

Őstörténészek a szegedi egyetemen

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Berta Árpád
(1951–2008)
történész, turkológus

1992-től a szegedi Altajisztika Tanszéket vezette. 2002-től az MTA-SZTE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, majd 2003-tól az MTA-SZTE Turkológiai Kutatócsoport vezetője volt. Kutatómunkája nagy részét a török nyelvtörténetnek szentelte.

Zimonyi István
(1956)
történész, turkológus

1993-tól a szegedi Középkori Egyetemes Történeti Tanszék vezetője. Kutatómunkájának nagy része Ázsia középkori történetére, a térségre vonatkozó keleti (muszlim és török) forrásokra és a magyar őstörténet vizsgálatára irányul.

Sándor Klára
(1965)
nyelvész, turkológus

Fő kutatási területe az evolúciós nyelvelmélet és nyelvszociológia. Az őstörténeti kutatásokba a turkológia, a nyelvrokonság és hun hagyomány, illetve a székely rovásírás kérdései felől kapcsolódott bele.

Kincses Nagy Éva
(1955)
turkológus

Összehasonlító és történeti turkológiával, török-mongol nyelvi kapcsolatokkal, a csagatáj irodalmi nyelvvel foglalkozik. 2015–2016-ban az Ankarai Egyetem Hungarológia Tanszékén anyanyelvi lektorként működött.

Tudtad?

A turkológia ...

... az oszmán-törökök és más török nyelvű népek nyelvével és történelmével foglalkozó tudomány. A török népek Ázsiában és Európában élő népek, amelyeket a közös néprajzi és nyelvi eredet, a török eredetű nyelv kapcsol össze.

A magyarság kialakulása

A székely írás Mátyás udvarában

Forrás: https://epa.oszk.hu/00900/00979/00011/07sandor.htm

Oldd meg a feladatot!

A mellékelt tanulmány alapján sorolj fel néhány rovásírásos emléket!

Az archeogenetika

A 21. században egy új tudományág, az archeogenetika is bekapcsolódott az őstörténet-kutatásba. Hazai bevezetése Raskó István nevéhez fűződik: a MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetében általa alapított szegedi iskola ma is meghatározó ezen a területen.
Az archeogenetika szoros kapcsolatban áll a történeti antropológiával és a régészettel. Segítségével képesek vagyunk arra, hogy közvetlenül a csontmaradványokból nyerjünk ki DNS-információt. Így – megfelelő nagyságú és hitelességű DNS-adatbázisok vizsgálata alapján – választ lehet adni olyan kérdésekre, hogy van-e genetikai rokonság a mai magyar népesség és a legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugorok között, vagy hogy létezik-e “Árpád-házi gén”, amellyel például III. Béla magyar király teteme azonosítható.

 

Áttekintés

A Szegedi Őstörténeti munkaközösség tagjai

A gyors eléréshez kattints a képre!

Kérdések és feladatok

Irodalom

Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba / Szerk. Hajdú P., Kristó Gy., Róna-Tas A. ; Írta, összeáll. Szegedi Őstörténeti Munkaközösség. 1–4. Budapest : Tankönyvkiadó, 1976–1982.
Erdélyi István: Magyar őstörténeti minilexikon. Budapest : Cédrus Művészeti Alapítvány ; Napkút K., 2012.
Források a korai magyar történelem ismeretéhez / Szerk., bev. tanulm. Róna-Tas András. Budapest : Balassi, 2001. (Magyar őstörténeti könyvtár 16.)
Hétköznapok a honfoglalás korában / Szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs. Budapest : Helikon, 2017. (Magyar őstörténet 5.)
Honfoglalás és megtelepedés / Szerk. Sudár Balázs, Petkes Zsolt. Budapest : Helikon, 2016. (Magyar őstörténet 4.)
Honfoglalók fegyverben / Szerk. Petkes Zsolt, Sudár Balázs. Budapest : Helikon, 2017. (Magyar őstörténet 3.)
A honfoglalók műveltsége / Szerk. Sudár Balázs. Budapest : Helikon, 2018. (Magyar őstörténet 6.)
A honfoglalók viselete / Szerk. Sudár Balázs, Petkes József. Budapest : Helikon ; Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2014. (Magyar őstörténet 1.)
Magyar őstörténet : Tudomány és hagyományőrzés / Szerk. Sudár Balázs et al. Budapest : MTA BTK, 2014. (MTA BTK MŐT kiadványok 1.)
Magyarok a honfoglalás korában / Szerk. Sudár Balázs. Budapest : Helikon ; MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport, 2015. (Magyar őstörténet 2.)
Nomád népvándorlások, magyar honfoglalás / Szerk. Felföldi Szabolcs, Sinkovics Balázs. Budapest : Balassi K., 2001. (Magyar őstörténeti könyvtár 15.)
Róna-Tas András: Kis magyar őstörténet : A magyarok korai története az államalapításig. Budapest : Balassi K., 2007.
Róna-Tas András: A magyarság korai története : Tanulmányok. Szeged : JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoport, 1995. (Magyar őstörténeti könyvtár 9.)
Vékony Gábor: Magyar őstörténet – magyar honfoglalás. Budapest : Nap K., 2002.

 

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára -  Minden jog fenntartva.