Kutatócsoportok

Az  őstörténet-kutatásban a történelemtudomány mellett nagy szerepe van a nyelvészetnek, a néprajzi és népzenekutatásnak, a régészetnek, az embertannak és a történeti genetikának.  A Szegedi Őstörténeti Munkaközösség tagjai is ezekről a  tudományterületekről érkeztek. Az alábbiakban  a különböző kutatócsoportokkal ismerkedünk meg.

Történettudomány

Görög és bizánci források

A honfoglalás előzményeiről elsősorban bizánci és görög híradások tájékoztatnak, ezért vizsgálatuk a magyar őstörténet szempontjából különösen fontos. Kutatásuk Szegeden a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetője, Szádeczky-Kardoss Samu  nevéhez fűződik. Ő alapította meg 1981-ben a Bizantinológiai és Középlatin Filológiai Tanszékcsoportot, ahol az őstörténettel kapcsolatos források elemzésébe munkatársa és felesége, Olajos Terézia, illetve Makk Ferenc is bekapcsolódott.

Szádeczky-Kardoss Samu (1918–2004)
Olajos Terézia (1941–2018)
Makk Ferenc (1940–2018)

A Szádeczky-Kardoss Samu terem

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Olajos Terézia könyvei a Klebelsberg Könyvtárban

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Beszélgetés Makk Ferenccel

Oldd meg a feladatot!

A Makk Ferenccel készült videó alapján válaszold meg: hol folytattak kalandozó hadjáratokat a honfoglaló magyarok!

Forrás: https://dka.oszk.hu/005600/005662

Latin források

A finnugor népekre vonatkozó ókori latin források szűkszavúak, főként görög szerzők munkáinak kivonatai. A szegedi munkacsoportban Maróti Egon és Lakatos Pál kutatta őket. A közel kétszáz középkori latin forrás kútfőértéke is változó. A nyugati latin szövegeket többnyire egymás átvételei, és a magyarországi irodalom első termékei is csaknem kétszáz éves távolságra vannak a magyarok honfoglalásától. Az előbbieket Karácsonyi Béla és Szegfű László, az utóbbiakat Kristó Gyula tanulmányozta. A szkíta-magyar hagyományt népszerűsítő humanista irodalom elemzése Kulcsár Péter nevéhez fűződik.

Karácsonyi Béla (1919–1995)
Szegfű László (1942)
Kulcsár Péter (1940–2018)
Maróti Egon (1927–2012)
Lakatos Pál (1927–1994)

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Ki volt Gellért püspök?

(Húzd ide az egeret!)

A velencei származású Gellért, bár hazájában is magas rangú egyházfi lehetett volna, Szent István király unszolására 1015-ben elvállalta Imre herceg nevelését Székesfehérvárott. A sokoldalú és világlátott Gellért a Magyar Királyság külföldi követeként is szolgált. 1030-ban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, hogy az Ajtony vezértől visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület megtérítse.

 

https://mek.oszk.hu/10600/10642/

Oldd meg a feladatot!

Ki a Képes Krónika feltételezett szerzője?

Keleti források

A glagolita és cirill betűs szláv forrásokat Ferincz István, a mohamedán és szír – főként a 10. századból származó – szövegeket Iványi Tamás elemezte. Bár a magyar őstörténetnek közvetlen örmény és grúz forrásai nincsenek, a kaukázusi népekre vonatkozó adatait Schütz Ödön, illetve Bíró Margit foglalta össze.  A török és mongol szövegeket – köztük a türk rovásírásos emlékeket – Róna-Tas András tanulmányozta, míg a kínai források sztyeppetörténeti összefüggéseire Ecsedy Ildikó hívta fel a figyelmet. Ez utóbbiak azért fontosak, mert olykor Európa határáig, a Kaukázusig, illetve a Volgáig követték az eseményeket.

Ferincz István (1942)
Schütz Ödön (1916–1999)
Ecsedy Ildikó (1938–2004)
Iványi Tamás (1944)

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Ki a sinológus?

(Húzd ide az egeret!)

A sinológia Kína kutatásával, tudományos vizsgálatával foglalkozó tudományterület. Elsősorban a történelem, a filozófia, az irodalom és a nyelvészet területét érinti, de tágabb értelemben valamennyi, Kínával kapcsolatos kutatás a sinológiához tartozik. Az ezen a területen dolgozó kutatók a sinológusok.

 

Oldd meg a feladatot!

Nézd meg a videót! Mi jellemezte a sztyeppei kultúrát?

 

Nyelvtudomány

Uráli, ősmagyar és szláv nyelvtörténet

A magyar és a vele rokon nyelvek egy sok ezer évvel ezelőtt beszélt közös ősnyelvnek, az uráli alapnyelvnek a leszármazottai. A nyelvcsalád vizsgálatát – melynek hagyományos elnevezése sokáig a finnugor volt – Janurik Tamás végezte el. Az ősmagyar kor az ugor kor végétől (kb. az i. e. 5. század) a 9. század végéig, tehát a honfoglalásig terjed. Írásbeli emlékek nem maradtak fenn, így a nyelvi kor sajátosságaira az ómagyar korszak nyelvi anyagának visszamutató vallomásai alapján tudunk következtetni. Az ősmagyar kor – írásbeli emlékeket nélkülöző – nyelvtörténetével Nyíri Antal, Korenchy Éva, Róna-Tas András  és Velcsov Mártonné, a magyar-szláv nyelvi kapcsolatokkal H. Tóth Imre foglalkozott.

Janurik Tamás (1938)
Nyíri Antal (1907–2000)
Velcsov Mártonné (1929)
Korenchy Éva (1943–1980)
H. Tóth Imre (1932–2014)

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Ki volt Cirill és Methód?

(Húzd ide az egeret!)

Cirill tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett. 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját, Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta. 860 körül Mihály bizánci császár parancsára elkezdtek dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. A szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait.

 

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvek

Oldd meg a feladatot!

Sorolj fel ősi finnugor szavakat! Segítségül kattints az ikonra!

 

Régészet, archeozoológia és antropológia

 

Az írott és nyelvi források mellett fontos szerepe van a közvetett forrásoknak. A magyar őstörténet ugyanis csak a régészet, az antropológia, a néprajz stb. által vizsgált tényekből, illetve az írásos források tanulságaiból együttesen rekonstruálható. A régész, az antropológus ugyanakkor nemcsak csontokat és tárgyakat ás ki, nemcsak sírokat és telepeket tár fel, hanem régészeti, néprajzi stb. kultúrákban foglalja össze az akkori élet rendjét, tárgyait és túlvilági képzeteit. A Magyar Őstörténeti Munkaközösség programjában az  őshazakutatás régészeti eredményeit Kürti Béla és Bálint Csanád ismertette, míg Matolcsi János az archeozoológia, azaz az állattartás és -tenyésztés, Lipták Pál pedig az antropológia tanulságait foglalta össze.

Bálint Csanád (1943)
Kürti Béla
Matolcsi János (1923–1983)
Lipták Pál (1914–2000)

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Nézd meg a kincsről készült videót! Mire használhatták a jobb oldalon látható tárgyat?

Forrás: http://kurultaj.hu/2016/04/kincsek-titkok-aranyak-a-nagyszentmiklosi-aranykincs/

Vidd az egeredet a kép fölé!

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvek

 

Néprajztudomány

A néprajz egyrészt az ősi magyar hagyományt, másrészt a rokon népek kultúráját – főként monda- és zenevilágát – tanulmányozza. Ez utóbbival, tehát az uráli népek néprajzával Csepregi Márta, a magyar népi kultúra honfoglalás kori elemeivel Kósa László és Katona Imre foglalkozott. A kutatócsoport munkáját Róna-Tas András irányította.
Csepregi Márta (1950)
Kósa László (1942)
Katona Imre (1921–2001)

Oldd meg a feladatot!

Hallgass bele a manysik ún. "sangkvyltap"-on, azaz ősi öthúros hangszeren előadott népzenéjébe!

Forrás: Agejev, Dmitrij: Az obi-ugorok hangszeres zenéje (CD)

 

Kérdések és feladatok

A közismert memória-játékban László Gyula (1910–1998) történésznek a honfoglaló magyarokról készült rajzait kell párosítani.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára -  Minden jog fenntartva.