Kutatócsoportok

Az  őstörténet-kutatásban a történelemtudomány mellett nagy szerepe van a nyelvészetnek, a néprajzi és népzenekutatásnak, a régészetnek, az embertannak és a történeti genetikának.  A Szegedi Őstörténeti Munkaközösség tagjai is ezekről a  tudományterületekről érkeztek. Az alábbiakban  a különböző kutatócsoportokkal ismerkedünk meg.

Történettudomány

Görög és bizánci források

A honfoglalás előzményeiről elsősorban bizánci és görög híradások tájékoztatnak, ezért vizsgálatuk a magyar őstörténet szempontjából különösen fontos. Kutatásuk Szegeden a Klasszika-Filológiai Tanszék vezetője, Szádeczky-Kardoss Samu  nevéhez fűződik. Ő alapította meg 1981-ben a Bizantinológiai és Középlatin Filológiai Tanszékcsoportot, ahol az őstörténettel kapcsolatos források elemzésébe munkatársa és felesége, Olajos Terézia, illetve Makk Ferenc is bekapcsolódott.

Szádeczky-Kardoss Samu
(1918–2004)
klasszika-filológus

Fő kutatási területe a görög, római irodalom és történelem, de foglalkozott a dél-orosz sztyeppe, a Kárpát-medence és a Balkán népeinek történetével is.

Olajos Terézia
(1941–2018)
történész, klasszika-filológus

Fő kutatási területe a késő császárkori latin és kora bizánci irodalom története, a 6–7. századi Bizánc története, illetve a 9–10. századi magyarság történetének bizánci forrásai voltak.

Makk Ferenc
(1940–2018)
történész, klasszika-filológus

Fő kutatási területe a középkori magyar történelem forrásainak tanulmányozása,  az Árpád-kori magyar–bizánci kapcsolatok története és a középkori Magyarország külpolitikájának alakulása.

A Szádeczky-Kardoss Samu terem

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Olajos Terézia könyvei a Klebelsberg Könyvtárban

Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Beszélgetés Makk Ferenccel

Oldd meg a feladatot!

A Makk Ferenccel készült videó alapján válaszold meg: hol folytattak kalandozó hadjáratokat a honfoglaló magyarok!

Forrás: https://dka.oszk.hu/005600/005662

Latin források

A finnugor népekre vonatkozó ókori latin források szűkszavúak, főként görög szerzők munkáinak kivonatai. A szegedi munkacsoportban Maróti Egon és Lakatos Pál kutatta őket. A közel kétszáz középkori latin forrás kútfőértéke is változó. A nyugati latin szövegeket többnyire egymás átvételei, és a magyarországi irodalom első termékei is csaknem kétszáz éves távolságra vannak a magyarok honfoglalásától. Az előbbieket Karácsonyi Béla és Szegfű László, az utóbbiakat Kristó Gyula tanulmányozta. A szkíta-magyar hagyományt népszerűsítő humanista irodalom elemzése Kulcsár Péter nevéhez fűződik.

Karácsonyi Béla
(1919–1995)
történész, könyvtárigazgató

1950–1972 között a szegedi egyetemen  a Középkori Magyar Történeti Tanszék docense, számos középiskolai tankönyv és egyetemi jegyzet szerzője. Sajtó alá rendezte Gellért püspök  latin nyelvű elmélkedését.

Szegfű László
(1942)
történész

Fő kutatási területe a magyar őstörténet és annak szellemi hagyatéka, az Árpád-kori magyar történet­­, illetve a népi kultúra és deákműveltség kérdése a Mohács előtti Magyarországon. Sajtó alá rendezte Gellért püspök latin nyelvű elmélkedését.

Kulcsár Péter
(1940–2018)
irodalomtörténész, könyvtárigazgató

Történeti, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányokkal, a humanizmus, a történetírás és a textológia problémáival foglalkozott, fő kutatási területe a Hunyadi- és a Jagelló-kor.

Maróti Egon
(1927–2012)
ókortörténész, klasszika-filológus

1970–1992 között a szegedi József Attila Tudományegyetemen az Ókortörténeti Tanszéket vezette. Fő kutatási területe a római gazdaság- és társadalomtörténet, latin filológia és a görög epigráfia volt.

Lakatos Pál
(1927–1994)
régész, klasszika-filológus

1964–1987 között a szegedi egyetem Klasszika-Filológiai Tanszékének adjunktusa. Szakterülete Pannonia története és a magyar kora-középkor kutatása volt.

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Ki volt Gellért püspök?

(Húzd ide az egeret!)

A velencei származású Gellért, bár hazájában is magas rangú egyházfi lehetett volna, Szent István király unszolására 1015-ben elvállalta Imre herceg nevelését Székesfehérvárott. A sokoldalú és világlátott Gellért a Magyar Királyság külföldi követeként is szolgált. 1030-ban István király marosvári, csanádi püspökké nevezte ki, hogy az Ajtony vezértől visszafoglalt Tisza-Maros-Duna-közi terület megtérítse.

 

https://mek.oszk.hu/10600/10642/

Oldd meg a feladatot!

Ki a Képes Krónika feltételezett szerzője?

Keleti források

A glagolita és cirill betűs szláv forrásokat Ferincz István, a mohamedán és szír – főként a 10. századból származó – szövegeket Iványi Tamás elemezte. Bár a magyar őstörténetnek közvetlen örmény és grúz forrásai nincsenek, a kaukázusi népekre vonatkozó adatait Schütz Ödön, illetve Bíró Margit foglalta össze.  A török és mongol szövegeket – köztük a türk rovásírásos emlékeket – Róna-Tas András tanulmányozta, míg a kínai források sztyeppetörténeti összefüggéseire Ecsedy Ildikó hívta fel a figyelmet. Ez utóbbiak azért fontosak, mert olykor Európa határáig, a Kaukázusig, illetve a Volgáig követték az eseményeket.

Ferincz István
(1942)
szlavista filológus

1999–2007 között a Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézetének vezetője. Kutatási területe a magyar őstörténetet érintő szláv források, a szláv időszámítás, a magyar-szláv kapcsolatok, illetve a magyarral rokonnépek kultúrtörténete.

Schütz Ödön
(1916–1999)
armenológus

Érdeklődési területe a nyelvészettől a történettudományon keresztül a keletkutatásig ívelt. Fő kutatási területe a turkológia, az armenisztika és a magyar–örmény kapcsolatrendszer, illetve Belső-Ázsia és Kelet-Európa mongol korszaka volt.

Ecsedy Ildikó
(1938–2004)
nyelvész, sinológus

1987-től az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékének és Belső-ázsiai Tanszékének oktatója, sinológus. 1990 szeptemberétől az ELTE BTK címzetes egyetemi tanáraként működött. Elsősorban a magyar őstörténetre, ill. a sztyeppei nomád türk népek történetére vonatkozó kínai forrásokat vizsgálta.

Iványi Tamás
(1944)
orientalista

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Sémi Filológiai és Arab Tanszékének oktatója.

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Ki a sinológus?

(Húzd ide az egeret!)

A sinológia Kína kutatásával, tudományos vizsgálatával foglalkozó tudományterület. Elsősorban a történelem, a filozófia, az irodalom és a nyelvészet területét érinti, de tágabb értelemben valamennyi, Kínával kapcsolatos kutatás a sinológiához tartozik. Az ezen a területen dolgozó kutatók a sinológusok.

 

Oldd meg a feladatot!

Nézd meg a videót! Mi jellemezte a sztyeppei kultúrát?

 

Nyelvtudomány

Uráli, ősmagyar és szláv nyelvtörténet

A magyar és a vele rokon nyelvek egy sok ezer évvel ezelőtt beszélt közös ősnyelvnek, az uráli alapnyelvnek a leszármazottai. A nyelvcsalád vizsgálatát – melynek hagyományos elnevezése sokáig a finnugor volt – Janurik Tamás végezte el. Az ősmagyar kor az ugor kor végétől (kb. az i. e. 5. század) a 9. század végéig, tehát a honfoglalásig terjed. Írásbeli emlékek nem maradtak fenn, így a nyelvi kor sajátosságaira az ómagyar korszak nyelvi anyagának visszamutató vallomásai alapján tudunk következtetni. Az ősmagyar kor – írásbeli emlékeket nélkülöző – nyelvtörténetével Nyíri Antal, Korenchy Éva, Róna-Tas András  és Velcsov Mártonné, a magyar-szláv nyelvi kapcsolatokkal H. Tóth Imre foglalkozott.

Janurik Tamás
(1938)
nyelvész

1978-tól 1986-ig a szegedi Finnugor Tanszék adjunktusa volt. 1992-től a pécsi Janus Pannonius Egyetemen magyar nyelvtörténeti és finnugor nyelvészeti tantárgyakat oktatott. 1997-től a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola tanáraként, 2000-től főigazgatójaként működött.

Nyíri Antal
(1907–2000)
nyelvész

A magyar nyelvtörténet kiemelkedő kutatója, egyetemi jegyzetek és nyelvjárástani tanulmányok mellett fő műve A Müncheni-kódex 1466-ból című szövegkritikai kiadvány. Mint a Finnugor Társaság tagja komoly szerepet vállalt a Szegedi Őstörténeti Munkaközösség nyelvtudományi kutatócsoportjában.

Velcsov Mártonné
(1929)
nyelvész

1953-tól 1986-ig a szegedi egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszékén oktatott. 1971-ben a nyelvtudományok kandidátusa, 1982-től tanszékvezető. Elsősorban magyar leíró és történeti szófajtannal, alaktannal és szótörténettel foglalkozott.

Korenchy Éva
(1943–1980)
nyelvész

1977-től a szegedi egyetemen finnugor nyelvészettel, elsősorban zürjén nyelvvel foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a finnugor nyelvek iráni nyelvi kapcsolatainak feltárása terén.

H. Tóth Imre
(1932–2014)
nyelvész

1961-től a szegedi egyetem Bölcsészettudományi Karának Szláv Intézetében tanított. Kutatási területe az ószláv nyelv emlékei, Cirill és Metód élete, tevékenysége, a magyar-szláv kapcsolattörténet. 

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Ki volt Cirill és Methód?

(Húzd ide az egeret!)

Cirill tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett. 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját, Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta. 860 körül Mihály bizánci császár parancsára elkezdtek dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. A szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait.

 

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvek

Oldd meg a feladatot!

Sorolj fel ősi finnugor szavakat! Segítségül kattints az ikonra!

 

Régészet, archeozoológia és antropológia

 

Az írott és nyelvi források mellett fontos szerepe van a közvetett forrásoknak. A magyar őstörténet ugyanis csak a régészet, az antropológia, a néprajz stb. által vizsgált tényekből, illetve az írásos források tanulságaiból együttesen rekonstruálható. A régész, az antropológus ugyanakkor nemcsak csontokat és tárgyakat ás ki, nemcsak sírokat és telepeket tár fel, hanem régészeti, néprajzi stb. kultúrákban foglalja össze az akkori élet rendjét, tárgyait és túlvilági képzeteit. A Magyar Őstörténeti Munkaközösség programjában az  őshazakutatás régészeti eredményeit Kürti Béla és Bálint Csanád ismertette, míg Matolcsi János az archeozoológia, azaz az állattartás és -tenyésztés, Lipták Pál pedig az antropológia tanulságait foglalta össze.

Bálint Csanád
(1943)
régész

Elsősorban a Kárpát-medence kora-középkor régészetével és a 6–10. századi sztyeppei népek kínai, iráni és bizánci kapcsolatrendszerével foglalkozott.  Szélesebb ismeretséget a nagyszentmiklósi kincs  kutatási eredményeinek feldolgozásával kapcsolatban szerzett.

Kürti Béla
régész, muzeológus

1972 óta a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa. Számos régészeti feltáráson dolgozott ásatásvezetőként: ő rendezte a legendás Az avarok kincsei című tárlatot, amelyet Moszkvában, Frankfurtban, Párizsban, Bécsben és Nürnbergben is láthatott a nagyközönség.

Matolcsi János
(1923–1983)
archeozoológus

Kutatási területe az oszteológiai háziállatkutatás volt, de foglalkozott a magyarság állattenyésztésének történetével is. A Szegedi Őstörténeti Munkaközösség eredményeit archeozoológiai összefoglalójával gazdagította.

Lipták Pál
(1914–2000)
antropológus

1960–1980 között a szegedi egyetem Antropológiai Tanszékének vezetője, az első magyar nyelvű antropológiai tankönyv szerzője. Az antropológiai jellemzők alapján a honfoglaló magyarok három csoportját (ugor-magyarok, török-magyarok, Kárpát-medencei komponenst mutatók) különítette el.

Kattints a nyílra a lapozáshoz!

Nézd meg a kincsről készült videót! Mire használhatták a jobb oldalon látható tárgyat?

Forrás: http://kurultaj.hu/2016/04/kincsek-titkok-aranyak-a-nagyszentmiklosi-aranykincs/

Vidd az egeredet a kép fölé!

Forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_nyelvek

 

Néprajztudomány

A néprajz egyrészt az ősi magyar hagyományt, másrészt a rokon népek kultúráját – főként monda- és zenevilágát – tanulmányozza. Ez utóbbival, tehát az uráli népek néprajzával Csepregi Márta, a magyar népi kultúra honfoglalás kori elemeivel Kósa László és Katona Imre foglalkozott. A kutatócsoport munkáját Róna-Tas András irányította.
Csepregi Márta
(1950)
néprajzkutató, nyelvész

Fő kutatási területe a finnugor nyelvészet, az obi-ugor folklór és az etnolingvisztika. 1974-től a szegedi egyetem Finnugor Tanszékének oktatója, majd az MTA Nyelvtudományi Intézetének kutatója volt. 1979-től az ELTE Finnugor Tanszékén tanít.

Kósa László
(1942)
néprajzkutató, történész

Kutatási területe a 19–20. század művelődéstörténete, az egyházak és a társadalom kapcsolata. 1998–2007 között az MTA levelező tagja, 2007 óta rendes tagja.

Katona Imre
(1921–2001)
néprajzkutató, történész

A folklór köréből a népdal- és népmeseszövegek vizsgálatával foglalkozott. Számos magyar népmesegyűjteményt tett közzé.

Oldd meg a feladatot!

Hallgass bele a manysik ún. "sangkvyltap"-on, azaz ősi öthúros hangszeren előadott népzenéjébe!

Forrás: Agejev, Dmitrij: Az obi-ugorok hangszeres zenéje (CD)

 

Kérdések és feladatok

A közismert memória-játékban László Gyula (1910–1998) történésznek a honfoglaló magyarokról készült rajzait kell párosítani.

© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára -  Minden jog fenntartva.