Klebelsberg Kuno életében elismert kultúrpolitikus volt. Hivatali ideje alatt az óvodák, népiskolák, oktatási és egyházi épületek, kulturális- és sportközpontok, városrészek létesítése és az elért eredmények miatt számos kitüntetéssel tisztelték meg. Jelenleg is szokás, hogy az elkészült épületek átadása alkalmából, vagy kulturális ünnepségeken kitüntetéseket adományoznak azoknak, akik sokat tettek megvalósulásukért. Továbbá a kultuszminiszter mindig fontosnak tartotta a kölcsönös nemzetközi kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztését. Ennek eredménye volt, hogy a kitüntetések mellett jelentős érem-, plakett- és jelvénygyűjteménnyel rendelkezett.
Állami Altisztek és Törvényhatósági Altisztek és Szolgák Szövetsége – díszelnök
Észt Tudós Társaság – tiszteletbeli tag
Filharmóniai Társaság – tiszteletbeli tag
Gazdasági Szaktanítók Egyesülete – dísztag
Gyula Püspöktelepi Polgári Kör – díszelnök
Magyar Egyetemek és Főiskolák Turul Szövetség – díszelnök
Magyar Királyi Természettudományi Társaság – díszelnök
Magyar Tudományos Akadémia – tiszteletbeli tag
Német Birodalmi Archeológiai Intézet – tiszteletbeli tag
Országos Állatvédő Egyesület – védnök
Országos Népoktatási Egyesület – dísztag
Pápai Accademia Tiberina – tiszteletbeli tag
Szeged Rókusi Iparoskör – díszelnök
Szegedi Alsóvárosi Gazdák Egyesülete – dísztag
Szegedi Kereskedelmi Iskolában Végzett Tanulók Szövetsége – tiszteletbeli tag
Szegedi Polgári Dalárda – örökös díszelnök
Szegedi Úszó Egylet – díszelnök
Szegedi Visszhang Dalkör – örökös dísztag
Szeged-Röszkei Gazdakör – díszelnök
Tanítóképző Intézeti Tanárok Országos Egyesülete – tiszteletbeli tag
Tolna vármegye Tanítóegylet – örökös dísztag
Huszonhárom település díszpolgári címmel tüntette ki. Szegeden városrészt (Klebelsberg-telep), Hidegkúton utcát neveztek el róla.
Nevét 1929 óta ásvány viseli, melyet először 1926-ban Fizély Sándor nyugalmazott bányatanácsos talált, akinek a sárga színű ásvány felkeltette az érdeklődését. Azonban az általa talált kőzetminta nem volt elegendő ahhoz, hogy egyértelműen azonosítsák. Miután egyéb helyről nagyobb mennyiség érkezett a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány-őslénytan gyűjteményébe, lehetségessé vált, hogy meghatározzák a geológusok, milyen kőzet birtokába jutottak. Zsviny Viktor vegyészmérnök, mineralógus azonosította az először Felsőbányán talált ásványt.
“A kristályok általában legyező, kéve-. buzogányszerű csoportokat képeznek, vagy szálas-rostos halmazokká aggregálódtak, melyek selyemfényűek. Az ásvány rideg. Ráeső fényben a kristálykák világosabb-sötétebb kénsárga színűek, halmazaik világos narancssárga színt mutatnak. Áteső fényben a mikroszkóp alatt vastagságuk szerint csaknem teljesen színtelenek vagy többé-kevésbé mély sárgaszínűek s általában halványabbak, mint ráeső fényben. (…) Emez érdekes ásványt dr. Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter úr Ő excellenciája, a természettudományok lelkes pártfogójának tiszteletére Klebelsbergit-nek óhajtom elnevezni.” In: Matematikai és természettudományi értesítő, 1929. XLVI.
1929-ben megrendezték a Klebelsberg-kupa nemzetközi vízilabda bajnokságot, amelyet személyesen Klebelsberg Kuno nyitott meg. A bajnokság eseményeiről a korabeli sportsajtó naponta friss híreket közölt.
Nemzeti Sport, 1929. augusztus 21. szám 1-5. oldal. Forrás: ADT
Gondold tovább az olvasottakat!
Nézz utána, hogy szülővárosodban és környékén van-e óvoda, iskola, vagy más intézmény, melynek alapítása Klebelsberg Kunóhoz köthető?