Emlékezetkultúra
Klebelsberg Kuno 1932. október 11-én Budapesten halt meg, koporsóját a Nemzeti Múzeum Nagycsarnokában ravatalozták fel. Szegeden a Dóm téren tartott gyászszertatást követően a Fogadalmi templom altemplomában helyezték örök nyugalomra.
A Klebelsberg Kuno halálát követő években élénken ápolták személye és munkássága emlékét.1932-ben, Klebelsberg halálának évében Széchényi Károly és Kornis Gyula megszervezte a Gróf Klebelsberg Kuno Országos Emlékbizottságot, melynek alakuló ülése 1933. szeptember 27-én volt.
Klebelsberg tiszteletére országszerte szobrokat és emléktáblákat avattak. Az 1923-ban létrehozott Országgyűlési Múzeum alakulása után egy évtizeddel Magyarország egyik leglátogatottabb múzeumává vált. A kurátorok állandó és tematikus kiállításokon mutatták be a magyar törvényhozás történetét, különálló szobákban állították ki többek között Deák Ferenc és Kossuth Lajos tárgyait.
A múzeum vezetői 1933-ban felkeresték özvegy Klebelsberg Kunoné Botka Saroltát kérve, hogy adományozzon Klebelsberg-relikviákat a gyűjteménynek. Az özvegy a felkérésnek eleget téve gazdag összeállítást adott át az Országgyűlési Múzeumnak, így a látogatók megnézhették többek között Klebelsberg írógépét, szemüvegét és gróf Tisza István monokliját (utóbbit Klebelsberg Kuno haláláig őrizte).
1933 februárban nyílt meg az az emlékkiállítás, melyet Budapest Klebelsberg Kuno emlékére a Műcsarnokban szervezett. A tárlaton a korábban a Parlamenti Múzeumnak átadott Klebelsberg kitüntetések is láthatóak voltak. A kiállításról Farkas Zoltán írt kritikát a Nyugat című folyóiratban: Gróf Klebelsberg Kunó képzőművészeti politikája.
A kultuszminiszter sportolókért és sportlétesítmények létrehozása érdekében végzett munkája emlékére 1938-ban a Magyar Úszó Szövetség Déli Kerülete Klebelsberg Kuno úszóversenyt rendezett.
“ 1./A vándordíj neve: Fehér J. István a M.U.Sz. Déli kerületének elnöke által alapított “Gróf Klebelsberg Kunó” vándordíj. – Ezzel az első magyar sportminiszter el nem múló emlékét kívánom a Déli Kerületben megörökíteni, akinek a szegedi versenyuszoda megvalósítása is köszönhető.
2./ A vándordíj célja és feltételei: a vándordíj a mennyiségi és minőségi sportot egyaránt hivatott előmozdítani és éppen ezért sorsa minden évben a minőségi versenyeken szerzett és egy esztendő alatt rendezett úszóversenyek száma utáni pontokból adódó összeredmény alapján dől el.
….
8./ A vándordíjért minden évben megrendezendő a kerület más-más városában a gróf Klebelsberg Kunó emlékverseny a következő versenyszámokkal:
- 200 m. mell
- 100 m. hát
- 200 m. gyors
- 1500 m gyors
- 4×200 m. gyors staféta
- 100 m. hölgy mell
- 100 m. hölgy hát
- 100 m. hölgy gyors
- 3×100 m. hölgy vegyes staféta”
Szent-Györgyi Albert nyugat-európai kutatásai után Klebelsberg Kuno hívására tért haza, aki megfelelő anyagi hátteret biztosított munkájához. A tudós hivatalosan 1930 szeptemberétől tanított a szegedi egyetemen, a C-vitaminnal kapcsolatos külföldön megkezdett vizsgálatait itt fejezte be, a kutatás bizonyításához szükséges nagy mennyiségű C-vitamint helyi paprikából állította elő. Az 1930-ra megépült és átadott Dóm téren álló egyetemi épületek egyikében rendezte be laboratóriumát és kezdte el tartani előadásait. A Nobel-díj bizottság döntése értelmében 1937-ben Szent-Györgyi Albert kapta az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, melynek indoklása a következő volt: „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”. Saját elmondása alapján miután 1937. október 30-án megtudta, hogy Őt érte a megtiszteltetés, első útja a Fogadalmi templom kriptájába Klebelsberg Kuno sírjához vezetett.
„Neki köszönhetem, hogy Magyarországon vagyok, az ő lelkének nagysága hozott vissza ide. Azóta is az ő eszméjének szolgálatában állok, és mindig az ő elgondolásainak próbáltam megfelelni. Ha most valami fájdalom keveredik a nagy örömöm közé, úgy az fáj legjobban, hogy ő már nem tudta megérni az én örömünnepemet, amely pedig az ő kultúrmunkájának igazolását jelenti. Ő mindenáron a fiatalokat kívánta támogatni, azokat igyekezett lehetőleg nagy-számban a külföldi kultúrcentrumokba kiküldeni, hogy gyarapodjanak tudományokban.” (Délmagyarország 1937. október 31. vasárnap 13.1937:249. 3. p.)
Habsburg József Ágost főherceg személyes jó viszonyban volt a Klebelsberg házaspárral, többször vendégeskedett a hidegkúti kúriában és remekül tudott magyarul. Szegeden, 1935. április 11-én Klebelsberg Kuno síremlékének avatásán magyar nyelven írt és a városi díszközgyűlésen elmondott emlékbeszédében ismertette a kultuszminiszter életútját és méltatta érdemeit.
“Jó szívű, aranyos lelkületű ember volt, akinek érzékeny lelkében minden támadás – bár nem mutatta – tüskét hagyott hátra, mely soká bántotta. Ha elgondolásai megértésre találtak, boldogan sugárzott aktív nemes lelke. Minden helyzetben bölcs tanácsadó és higgadt, csodálatosan világos ítélőképességgel bíró, minden körülmények között megbízható, hűséges barát volt. Bizalmas beszélgetésekben, családi, jogi, politikai, külpolitikai kérdésekben, az ő messze tekintő, mindig alapos és józan fejtegetései, melegen érző, jóságos szívének sugallatai, engem megkaptak és sok esetben mélyen meghatottak. Az volt mindig a benyomásom, hogy ő a nehéz helyzetbe jutott embertársainak erős lelki támasza.” (Emlékbeszéd Gróf Klebelsberg Kunóról Csonka Magyarország nagy Kultuszminiszteréről)
Készült a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia keretében 2021-ben
Farkas Katalin, Hernek István, dr. Laczkó Sándor, Muzs Krisztina, Teutsch Ágota
© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.