- Home
- All Courses
- Könyvtárhasználati praktikum – haladó
Tananyag
- 15 Sections
- 44 Lessons
- 14 hét
- BevezetőEz a témakör bemutatja, hogy mire számíthat, mit fog tanulni a hallgató a kurzus elvégzése során.3
- 1) Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjaEbben a leckében a hallgatók megismerkedhetnek az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjával és fontosabb részeivel.2
- 2) Könyvtári ismeretekEbben a modulban a hallgató megismerkedik a könyvtárak belső felépítésével és a könyvek rendszerezésének módjaival.2
- 3) KönyvtárhasználatA lecke az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyomtatott dokumentumainak megtalálásában, használatában nyújt segítséget.3
- 4) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 1.: online katalógus(ok)A videoleckék segítségével megismerkedhetünk az SZTE Klebelsberg Könyvtár online katalógusával (Qulto), hasznos tanácsokat kaphatunk annak minél hatékonyabb használatához.4
- 5.0Olvasólecke: Könyvtári katalógusok és elektronikus adatbázisok: alapvető keresési tudnivalókCopy15 perc
- 5.1Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: alapokCopy8 perc
- 5.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: saját fiókCopy6 perc
- 5.3Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresőkCopy12 perc
- 5) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 2.: elektronikus forrásokEbben a leckében az SZTE Klebelsberg Könyvtár által szolgáltatott online források közötti kereséssel fogunk közelebbről megismerkedni.4
- 6) Nemzetközi adatbázisokEbben a leckében néhány nagyobb – az SZTE Klebelsberg Könyvtár által is szolgáltatott – adatbázissal ismerkedünk meg.5
- 7) Online keresésEbben a leckében megismerkedünk a böngészés tudatos használatával, és a Google szolgáltatásainak praktikáival.2
- 8) E-könyvekEbben a leckében az e-könyvvel fogunk megismerkedni: történetével, fogalmával, fajtáival, majd kitekintünk a hozzá kapcsolódó technikai eszközökre és szolgáltatásokra is.2
- 9) Magyar nyelvű teljes szövegű adatbázisokEbben a leckében olyan magyar adatbázisokkal ismerkedünk meg, melyek teljes szövegű tartalmakat kínálnak.2
- 10) RepozitóriumokEbben a modulban a felsőoktatási könyvtárakra jellemző intézményi digitális gyűjteményeket, az ún. repozitóriumokat ismerhetik meg. Az általános bemutatáson túl kiemelt hangsúlyt kap az SZTE Contenta, ami az SZTE Klebelsberg Könyvtár által gondozott repozitóriumrendszer.3
- 11) Szakirodalom kezeléseA szakirodalom kezeléséről szóló modul keretében megismerkedhetünk a tudományos írás kritériumaival, sajátosságaival és technikáival, jártasságot szerezhetünk a szakirodalom gyűjtésében és menedzselésében, szempontokat kaphatunk mondanivalónk formába öntéséhez.7
- 12.0Olvasólecke: Bevezetés a tudományos íráshozCopy5 perc
- 12.1Videólecke: A tudományos írás alapjaiCopy7 perc
- 12.2Olvasólecke: Szakirodalom gyűjtéseCopy20 perc
- 12.3Olvasólecke: Hivatkozás a felhasznált irodalomraCopy20 perc
- 12.4Videólecke: Zotero hivatkozáskezelő használata 1.Copy2 perc
- 12.5Videólecke: Zotero hivatkozáskezelő használata 2.Copy7 perc
- 12.6Videólecke: Zotero hivatkozáskezelő használata 3.Copy6 perc
- 12) Közösségi tartalomfejlesztésEbben a leckében hasznos médiatárakról lesz szó, melyekből több is közösségi alapon működik. Bárkinek lehetősége van a tudományos előadásait vagy fényképeit digitálisan megosztani, és visszakereshetővé tenni.2
- 13) KönyvtártörténetEbben a modulban a hallgató áttekintheti a különböző korszakok írás- és dokumentumtípusait, emellett a különböző könyvtártípusokkal ismerkedhet meg.2
- Könyvtárhasználati fogalomtárItt találja összegyűjtve a tananyagban előforduló szakkifejezéseket.1
Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről?Copy
Ebben a leckében az e-könyvekkel kapcsolatos alapvető fogalmakkal fogunk megismerkedni. A további leckékben körbejárjuk, hogy mit kell tudni a használatukról, s megnézzük a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat.
Mitől e-könyv az e-könyv?
E-könyv terminológia
E-könyv-formátumok
Mi a különbség a különböző e-könyv-formátumok között?
Kérdések az e-könyvek körül
Mindnyájunknak van fogalma arról, hogy mi az e-könyv, illetve e-book. De ha hárman beszélgetnek erről, kiderül, mind a hárman mást gondolnak.
Ebben a részben ezt kívánjuk körbejárni tehát: mi is az e-könyv. Amikor egy könyv be van digitalizálva? S akkor ez tulajdonképpen egy papíralapú könyv képeiből áll össze, azaz egy lefotózott hagyományos könyv? De akkor hogyan kereshetünk benne és hogyan másolhatunk ki részeket? S hogyan férhet el a telefonunkon, ami egy nagy monitoron is olvasható?
-
Hogyan alkalmazkodik az e-könyv a képernyőhöz?
Mit jelent az, hogy reszponzív*, és mi a tördelés jelentősége? -
Mind ugyanolyan e-könyv, amit e-könyv-olvasón, tableten, számítógépen vagy telefonon olvasunk?
Hogyan lesz egy könyvből e-könyv? -
Mi az e-könyv előnye?
Mi nem e-könyv, s mi az, ami majdnem az, de mégsem?
20 év múlva már tényleg nem lesznek könyvek és könyvesboltok? S eltűnik a könyvillat, a színes borító és a szép tipográfia is?
Reszponzív
Egy adott dokumentum, legyen az egy weblap vagy egy offline elektronikus dokumentum, alkalmazkodik az adott eszköz képernyő-sajátosságaihoz.
Kezdjük tehát elölről, tegyük rendbe a fogalmakat és próbáljunk válaszolni ezekre a kérdésekre.
Mitől e-könyv az e-könyv?
E-könyv terminológia
Az e-könyv* (angolul e-book) a hagyományos könyvek digitális formája. Általában az elektronikus formában létrehozott, terjesztett, és csak digitális eszközön és külön szoftverrel olvasható, szövegeket és képeket tartalmazó dokumentumformátumot értjük alatta. Az igazi e-könyv nem kötött formátumú és tördelése alkalmazkodik az adott eszköz képernyőjéhez, formai megjelenésének egy része pedig (betűméret és -típus, háttérszín stb.) olvasáskor változtatható.
Lásd részletesebben: Kislexikon
Az e-könyv-formátumot két esemény hívta létre: a digitalizáció* és a hálózati terjesztés. Már az 1990-es évektől készítettek hipertext*-alapú, könyveket utánzó formátumokat, s ezek a hálózaton is megjelentek, de igazából e-könyvnek azóta nevezzük ezeket, amióta megfelelő méretű és minőségű kijelzővel rendelkező hordozható eszközök jelentek meg kezelésükre. Jelentős fejlesztés volt az e-ink* alapú kijelzővel ellátott e-könyv-olvasók megjelenése is.
Digitalizáció / digitalizálás
Egy hagyományos adathordozón meglévő információ számítógépre vitele valamilyen speciális eszközzel; a hagyományos jelek számjegyekké alakítása.
Hipertext
Olyan elektronikus szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók vannak a szöveg más pontjaira vagy más szövegekre. Az internet is ilyen hipertext (HTML) dokumentumokra épül.
E-ink
Az e-könyvek megjelentetésre kifejlesztett technológia.
Több millió parányi mikrokapszulában pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigment úszik átlátszó folyadékban, s az elektromos mező töltésének változtatásával hol a fekete, hol a fehér pigmentek látszódnak.
Az e-könyv fogalmának szűkebb és tágabb értelmezése
Bár a fentiekben kifejtett formát nevezzük valójában az e-könyv szűkebb és pontosabb definíciójának, a hétköznapi életben valójában minden könyv méretű és digitálisan kezelhető állományra is szokták használni az e-könyv fogalmát.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki lefotóz egy könyvet mobillal és elmenti összefüggő PDF-formában (Portable Document Format) a képeket, gyakran azt is így hívja, sőt, sokan akár egy szövegszerkesztőben készült nagyobb méretű dokumentumot is így emlegetnek. Ezek az e-könyv fogalmának csak egyes kritériumait teljesítik.
A problémát alapvetően ott tudjuk megragadni, ha világosan megkülönböztetjük egymástól a formátumokat, az alábbiak szerint:
- tisztán képi formátumok, melyek képként rögzített oldalakat tartalmaznak;
- vegyes formátumok, amelyekben a kép és a szöveg együtt van jelen (kétrétegű PDF);
- tisztán szöveges formátumok, amelyek képeket csak illusztrációként tartalmaznak (klasszikus e-könyv).
A legjobban akkor járunk, ha kataszterszerűen áttekintjük az összes fontosabb e-könyv-formátumot és akkor világosan látjuk a különbségeket és az eltéréseket.
E-könyv-formátumok
A jelenleg legelterjedtebb dokumentumszabvány a Portable Document Format (PDF). Elsősorban megformázott, csaknem „nyomdakész” dokumentumok számára alakították ki. A PDF állományok nagyon korlátozottan módosíthatók, megnézni és olvasni őket viszont rengeteg programmal lehet.
Ha egy analóg (azaz nyomtatott) könyvből készül a PDF, akkor az lehet egy pusztán képeket tartalmazó sorozat is. De lehet olyan is, amikor egy speciális szoftverrel (OCR*) fel is ismertetjük a rajta lévő szöveget, s így egy ún. „kétrétegű” PDF-formátum keletkezik, ahol a könyvoldalak szkennelt képe található, azonban a képek alatt, közvetlenül nem látható módon egy kereshető és másolható szöveg is van. Ez a szöveg azonban általában javítatlan, tehát hibákat is tartalmazhat.
Természetesen az eleve elektronikusan készült szövegből is készülhet PDF, ami a grafikai külsőt is megőrzi és a szöveget is kereshető módon tartalmazza.
OCR
Az optikai karakterfelismerés az analóg szövegek számítógépes eszközökkel történő elektronikus átalakítása. A karakterfelismerő program felismeri a betűformákat, azokat szavakká rakja össze.
- Könnyen és nagy tömegben gyártható.
- Mindenféle eszközzel olvasható.
- A rögzített oldalkép miatt pontosan és egyértelműen hivatkozható, ezért előszeretettel alkalmazzák a PDF-et tudományos és szakmunkák esetében.
- Bár a PDF nagyon elterjedt, ám kötött formátuma miatt nem illeszkedik a képernyőhöz, azaz nem reszponzív. Emiatt pl. egy A3-as méretű újságlap PDF-változatát alig-alig lehet olvasni egy mobileszközön.
- Csak speciális szoftverrel szerkeszthető.
- Egy képeket is tartalmazó PDF nagyon nagy méretű is lehet.
Más képi formátumok: DjVu
Kevésbé elterjedt, de sok szempontból hasznos forma a DjVu-formátum, amely sok hasonlóságot mutat a PDF-formátummal. Neve a francia „déjà vu” („már láttam”) kifejezésből ered, s arra utal, hogy az így elkészített elektronikus könyvmásolat megszólalásig idézi az eredeti könyvet.
Ez a formátum a kifejezetten képként szkennelt könyvek digitális megjelentetésére és online szolgáltatására készült, s a nagyon jól tömörített oldalképek (tehát a lap textúráját is őrzi valamennyire pl. régi könyvek esetén) „mögött” itt is ott lehet az OCR-rel felismert, kereshető szöveg is. A fájlok nézegetéséhez és nyomtatásához egy DjVu-olvasó és -megjelenítő program szükséges vagy egy böngésző-kiegészítő.
A legelterjedtebb valódi e-könyv formátumok
Az EPUB ma már „ipari szabvánnyá vált” formátum az e-könyv-olvasó eszközökhöz, melyet kezdetben a Barnes & Noble használt.
Az EPUB név az Electronic Publication angol kifejezés rövidítése, s egy ingyenesen hozzáférhető, nyílt forráskódú elektronikus könyvszabvány. Az EPUB-ban íródott fájlok kiterjesztése: .epub. Az .epub fájlok valójában ZIP-csomagok, melyekben a szöveges tartalmat HTML*/XHTML állományok hordozzák, kiegészítve a szerkezetet leíró XML* fájlokkal, továbbá stíluslapokkal és képfájlokkal. A nyílt szabványt egyre több kiadó és szoftverfejlesztő cég támogatja.
Aki pedig saját maga szeretne ilyen fájlokat konvertálni RTF, HTML vagy egyéb dokumentumokból, az pl. a „mindent tudó” Calibre programmal megteheti.
Ez a formátum belső szerkezetében hasonlít az EPUB formához, belül szintén HTML/XHTML fájlokból áll. Eredetileg a MobiPocket Reader által használt, erősen tömörített formátum. Ismertté az Amazon tette, mivel ezt használták alapértelmezett formátumként a Kindle-olvasók. Ma már azonban ez a múlté, mivel 2023 novemberétől az Amazon sem támogatja tovább ezt a formátumot, helyette a Kindle is az EPUB-formátumot használja.
HTML
A HyperText Markup Language rövidítése, magyarul hipertext jelölő nyelv. Az interneten jellemző hipertextes oldalak leírására szolgáló szabványos nyelv.
XML
Az Extensible Markup Language rövidítése, magyarul kiterjeszthető jelölőnyelv. Egy általános célú leíró nyelv szabványa, aminek célja, hogy a puszta szövegen túl az arra vonatkozó strukturális információkat is tartalmazza.