Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről?
Az elektronikus adatbázisokkal való megismerkedés után vessünk pillantást azt e-könyvekre is.
Ebben a leckében megismerkedünk az e-könyvekkel kapcsolatos terminológiával, néhány formátummal, használatuk sajátosságaival és a szerzői jogokkal.
Mitől e-könyv az e-könyv?
E-könyv-terminológia
E-könyv-formátumok
E-könyv-formátumok különbségei
E-könyv-használat
Technológia, e-könyv-olvasók és -szerkesztők
Digitális jogkezelés
A digitális jogkezelés fogalma
Mitől e-könyv az e-könyv?
E-könyv-terminológia
Az e-könyv* (e-book) a hagyományos könyvek digitális formája. Általában az elektronikus formában létrehozott, terjesztett, és csak digitális eszközön és külön szoftverrel olvasható, szövegeket és képeket tartalmazó dokumentumformátumot értjük alatta. Az igazi e-könyv nem kötött formátumú és tördelése alkalmazkodik az adott eszköz képernyőjéhez (reszponzív*), formai megjelenésének egy része pedig (betűméret és -típus, háttérszín stb.) olvasáskor változtatható.
Lásd még: Fogalomtár
Az e-könyv-formátumot két esemény hívta létre: a digitalizáció* és a hálózati terjesztés. Már az 1990-es évektől készítettek hipertext*-alapú, könyveket utánzó formátumokat, s ezek a hálózaton is megjelentek, de igazából e-könyvnek azóta nevezzük ezeket, amióta megfelelő méretű és minőségű kijelzővel rendelkező hordozható eszközök jelentek meg kezelésükre. Jelentős fejlesztés volt az e-ink* alapú kijelzővel ellátott e-könyv-olvasók megjelenése is.
Digitalizáció / digitalizálás
Egy hagyományos adathordozón meglévő információ számítógépre vitele valamilyen speciális eszközzel; a hagyományos jelek számjegyekké alakítása.
Hipertext
Olyan elektronikus szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók vannak a szöveg más pontjaira vagy más szövegekre. Az internet is ilyen hipertext (HTML) dokumentumokra épül.
E-ink
Az e-könyvek megjelentetésre kifejlesztett technológia.
Több millió parányi mikrokapszulában pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigment úszik átlátszó folyadékban, s az elektromos mező töltésének változtatásával hol a fekete, hol a fehér pigmentek látszódnak.
Az e-könyv fogalmának szűkebb és tágabb értelmezése
Bár a fentiekben kifejtett formát nevezzük valójában az e-könyv szűkebb és pontosabb definíciójának, a hétköznapi életben valójában minden könyv méretű és digitálisan kezelhető állományra is szokták használni az e-könyv fogalmát.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki lefotóz egy könyvet mobillal és elmenti összefüggő PDF-formában a képeket, gyakran azt is így hívja, sőt, sokan akár egy szövegszerkesztőben készült nagyobb méretű dokumentumot is így emlegetnek. Ezek azonban az e-könyv fogalmának csak egyes kritériumait teljesítik.
A problémát alapvetően ott tudjuk megragadni, ha világosan megkülönböztetjük egymástól a formátumokat, az alábbiak szerint:
- tisztán képi formátumok, melyek képként rögzített oldalakat tartalmaznak;
- vegyes formátumok, amelyekben a kép és a szöveg együtt van jelen (kétrétegű PDF);
- tisztán szöveges formátumok, amelyek képeket csak illusztrációként tartalmaznak (klasszikus e-könyv).
A legjobban akkor járunk, ha kataszterszerűen áttekintjük az összes fontosabb e-könyv-formátumot, s akkor világosan látjuk a különbségeket és az eltéréseket.
E-könyv-formátumok
E-könyv-formátumok különbségei
A PDF-formátum
A jelenleg legelterjedtebb dokumentumszabvány a Portable Document Format (PDF). Elsősorban megformázott, csaknem „nyomdakész” dokumentumok számára alakították ki. A PDF állományok nagyon korlátozottan módosíthatók, megnézni és olvasni őket viszont rengeteg programmal lehet.
Ha egy analóg (azaz nyomtatott) könyvből készül a PDF, akkor az lehet egy pusztán képeket tartalmazó sorozat is. De lehet olyan is, amikor egy speciális szoftverrel (OCR*) fel is ismertetjük a rajta lévő szöveget, s így egy ún. „kétrétegű” PDF-formátum keletkezik, ahol a könyvoldalak szkennelt képe található, azonban a képek alatt, közvetlenül nem látható módon egy kereshető és másolható szöveg is van. Ez a szöveg azonban általában javítatlan, tehát hibákat is tartalmazhat.
Természetesen az eleve elektronikusan készült szövegből is készülhet PDF, ami a grafikai külsőt is megőrzi és a szöveget is kereshető módon tartalmazza.
OCR
Az optikai karakterfelismerés az analóg szövegek számítógépes eszközökkel történő elektronikus átalakítása. A karakterfelismerő program felismeri a betűformákat, azokat szavakká rakja össze.
- Könnyen és nagy tömegben gyártható.
- Mindenféle eszközzel olvasható.
- A rögzített oldalkép miatt pontosan és egyértelműen hivatkozható, ezért előszeretettel alkalmazzák a PDF-et tudományos és szakmunkák esetében.
- Bár a PDF nagyon elterjedt, ám kötött formátuma miatt nem illeszkedik a képernyőhöz, azaz nem reszponzív. Emiatt pl. egy A3-as méretű újságlap PDF-változatát alig-alig lehet olvasni egy mobileszközön.
- Csak speciális szoftverrel szerkeszthető.
- Egy képeket is tartalmazó PDF nagyon nagy méretű is lehet.
Más képi formátum: DjVu
Kevésbé elterjedt, de sok szempontból hasznos forma a DjVu-formátum, amely sok hasonlóságot mutat a PDF-formátummal. Neve a francia „déjà vu” („már láttam”) kifejezésből ered, s arra utal, hogy az így elkészített elektronikus könyvmásolat megszólalásig idézi az eredeti könyvet.
Ez a formátum a kifejezetten képként szkennelt könyvek digitális megjelentetésére és online szolgáltatására készült, s a nagyon jól tömörített, a lap textúráját is megőrző oldalképek „mögött” itt is ott lehet az OCR-rel felismert, kereshető szöveg is. A fájlok nézegetéséhez és nyomtatásához egy DjVu-olvasó és -megjelenítő program szükséges vagy egy böngésző-kiegészítő.
Valódi e-könyv formátum: EPUB
Az EPUB az Electronic Publication rövidítése, s egy ingyenesen hozzáférhető, nyílt forráskódú elektronikus könyvszabvány. Az EPUB-ban íródott fájlok kiterjesztése: .epub. Az .epub fájlok valójában ZIP-csomagok, melyekben a szöveges tartalmat HTML*/XHTML állományok hordozzák, kiegészítve a szerkezetet leíró XML* fájlokkal, továbbá stíluslapokkal és képfájlokkal. A nyílt szabványt egyre több kiadó és szoftverfejlesztő cég támogatja.
Aki pedig saját maga szeretne ilyen fájlokat konvertálni RTF, HTML vagy egyéb dokumentumokból, az pl. a Calibre programmal megteheti.
HTML
A HyperText Markup Language rövidítése, magyarul hipertext jelölő nyelv. Az interneten jellemző hipertextes oldalak leírására szolgáló szabványos nyelv.
XML
Az Extensible Markup Language rövidítése, magyarul kiterjeszthető jelölőnyelv. Egy általános célú leíró nyelv szabványa, aminek célja, hogy a puszta szövegen túl az arra vonatkozó strukturális információkat is tartalmazza.
E-könyv-használat
Technológia, e-könyv-olvasók és -szerkesztők
Technológiai alapok
Az e-könyvekkel kapcsolatban néhány technológiai kérdést is meg kell érteni, részben elkészítésükkel, részben pedig olvasásukkal és felhasználásukkal kapcsolatban.
Az e-ink az e-könyvek megjelenítésére kifejlesztett technológia. Alapját a több millió parányi mikrokapszula adja. Ezek pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigmentet tartalmaznak, s átlátszó folyadékban „úsznak”. Az elektromos mező töltésének változtatásával hol a fekete, hol a fehér pigmentek látszódnak.
Az ilyen kijelző csak akkor fogyaszt áramot, amikor tartalma változik. Ha egy e-könyv olvasót nézünk, csak lapozáskor van szükség áramra, viszont amíg olvassuk az adott oldalt (és nem változik a kijelző tartalma), a kijelző nem fogyaszt semmit.
Az OCR vagy optikai karakterfelismerés (optical character recognition) a gépelt, kézzel írt vagy nyomtatott, azaz analóg szövegek számítógépes eszközökkel történő elektronikus átalakítása. A szkennelt dokumentumból vagy akár egy dokumentum fotójából a mesterséges intelligenciát is tartalmazó karakterfelismerő program felismeri a betűformákat, azokat szavakká rakja össze, akár úgy is, hogy közben nyelvi szótárakkal korrigálja azokat.
A széles körben elterjedt kétrétegű PDF-ek nagy része is OCR-rel készül analóg dokumentumokról. Ehhez kapcsolódik a reszponzivitás. A reszponzív szó szakkifejezésként arra utal, hogy egy dokumentum – ami lehet akár egy weblap, akár egy nem hálózaton olvasott elektronikus dokumentum is –, az adott eszközön áttördelődik és alkalmazkodik annak képernyő-sajátságaihoz. Így valójában a formátuma rugalmas, átalakítható használat közben is.
E-könyv-olvasók és olvasószoftverek
Az e-könyv-formátumok alapvető különbsége tehát a kötött és dinamikus forma. Ez az egyik oka annak, hogy nem lehet kizárólagosan egy eszközt megnevezni, amelyik a legjobb az e-könyvek olvasására. A másik kérdés, hogy milyen céllal olvasunk e-könyvet, s szükségünk van-e közben más programok használatára is. Nézzünk néhány lehetőséget!
E-könyv-olvasó
Elsősorban valódi e-könyvek olvasására kifejlesztett eszköz az e-könyv-olvasó, mely az említett e-ink technológiát használja. Ha olvasás közben nincs szükségünk más programok használatára, akkor jó választás lehet egy ilyen eszköz, mert vannak előnyei.
1. Egy ilyen készülék akár három-négy hétig is folyamatosan üzemel, töltés nélkül.
2. A képernyőfelbontás sokkal finomabb, tényleg papírt utánzó. Ezen olvasni szemkímélőbb is, főleg ha derengő oldalfénnyel meg tudja világítani az oldalt.
Olvasószoftverek
Különféle eszközökön más-más olvasószoftvert használhatunk, egyéni választásunktól függően. Itt most arra hívjuk föl a figyelmet, amellyel az SZTE Klebelsberg Könyvtárban elérhető e-könyvek olvashatók és kölcsönözhetők.
Ha a könyvtárban elérhető e-könyveket nemcsak online szeretnénk olvasni, hanem kikölcsönözni úgy, mint egy nyomtatott könyvet, akkor ennek kezelésére alkalmas az Adobe Digital Editions. Használatáról és az e-könyv-kölcsönzésről itt találhatnak leírást.
Kitekintés: e-könyv szerkesztése és konvertálása
Ha elektronikus könyvet szeretnénk szerkeszteni, akkor először nézzük meg, hogy az a szoftver, amivel írunk, képes-e olyan formátumban menteni, amely már maga is e-könyv, vagy van-e olyan másik kimeneti formátuma, ami már alkalmas e-könyvvé konvertálásra.
Például
az egyik szabad forráskódú szövegszerkesztő, a LibreOffice tud EPUB-formában menteni, és az Apple MAC alapszoftvereként telepített Pages szövegszerkesztő is tudja ugyanezt.
Ilyen szoftverekkel kikerülhetjük az XML-szerkesztők használatát, amelyekkel nagyon szép munkát lehet ugyan végezni, de használatuk az egyszerű szövegszerkesztőhöz szokott embereknek nehézkes lehet. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy ezen a területen is nagyszerű szabad szoftverek állnak rendelkezésre, ilyen például a sokfajta operációs rendszeren elérhető SIGIL szerkesztő.
Ha meglévő szöveg konvertálásával szeretnénk e-könyvet készíteni, akkor egy folyószöveg-formátumból ez többnyire egyszerűen megoldható, legyen az HTML-, XML- vagy Word-formátum. A nehézséget általában az jelenti, amikor PDF-formátumból vagy más kötött formából szeretnénk elektronikus könyvet előállítani. Számtalan konverter kínálja ezt a szolgáltatást, és a mesterséges intelligencia sokat javult ezen a téren, de teljesen automatikusan és hibátlanul ez nem fog menni.
A legjobb megoldás az lehet, ha jó OCR-programmal (pl. Abbyy FineReader) feldolgozzuk a PDF-et. Így szöveggé alakítjuk, ám utána a szövegen el kell végezni az időigényes kézművesmunkát, javításokat: az összeolvasást, javítást és korrektúrát, majd meg is szerkesztjük a dokumentumot, azaz helyére kerül a fejezetbeosztás, a tartalomjegyzék és a címlap is. Mindennek tanulsága, hogy szkennelt PDF-fájlból sok munka egy szép valódi e-könyv kinyerése.
Az e-könyvekkel kapcsolatban felmerülő problémákra jó megoldás lehet a Calibre nevű szoftver, mely támogatja:
- a meglévő e-könyvek virtuális könyvtárakba szervezését;
- az e-könyvek megjelenítését, szerkesztését, létrehozását és konvertálását;
- az e-könyvek szinkronizálását különféle e-olvasókkal;
- a könyvek szerkesztését EPUB és AZW3 formátumokban.
Az elektronikus könyvek terjedésével egyre nagyobb igény jelentkezik olyan programok iránt, melyek segítségével saját magunk is jó minőségű e-könyveket készíthetünk, szerkeszthetünk és kezelhetünk. Így a Calibre „tudása” felértékelődik, mert ezzel mindezeket sokféle platformon könnyen megtehetjük. A szoftverről bemutató videónk is elérhető.
Digitális jogkezelés
A digitális jogkezelés fogalma
Az elektronikusan publikált tartalmaknak, így elsősorban az elektronikus könyveknek természetesen kialakult a technikai jogvédelme is. Ez egy olyan szoftveres megoldás, ami garantálja, hogy csak a jogos tulajdonos használhatja a megvásárolt tartalmat. Az egyik legelterjedtebb módszer erre a DRM – Digital Rights Management. Ez egyrészt jelenti általában a digitális tartalmak technikai és jogi védelmére szolgáló technológiákat, másrészt pedig egy konkrét szoftveres megvalósítást is.
A digitális jogkezelés lényege, hogy lehetővé teszi a digitális mű azonosítását, a műhöz fűződő jogok kezelését, sőt akár az e-könyv-kölcsönzést is. Mindezek a megoldások biztosítják a tartalom felhasználásának szabályozását, a jogdíjak megfizetését, a felhasználók magatartásának nyomon követését és a jogok érvényesítését is.
Az e-könyvekkel kapcsolatban többféle DRM-védelemről beszélhetünk.
- Az egyikben technikai védelmet kap a dokumentum. Ekkor egy online ellenőrzési folyamat keretében a jogtulajdonost és a jogszerűséget ellenőrzik. Az ellenőrzés pozitív lefolytatása után lesz jogosult a felhasználó a dokumentumot olvasni.
- A másikban a dokumentum technikailag nem védett, viszont a jogos felhasználó neve belekerül magába a dokumentumba (pl. vízjelszerűen).
Jó összefoglaló erről a Wikipédia szócikke.