Olvasólecke: Hivatkozás a felhasznált irodalomra
Ebben a leckében a szakirodalom-kezelésen belül a tudományos hivatkozással fogunk foglalkozni.
A hivatkozáskezelés alapjai
A hivatkozás, plágium, irodalomjegyzék fogalma és ismertetőjegyei
A hivatkozáskezelés eszközei
Mit jelent a hivatkozási stílus és mik a hivatkozáskezelő rendszerek?
A hivatkozáskezelés alapjai
Tudományos írások elengedhetetlen eszköze a (tudományos) hivatkozások használata. A mű szerzője, a kutató ezzel állítja magát egy kutatási láncba, hagyományba, folytatja vagy megújítja mások kutatásait, gondolatait. Saját munkájába illesztett hivatkozásokkal kifejezésre juttatja egyetértését vagy elhatárolódását. Új, eredeti kutatásoknál, meglátásoknál is szükség van a keretek kijelölésére, mely szintén igényli a hivatkozásokat.
Mi a hivatkozás?
Hivatkozás az, amikor saját munkánkban megjelölünk egy másik szerzőtől származó gondolatot, eredményt, s közöljük e gondolat vagy eredmény forrását.
Egy hivatkozás formailag lehet:
A hivatkozás technikája is többféle lehet; néhány közülük:
Ügyeljünk arra, hogy hivatkozásaink a szövegben mindig korrektek, az irodalomjegyzékben pedig mindig beazonosíthatóak legyenek!
A plágiumról
A plágium más szerzők kutatási eredményeinek idézőjel és hivatkozás nélküli átvétele, saját gondolatként, eredményként történő közreadása, olyan formában, hogy az alkalmas az olvasó megtévesztésére.
Szabó Katalin (2009): Kommunikáció felsőfokon.
Kossuth, Budapest. 154. o.
A plagizálás kérdése összetett témakör. Nemcsak a legnyilvánvalóbb esetek tartoznak ide – teljes mű, ill. egy vagy több fejezet eltulajdonítása –, hanem akár egy gondolat, eredmény hivatkozás nélküli átvétele is, de ide sorolhatjuk az idézethalmazként elkészített dolgozatot is, mely nem tartalmaz saját, eredeti meglátást.
Tudományos közegben nemcsak súlyos etikai vétségnek minősül a plagizálás, hanem fegyelmi eljárást is von maga után. A digitalizáció szélesedésével pedig egyre megbízhatóbbak lesznek a plágiumkereső szolgáltatások, melyek segítséget kínálnak a tudományos korrektség ellenőrzésében.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár is kínál plágium-ellenőrző szolgáltatást.
Itt ki kell térnünk a mesterséges intelligencia használatára, hiszen az egyre elterjedtebb, s nem kivétel alóla a felsőoktatás sem.
Az MI-t használhatjuk információk keresésében, összefoglalásában, kiválasztásában, de fontos tudnunk, hogy válaszait korábban betanult információk alapján adja. Hasznos lehet tehát egy-egy dolgozat megírásakor a vázlatalkotáshoz vagy összefoglaló készítésére, s egy-egy feladatot felgyorsíthatunk a segítségével (pl. fordítás), de kérhetünk nyelvi ellenőrzést is.
Ugyanakkor önálló tudományos szöveg alkotására nem alkalmas, mivel nem tudja kijelentéseit alátámasztani és a szükséges hivatkozásokat megadni. A kezünkből kikerülő szöveg minden állításáért mi vagyunk a felelősek, nekünk kell azt hitelt érdemlően alátámasztani.
A mesterséges intelligencia használatának szabályozása még nagyon az elején tart, néhány példa:
Bibliográfia vagy irodalomjegyzék?
A szövegben közölt hivatkozások nem helyettesítik a mű végén álló irodalomjegyzéket. De az sem elég, ha csak irodalomjegyzéket illesztünk tudományos írásunk végére, ám a szövegben sehol nem jelöljük a hivatkozásokat.
Magyarul mindenképpen meg kell különböztetnünk egymástól a bibliográfia* és az irodalomjegyzék* fogalmát.
Általában egy téma teljes vagy válogatott irodalmát tartalmazza.
Magyarul inkább ne így használjuk. Angol nyelvű publikációkban elfogadott lehet a bibliography megjelölés.
A mű megírásához ténylegesen fölhasznált szakirodalmat sorolja föl.
Angol nyelvű publikációkban is használható konkrétabb elnevezés: pl. [list of] references, [list of the] literature used, [list of] sources.
Bibliográfia
Egy adott témában fontos dokumentumok címét rendszerezően tartalmazó jegyzék. Szakirodalom-jegyzéknek is mondjuk. A görög biblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni.
Irodalomjegyzék
Írásmű forrásait felsoroló jegyzék.
Az irodalomjegyzék formailag többféle lehet.
Néhány lehetőség:
Egy-egy dokumentumnak az irodalomjegyzékben megjelenő leírási egységét bibliográfiai tételnek* nevezzük. A bibliográfiai tételeknek vannak kötelező elemeik: szerző vagy szerkesztő (ha van), cím, megjelenési és / vagy hozzáférési adatok.
bibliográfiai tétel
Dokumentumleírási egység, mely a mű azonosításához szükséges adatokat tartalmazza.
Azt, hogy a különböző dokumentumtípusok leírásánál milyen elemeket kell tartalmaznia a bibliográfiai tételnek, szabványokban és a hivatkozási stílusok* dokumentációjában találhatjuk. Ugyanitt rögzítik a leírás formai és szerkezeti szabályait is, azaz, hogy hol használjunk dőlt vagy félkövér kiemelést, s milyen írásjelekkel tagoljuk az elemeket.
hivatkozási stílus
A felhasznált forrásokra, művekre, mások gondolataira, eredményeire való utalási és hivatkozási eljárás következetes megformázását jelenti.
Mivel írásaink többnyire nem teljes szakirodalmi áttekintést adnak, ezért munkánk végén javasolt az „Irodalomjegyzék”, „Felhasznált irodalom”, esetleg „Források” címmel ellátva fölsorolni az általunk használt szakirodalmat.
A hivatkozáskezelés eszközei
Tudományos publikációkban a hivatkozások megléte és kezelésük fontos terület. Két jelentős segédeszköz áll a szerzők részére ebben: a hivatkozási stílusok leírásai és a hivatkozáskezelő rendszerek*.
hivatkozáskezelő rendszer
A szerzői alkotómunkát támogató offline vagy online alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához.
Hivatkozási stílusok
A több ezer hivatkozási stílust a létrehozója nyomán megkülönböztető nevekkel jelölik (pl. APA, Chicago, Harvard, MLA), s e névvel adják meg, melyiket kell egy-egy műben használni. A magyarországi hivatkozási gyakorlat sok esetben eltér ezektől, még ha elemeiben meg is egyezik velük vagy törekszik igazodni a nemzetközi gyakorlathoz. Itthon gyakran találkozhatunk egy-egy folyóirat által megkívánt és elterjedt hivatkozási stílussal, ilyen pl. az MTA BTK Irodalomtörténeti Intézetének hivatkozási gyakorlata.
Mit tartalmaz egy hivatkozási stílus leírása?
- A mű szövegében a hivatkozások módját, pl. szövegközi, lábjegyzetes, sorszámozott.
- Az irodalomjegyzékben fölsorolt források sorrendjét, pl. betűrendes, évszámkiemelő, sorszámozott.
- A bibliográfiai tételek kötelező elemeinek sorrendjét, tipográfiáját és szerkezetét, melyek dokumentumtípusonként különböznek.
Hol tájékozódhatunk egy-egy hivatkozási stílusról?
- Beadandó dolgozatokra általában a tanszék közlési irányelvei vonatkoznak, melyeket honlapjukon is közölhetnek.
- A szakdolgozat közlési irányelveit szabályozhatja a tanszék, az intézet vagy a kar. A szabályozás igazodhat egy adott szakterület országon belüli vagy nemzetközi publikációs gyakorlatához.
- Az SZTE-n oktatott szakokon kívánt hivatkozási stílusokról szakdolgozók részére összeállított honlapunk segítségével is tájékozódhat.
- A hivatkozáskezelő rendszerekben több ezer előre definiált hivatkozási stílusból választhatjuk ki a számunkra megfelelőt.
Fordítsunk kiemelt figyelmet írásunkban a hivatkozások és irodalomjegyzék átnézésére, egységesítésére, az alkalmazott hivatkozási stílusnak való megfelelésre!
Hivatkozáskezelő rendszerek
Egy hivatkozáskezelő rendszer olyan, a szerzői alkotómunkát támogató alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához. (Dudás Anikó (2018): Információs műveltség felsőfokon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 10.2. fejezet)
Többféle megoldás van hivatkozáskezelő rendszerek működtetésére: léteznek csak online vagy csak telepíthető rendszerek, de számos szolgáltatás a kettő kombinációjából áll; vannak előfizetéssel vagy vásárlással elérhetők, de sok közöttük az ingyenes hozzáférést biztosító.
A legismertebb hivatkozáskezelő rendszerek:
Annak eldöntésére, hogy melyik szolgáltatás volna számunkra a legmegfelelőbb, találunk összehasonlításokat.
Ilyen összehasonlítások elérhetőek az SZTE Klebelsberg Könyvtár szerzők részére összeállított speciális weboldalán is, a Hivatkozáskezelők menüpontban.
De mit is tud egy ilyen rendszer?
- Segíti dokumentumok bibliográfiai adatainak összegyűjtését.
- Az összegyűjtött adatok saját szempontok szerint tárolhatók és visszakereshetők benne.
- Csatolmányokat is tárolhatunk benne, pl. szöveget, képet, videót.
- Az összegyűjtött adatokból önálló irodalomjegyzéket vagy a felhasznált szakirodalom listáját készíthetjük el.
- Tudományos munkánkban hivatkozásokat – szövegközi, lábjegyzet és végjegyzet formájában is – készíthetünk, menedzselhetünk vele.
- Elkészült munkánkban a hivatkozásokat és az irodalomjegyzéket könnyen átalakíthatjuk többféle hivatkozási stílus szerint.
- Akár a tudományos együttműködésben is segítséget nyújthat.
Szánjunk időt egy hivatkozáskezelő rendszer használatának elsajátítására, mert írásaink hivatkozásainak és irodalomjegyzékének kezelésében jelentős időmegtakarítást érhetünk el vele!
Kitekintő: Hogyan használjunk hivatkozáskezelőt?
Néhány szempont:
- A Refworks-re nincs előfizetése az intézménynek.
- SZTE előfizetéssel, Web of Science kapcsolattal – EndNote
- Ingyenes és platformfüggetlen – Mendeley, Zotero
- Tudományos kommunikáció – Mendeley
- Könyvtárosi segítségnyújtás – EndNote, (Mendeley), Zotero
Bővebb összehasonlítás Hivatkozáskezelők oldalunkon található.
EndNote:
- online regisztráció SZTE IP-tartományból → online fiók
- böngésző plug-in
- MS Word plug-in
Mendeley:
- online regisztráció → online fiók
- asztali alkalmazás
- böngésző-kiegészítő
- szövegszerkesztő plugin
Zotero:
- online regisztráció → online fiók
- asztali alkalmazás
- böngésző-kiegészítő
- szövegszerkesztő plugin
- A Zotero hivatkozáskezelő rendszerhez már készítettünk segédleteket:
1. A Zotero hivatkozáskezelő telepítése
2. Források importálása a Zoteróba
3. Hivatkozások és irodalomjegyzék exportálása a Zoteróból
- A Mendeley részletesebb bemutatására nem kerül sor; használatáról tájékozódhatunk a Mendeley weboldalán, vagy videó-tutoriálokból.
Probléma esetén itt kérhető segítség: endnote@ek.szte.hu