Kitekintő: Közösségi tartalomfejlesztés
Ebben a leckében a közösségi tartalomfejlesztés fogalmát és ilyen alapon működő szolgáltatásokat fogunk közelebbről megnézni.
Mi a közösségi tartalomfejlesztés?
A crowdsourcing kifejezést először 2006-ban Jeff Howe, a Wired magazin munkatársa használta egy írásában annak bemutatására, hogy miként szervezik ki a feladatokat egyes vállalkozások magánszemélyeknek online formában.
A fogalmat a magyar Wikipédia így határozza meg: „A crowdsourcing során egy szervezet a hagyományos esetben belsőleg, saját dolgozók vagy alvállalkozók által elvégzett feladatokat a szervezettől független személyek nagy csoportjának szervezi ki, jellemzően online formában. Jellemzője, hogy a tömeg (angolul crowd) minden tagja csak egy kis részlettel járul hozzá a teljes feladat elvégzéséhez.” (Wikipédia: Crowdsourcing URL)
Előnyök
* Időt, energiát és pénzt takarít meg
* Lehetőséget biztosít, hogy hozzáértő szakemberekhez szervezzék ki a feladatokat
* A feladatok szétosztása miatt gyorsabb a teljesítés
Hátrányok
* Pontatlanság és hibák nagyobb valószínűsége
* Bizalmas információk könnyebben kiszivároghatnak
* Félreértés, iránytévesztés, továbbfejlesztési lehetőségek fel nem ismerése
A közösségi tartalomfejlesztés típusai (forrás):
- Tudás: A "tömegek bölcsessége" az az elképzelés, hogy az emberek nagyobb csoportja együttesen okosabb, mint az egyes szakértők, amikor problémamegoldásról van szó.
- Alkotás: A közösségi alkotás egy olyan közös erőfeszítés, amelynek célja valaminek a megtervezése vagy megépítése. Erre jó példák a Wikik és a nyílt forráskódú szoftverek.
- Szavazás: A közösség általi szavazás a demokratikus elvet alkalmazza egy adott stratégia vagy cselekvési irányvonal kiválasztására a közönség megkérdezésével.
- Finanszírozás: A közösségi finanszírozás során különböző célokra gyűjtenek pénzt úgy, hogy viszonylag kis összegeket kérnek nagyszámú finanszírozótól.
Az alább bemutatott típusok tudás és alkotás típusúak, ahol egy-egy témához, képhez, helyhez stb. mindenki hozzáfűzi saját ismereteit. Fontos azonban ezeket az információkat felülvizsgálni, az oldalaknak legyenek tehát szerkesztőik, adminisztrátoraik, akik kezelik, rendszerezik, formába rendezik és karbantartják a megosztott állományokat.
Hungaricana
„A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett a mélyebb, feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.” (Hungaricana: Ismertető)
A Hungaricana nem egyetlen adatbázis, hanem tudományos intézményekkel és felhasználókkal karöltve több témában is gyűjti a dokumentumokat, melyeket különböző adatbázisokban tárol.
A Képcsarnok adatbázis sok százezer képi dokumentuma között találunk grafikákat, képeslapokat, fotókat vagy akár kárpitok és műtárgyak képeit is – még a Fortepan adatbázis anyaga is kereshető benne.
A Könyv- és Dokumentumtár adatbázisában több mint 10 millió oldalnyi digitalizált dokumentumot találunk. Számos helytörténeti gyűjtemény, levéltár és szakkönyvtár anyagából szemezgethetünk: találhatók benne múzeumok és levéltárak saját kiadványai, muzeális könyvek, iskolai értesítők, hazai és határontúli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok. E dokumentumok között sok olyan van, amely kis példányszámban, korlátozott terjesztéssel jelent meg.
Az adatbázis a legnagyobb hazai térképtárak anyagát tartalmazza: Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Nemzeti Levéltár szinte teljes térképgyűjteménye, az Országos Széchényi Könyvtár kéziratos térképei, a Hadtörténeti Intézet anyagából az Osztrák-Magyar Monarchia területét ábrázoló térképek, valamint az I. világháború hadszíntéri térképei.
Budapest szerkezetének alakulását követhetjük a Budapest Időgép segítségével. Légifelvételeken keresztül bepillantást nyerhetünk a főváros II. világháborús állapotaiba, de különböző helyszínekre vetítve az 1956-os budapesti eseményeket is követhetjük.
Az adatbázis tartalmazza az MTA-BTK Zenetudományi Intézet 1950 és az 1990-es évek közötti népzenei gyűjtésének hanganyagát, jegyzőkönyveit, kottás lejegyzéseit, a Néprajzi Múzeum 1896–1950 közötti népzenei hanganyagát, valamint Kodály Zoltán 1905–1958 között, népzenei gyűjtésekből és történeti forrásokból összeállított kéziratos dallamgyűjteményét.
Fortepan
A Fortepan egy olyan magyar, szabad felhasználású közösségi fotóarchívum, ahol már közel kétszázezer archív fényképet böngészhetünk és tölthetünk le. A szolgáltatott anyag szabad felhasználású, egyedül a képek forrásának feltüntetését várja cserébe az oldal.
A Fortepan honlapja „2010-ben indult ötezer, jórészt lomtalanításokon talált fotóval. Azóta több száz család, amatőr és hivatásos fotós, illetve közgyűjtemény bővítette a Fortepant. A honlapon megjelenő képeket a szerkesztőség válogatja ki. A fotók leírását önkéntes szerkesztők végzik.” (Fortepan, Rólunk)
Az adatbázisba a közösség tagjai tölthetik fel a dokumentumokat (saját képeket,) vagy segítik az adatok rendszerezését (megadnak egy-egy helyszínt, ki szerepel a képen, mikor és hol stb.), ezzel megkönnyítve az adatbázis adminisztrátorainak munkáját.
Böngészhetünk a képek között vagy rákereshetünk helységnevekre, személyekre, kifejezésekre, s megtekinthetjük a legfrissebb feltöltéseket. Ha a gyűjtésnél fontos, hogy egy adott korszak képeit böngésszük, csúszkás idővonalon tudjuk beállítani a kívánt évet.
Készítettünk egy mintakeresést is, ahol Szegedről kerestünk képeket az 1980-as évekből.
Wikimédia
A Wikipédiáról, mint közösségi tartalomfejlesztéssel készülő online enciklopédiáról már volt szó. Az alábbi videó bemutatja a Wikimédia további részeit.