- Home
- All Courses
- Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba / Könyvtár- és informatikai alapismeretek
Tananyag
- 9 Sections
- 34 Lessons
- 14 hét
- BevezetőA tananyag és a tantárgy bemutatása3
- 1) Könyvtári ismeretekBemutatjuk a tanulmányok során legfontosabb dokumentumtípusokat, a könyvtári állomány elrendezésének és visszakereshetőségének alapelveit.3
- 2) Könyvtárhasználat az SZTE Klebelsberg KönyvtárbanA fejezet az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyomtatott dokumentumainak megtalálásában, használatában nyújt segítséget, előrevetítve online lehetőségeket is.7
- 4.1Videólecke: Könyvtári túra16 perc
- 4.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja9 perc
- 4.3Olvasólecke: Nyomtatott dokumentumok az SZTE Klebelsberg Könyvtárban25 perc
- 4.4Olvasólecke: A nyomtatott időszaki kiadványok30 perc
- 4.5Olvasólecke: Enciklopédiák, lexikonok – a szójegyzéktől az online formáig30 perc
- 4.6Kitekintő: Infografikák az SZTE Klebelsberg Könyvtárról5 perc
- 4.7Ellenőrző kérdések – Könyvtárhasználat24 Questions
- 3) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 1.: online katalógus(ok)A fejezetben megismerkedhetünk az adatbázisok alapvető keresési tudnivalóival. Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtár online katalógusát (Qulto), hasznos tanácsokat adunk annak minél hatékonyabb használatához, s elmondjuk, mit kell tudni a könyvtárközi kölcsönzésről.5
- 5.1Olvasólecke: Könyvtári katalógusok és elektronikus adatbázisok: alapvető keresési tudnivalók15 perc
- 5.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: alapok8 perc
- 5.3Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: saját fiók10 perc
- 5.4Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresők15 perc
- 5.5Ellenőrző kérdések – Keresés 1.20 Questions
- 4) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 2.: elektronikus forrásokEbben a fejezetben az SZTE Klebelsberg Könyvtár által szolgáltatott online források közötti kereséssel fogunk közelebbről megismerkedni.9
- 6.1Olvasólecke: Az elektronikus forrásokról általában10 perc
- 6.2Olvasólecke: Elektronikus források az SZTE Klebelsberg Könyvtárban20 perc
- 6.3Videólecke: E-források közös keresője – Summon Discovery8 perc
- 6.4Ellenőrző kérdések – Keresés 2/a14 Questions
- 6.5Olvasólecke: Nemzetközi adatbázisok7 perc
- 6.6Olvasó-/videólecke: Magyar nyelvű adatbázisok15 perc
- 6.7Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről?15 perc
- 6.8Kitekintő: Google és társai25 perc
- 6.9Ellenőrző kérdések – Keresés 2/b19 Questions
- 5) Könyvtári tartalomszolgáltatás és közösségi tartalomfejlesztésEbben a modulban a felsőoktatási könyvtárakra jellemző intézményi digitális gyűjteményeket, az ún. repozitóriumokat ismerhetik meg. Az általános bemutatáson túl kiemelt hangsúlyt kap az SZTE Contenta, ami az SZTE Klebelsberg Könyvtár által gondozott repozitóriumrendszer.5
- 13.1Olvasólecke: Könyvtári tartalomszolgáltatás: repozitóriumok25 perc
- 13.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitóriumai: a Contenta11 perc
- 13.3Olvasó-/videólecke: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka12 perc
- 13.4Kitekintő: Közösségi tartalomfejlesztés15 perc
- 13.5Ellenőrző kérdések – Könyvtári tartalomszolgáltatás18 Questions
- 6) Szakirodalom kezeléseA szakirodalom kezeléséről szóló modul keretében megismerkedhetünk a tudományos írás kritériumaival, sajátosságaival és technikáival, jártasságot szerezhetünk a szakirodalom gyűjtésében és menedzselésében, szempontokat kaphatunk mondanivalónk formába öntéséhez.5
- 7) Írástörténet és a könyvtárakEbben a modulban a hallgató áttekintheti a különböző korszakok írás- és dokumentumtípusait, emellett a különböző könyvtártípusokkal ismerkedhet meg.4
- Könyvtárhasználati fogalomtárItt találja összegyűjtve a tananyagban előforduló szakkifejezéseket.1
Kitekintő: Google és társai
A lecke célja, hogy bemutassa az internetes keresők működését és segítsen hatékonyabban használni őket.
Online keresés
„A szakirodalom feltérképezésére, leíró kutatások elvégzésére ma már éppúgy használjuk az internetes keresőprogramok találati listáját, mint a hagyományos könyvtári forrásokat. A keresés eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen kulcsszavakat és operátorokat (műveleteket, mint például és, vagy, tagadás) használtunk a keresés során.”
Tarcsi Ádám, Abonyi-Tóth Andor és Horváth Győző (2012): WEB 2-es eszközök a társadalmi és marketingkutatások szolgálatában.
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar, Budapest. Tankönyvtár
Az internetes keresők világát nagyjából a 2000-es évek eleje óta uralja a Google. Olyannyira nem kell bemutatni, hogy a cég neve mára egybeforrt alapvető funkciójával, és a legtöbb nyelvben megjelent a „googling/guglizni” kifejezés, mint az internetes keresés igei szinonimája.
Néhány további piaci szereplőről viszont érdemes szót ejteni.
- Yahoo! – az 1990-es években volt népszerű, később az örök második helyre csúszott
- Bing – a Microsoft által fejlesztett webes kereső, ami többszöri névváltoztatás, rengeteg fejlesztés és hirdetés ellenére sem terjedt el
- Baid – a legnépszerűbb kínai kereső
- Yandex – az orosz nyelvterületen legnépszerűbb kereső
- DuckDuckGo – a felhasználóbarát kereső, ami nem követi internetes tevékenységünket
Ha a kutatásaink során teljességre törekszünk, fontos tudni, hogy a Google mellett milyen további lehetőségeink vannak, illetve a keresőóriás (130 billió indexelt oldal) kínálta funkciókban is érdemes mélyebben elmerülnünk, hogy megtanuljuk hatékonyan használni.
A Google vitán felül uralja az internetes keresők piacát, és méreteinél fogva kikerülhetetlen, hogy használjuk. Éppen ezért fontos, hogy jól ismerjük már meglévő funkcióit és lépést tartsunk az új lehetőségekkel. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy mivel „fizetünk” a használatáért (kereséseink, kulcsszavaink mentése, fizetett hirdetések, célzott tartalmak a találati rangsorban).
Mélywebes keresés
Az általános internetes keresők a teljes internetnek csupán a töredékét tárják fel, egyes elemzők szerint valamivel kevesebb, mint 10 százalékát. Az interneten található különféle tartalmakat és weboldalakat pedig többféleképpen is csoportosíthatjuk a hozzáférésük szintjei alapján.
Itt az alábbi felosztás alapján soroljuk be a keresőket.
Amit az általános keresők ismernek és indexelnek a webből.
Az internetnek az a része, amit az általános keresők nem tudnak indexelni:
- dinamikus tartalmak
- limitált hozzáférésű vagy zárt, privát oldalak
- nem szöveges, így nem indexelhető multimédiás tartalmak
- titkosított oldalak
- egyes archivált tartalmak
Ez sem indexelt, ezen felül az itt található legtöbb tartalom illegális, törvénybe ütköző tevékenységekhez kötődik.

A továbbiakban nézzünk meg néhány olyan keresőt, amelyek valamilyen módon képesek feltárni a mélyweb egyes régióit, illetve olyan speciális keresőket, amelyek ugyan a látható weben keresnek, ám különleges feltárási funkcióik révén túlmutatnak általános társaikon.
A Wolfram Alpha egy sokoldalú kereső, összetett mesterséges intelligenciával is fejlesztett tudásbázis, algoritmusai több oldalról is megközelítik a keresőkifejezéseket. A tanulók körében például azért népszerű, mert még komplex matematikai feladatokat is képes megoldani. A Wolfram Alpha “mindenre tudja a választ”: a jelenleg Chicago felett tartózkodó repülőjáratok adataitól kezdve Newton teljes munkásságán át, a pontos dátumokra és földrajzi koordinátákra lekérhető földrengés-erősségi skálákig.
A magyarul Google Tudósra keresztelt keresőalkalmazás csak tudományos publikációkban keres. Számos tudományterületről kereshetünk különféle műfajú dokumentumokat, pl. cikkeket, disszertációkat, könyveket, akár szakdolgozatokat is. A Google Tudós tudományos kiadói adatbázisokból, szakmai társaságok, felsőoktatási intézmények honlapjairól és adatbázisaiból gyűjti a találatokat.
Szabadon hozzáférhető digitális könyvtár, mely képi és szöveges anyagokat, videó- és audiodokumentumokat szolgáltat. 1996 óta weboldalakat is archivál (internetarchiválás), mely szolgáltatása Wayback Machine néven vált ismertté. Az indexelt oldalaknak nemcsak a legutóbbi tárolt változatát nézhetjük meg, hanem több mentési pont közül választhatunk. A mentett verziók között egy jól átlátható naptár segítségével navigálhatunk. Elsősorban a szöveges tartalmakat menti le, a nagyobb méretű képek, médiatartalmak sok esetben hiányoznak.
Hasonló a Wolfram Alphához abban, hogy publikus weboldalakat, nyílt forrású keresési eredményeket dolgoz fel. Java alapú motorjának legfőbb erőssége a találatok prezentálásában és csoportosításában rejlik. Tematikus listákat, grafikonokat és egyéb látványos vizuális kimutatásokat készíthetünk vele, az így létrehozott tartalmakat pedig könnyedén exportálhatjuk a számunkra ideális formátumban.
A hatékony szakirodalmi kutatás érdekében nem árt tisztában lennünk a különböző internetes keresők adta lehetőségekkel. Ezek segítségével gazdagíthatjuk a feldolgozott ismeretanyagot, hogy minél naprakészebb munkát adjunk ki végül kezeink közül.