- Home
- All Courses
- Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba / Könyvtár- és informatikai alapismeretek
Tananyag
- 9 Sections
- 34 Lessons
- 14 hét
- BevezetőA tananyag és a tantárgy bemutatása3
- 1) Könyvtári ismeretekBemutatjuk a tanulmányok során legfontosabb dokumentumtípusokat, a könyvtári állomány elrendezésének és visszakereshetőségének alapelveit.3
- 2) Könyvtárhasználat az SZTE Klebelsberg KönyvtárbanA fejezet az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyomtatott dokumentumainak megtalálásában, használatában nyújt segítséget, előrevetítve online lehetőségeket is.7
- 4.1Videólecke: Könyvtári túra16 perc
- 4.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja9 perc
- 4.3Olvasólecke: Nyomtatott dokumentumok az SZTE Klebelsberg Könyvtárban30 perc
- 4.4Olvasólecke: A nyomtatott időszaki kiadványok30 perc
- 4.5Olvasólecke: Enciklopédiák, lexikonok – a szójegyzéktől az online formáig30 perc
- 4.6Kitekintő: Infografikák az SZTE Klebelsberg Könyvtárról5 perc
- 4.7Ellenőrző kérdések – Könyvtárhasználat24 Questions
- 3) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 1.: online katalógus(ok)A fejezetben megismerkedhetünk az adatbázisok alapvető keresési tudnivalóival. Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtár online katalógusát (Qulto), hasznos tanácsokat adunk annak minél hatékonyabb használatához, s elmondjuk, mit kell tudni a könyvtárközi kölcsönzésről.5
- 5.1Olvasólecke: Könyvtári katalógusok és elektronikus adatbázisok: alapvető keresési tudnivalók25 perc
- 5.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: alapok8 perc
- 5.3Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: saját fiók10 perc
- 5.4Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresők25 perc
- 5.5Ellenőrző kérdések – Keresés 1.20 Questions
- 4) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 2.: elektronikus forrásokEbben a fejezetben az SZTE Klebelsberg Könyvtár által szolgáltatott online források közötti kereséssel fogunk közelebbről megismerkedni.9
- 6.1Olvasólecke: Az elektronikus forrásokról általában15 perc
- 6.2Olvasólecke: Elektronikus források az SZTE Klebelsberg Könyvtárban25 perc
- 6.3Videólecke: E-források közös keresője – Summon Discovery8 perc
- 6.4Ellenőrző kérdések – Keresés 2/a14 Questions
- 6.5Olvasólecke: Nemzetközi adatbázisok15 perc
- 6.6Olvasó-/videólecke: Magyar nyelvű adatbázisok15 perc
- 6.7Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről?30 perc
- 6.8Kitekintő: Google és társai25 perc
- 6.9Ellenőrző kérdések – Keresés 2/b19 Questions
- 5) Könyvtári tartalomszolgáltatás és közösségi tartalomfejlesztésEbben a modulban a felsőoktatási könyvtárakra jellemző intézményi digitális gyűjteményeket, az ún. repozitóriumokat ismerhetik meg. Az általános bemutatáson túl kiemelt hangsúlyt kap az SZTE Contenta, ami az SZTE Klebelsberg Könyvtár által gondozott repozitóriumrendszer.5
- 13.1Olvasólecke: Könyvtári tartalomszolgáltatás: repozitóriumok30 perc
- 13.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitóriumai: a Contenta11 perc
- 13.3Olvasó-/videólecke: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka10 perc
- 13.4Kitekintő: Közösségi tartalomfejlesztés20 perc
- 13.5Ellenőrző kérdések – Könyvtári tartalomszolgáltatás18 Questions
- 6) Szakirodalom kezeléseA szakirodalom kezeléséről szóló modul keretében megismerkedhetünk a tudományos írás kritériumaival, sajátosságaival és technikáival, jártasságot szerezhetünk a szakirodalom gyűjtésében és menedzselésében, szempontokat kaphatunk mondanivalónk formába öntéséhez.5
- 7) Írástörténet és a könyvtárakEbben a modulban a hallgató áttekintheti a különböző korszakok írás- és dokumentumtípusait, emellett a különböző könyvtártípusokkal ismerkedhet meg.4
- Könyvtárhasználati fogalomtárItt találja összegyűjtve a tananyagban előforduló szakkifejezéseket.1
Olvasólecke: Nemzetközi adatbázisok
Ebben a leckében néhány nagyobb – az SZTE Klebelsberg Könyvtár által is szolgáltatott – adatbázissal ismerkedünk meg.
Nemzetközi adatbázisok
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár elektronikus dokumentumállományának nagy része a nemzetközi, előfizetett adatbázisokból* származik.
Adatbázis
Adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza. Logikai szerkezettel rendelkező, információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány.
Az ilyen adatbázisokból származó dokumentumok mennyisége sokszorosan meghaladja a nyomtatott formában elérhetőket.
Mik az adatbázisok előnyei?
- Ha az e-forrásnak van nyomtatott változata, a kettő tartalma megegyezik.
- Bizonyos források viszont csak online formában jelennek meg.
- A keresőmotorok hatalmas elektronikus gyűjteményekben képesek keresni.
- A teljes szövegben kereshetünk.
- A bibliográfiai rekordok előre indexelésének köszönhetően a keresés gyors.
- Az alapos indexelésnek köszönhetően a kapcsolódó, hasonló találatok is előkerülnek.
- Intézményi előfizetés esetén biztosított az azonnali hozzáférés.
- A találatként kapott PDF-formátumú dokumentumok akár le is tölthetőek.
- Kezelési költsége lényegesen kisebb, mint a nyomtatott forrásoké.
Adatbázis-jellemzők
- Az Egyetem teljes hálózatán elérhetőek, alapvetően hálózatfelismeréssel vagy eduID-val.
- E-könyvek és e-folyóiratok ezreit tartalmazzák.
- Többnyire multidiszciplináris, több tudományterületet érintő adatbázisokról van szó.
Nagy részük teljes szöveget is tartalmazó, ún. full-text* adatbázis:
Néhány pedig csak bibliográfiai adatokat tartalmazó bibliográfiai adatbázis:
Full-text
1. Adott szolgáltatásban teljes szövegében is elérhető az adott mű.
2. Az adatbázisban végrehajtott keresés nemcsak a mű adataiban, hanem a teljes szövegben lehetséges.
Fontosabb adatbázisok
Az Elsevier kiadó e-folyóiratait és e-könyveit tartalmazó multidiszciplináris adatbázis.
A tudományos élet első számú full-text adatbázisa.
A Springer kiadó e-folyóiratait és e-könyveit tartalmazó multidiszciplináris, full-text adatbázis.
A második/harmadik legnagyobb tudományos kiadó.
A Wiley-Blackwell kiadó e-folyóiratait és e-könyveit tartalmazó multidiszciplináris, full-text adatbázis.
A második/harmadik legnagyobb tudományos kiadó.
Bölcsészettudományi szempontból a legfontosabb aggregátor adatbázis*.
A nagy kiadók archív e-folyóiratait és e-könyveit magába foglaló multidiszciplináris adatbázis. A teljes szövegű cikkek mellett jelentős mennyiségű bibliográfiai adattal is rendelkezik.
Az élettudományi, ezen belül főként egészségtudományi szakirodalom legnagyobb cikk- és hivatkozás-adatbázisa, a teljes szövegre mutató elérésekkel.
Aggregátor adatbázis
Több kiadó forrásait összegyűjtve szolgáltató adatbázis.
Scopus és Web of Science
A világ két legnagyobb hivatkozáskereső bibliográfiai adatbázisa. Minden tudományterület legfontosabb folyóiratait, könyveit és konferenciaanyagait dolgozzák fel. Feladatuk a világ tudományos publikációinak minél szélesebb körű, mélyebb feltárása és nyomon követése.
A Scopus az Elsevier kiadó terméke, a Web of Science (WoS) a Clarivate adatbázisépítő cégé. A Scopus szélesebb körben, több dokumentumcímet von be a tartalomfeltárásba (közel 40 ezer folyóiratcím), viszont a WoS alaposabb, régebbre visszamenő feltárást végez (1900-tól napjainkig; a magyar előfizetés 1975-től tartalmaz dokumentumokat). Jelentős piaci harc folyik a két cég adatbázisa közt.
Mindkét cég saját hivatkozáskezelő rendszert is fejlesztett: az Elsevier a Mendeley-t, a Clarivate az EndNote-ot.
Miért nem elég a Google az adatbázisokban való kereséshez?
Azt gondolhatnánk, hogy amikor online forrásokról beszélünk, akkor a szokásos módon a Google is alkalmas az ezekben való keresésre. Azonban adatbázisaink nagy részét belépési fal védi, melyen a Google nem jut keresztül, így az ott lévő forrásaink számára nem láthatóak. Ezért kell a katalógusunkat és az online források közös keresőjét használnunk, mert ezek az eszközök ott is keresni tudnak, ahol a Google nem.