Olvasólecke: Könyvtári tartalomszolgáltatás: repozitóriumok
A repozitóriumokról
Mit takar a repozitórium kifejezés,
mit tud egy repozitórium
és hogyan jöttek létre?
Repozitórium-hálózatok
Milyen nemzetközi és magyar repozitóriumokat érdemes használni?
A repozitóriumokról
A hagyományos értelemben vett könyvtári információszerzés, mely elsősorban a helyben használatra és a kölcsönzésre alapult, napjainkra kiegészült a digitális vagy digitalizált könyvtári források otthoni elérésének igényével. Ez a folyamat gyökeresen átalakította a könyvtári tartalomszolgáltatást, hiszen a könyvtárak egy része saját építésű adatbázisokban teszi közzé a megbízható digitális információkat. Ezeket az adattárakat nevezzük repozitóriumoknak.
Mi a repozitórium?
A könyvtárak klasszikus célja az emberiség által felhalmozott tudás
- összegyűjtése,
- megőrzése,
- szolgáltatása.
Az internet korának kommunikációs forradalma miatt a könyvtárak szerepe ugyan valamelyest átalakult, de még mindig ezek megvalósítását tekinthetjük fő feladatuknak. Az analóg (tipikusan nyomtatott) dokumentumok mellett tevékenységi körük immár jelentős mértékben kibővült a digitális dokumentumtípusok gondozásával kapcsolatos teendőkkel.
A könyvtárak által megvalósított digitális információközvetítés, tartalomszolgáltatás egyik fontos eszközét a repozitóriumok jelentik.
A repozitórium olyan elektronikus könyvtári gyűjtemény (adatbázis), melynek fő célja a teljes szövegű dokumentumok megosztása és archiválása.
Egyrészt érthetjük ez alatt az intézményi (pl. egyetem vagy kutatóintézet), másrészt a tematikus (szakterületi gyűjtőkörű) dokumentumtárakat, tudományos adatbázisokat, illetve újabban egyre sűrűbben előfordulnak az adat- és a preprint* repozitóriumokként definiált típusok is.
Maga a szó latin eredetű (repositorium), az angol nyelvben több mindent értenek alatta, több összetett kifejezésnek is részét képezi, ezekben általában valamilyen „raktár” típusú jelentéstartalmat hordoz.
Preprint
A tudományos publikáció megjelenés előtti verziója, amely megelőzi a hivatalos szakértői lektorálást (pre-print = nyomtatás előtt).
Mit tud egy repozitórium?
A repozitóriumokban található dokumentumokat a könyvtárosok általában formai és tartalmi szempontból egyaránt részletesen és szakszerűen feltárják, egyúttal az itt található tartalmak más adatbázisokkal is össze vannak kapcsolva. Ezáltal a különféle repozitóriumindexelő rendszerek a feltöltött anyagokat hatékonyan tudják integrálni a világ tudományos vérkeringésébe.
Nagyon leegyszerűsítve a modellt, a repozitóriumok tulajdonképpen a hagyományos számítógépes fájlrendszer és könyvtárstruktúra elé szervezett metaadat*-nyilvántartó rendszerek, azzal a plusz szolgáltatással, hogy amikor a tárolt dokumentumtípus azt lehetővé teszi, akkor a visszakereshetőség érdekében megtörténik a teljes szövegű indexelés. Ilyen módon bármilyen kiterjesztésű fájl tárolására alkalmasak.
metaadat / metainformáció
Az angol metadata szóból: adat az adatról.
Könyvtári vonatkozásban egy dokumentumról rögzített legfontosabb adatok, hogy könnyen visszakereshető és azonosítható legyen.
Ennek köszönhetően ugyanúgy kereshetünk bennük, mint egy online könyvtári katalógusban, annyi különbséggel, hogy itt a dokumentumokat (leggyakrabban cikkeket, könyveket) akár teljes szövegükben is megkaphatjuk.
Például
Ha egy folyóirat több száz cikke bekerül egy repozitóriumba, akkor ezeknek a cikkeknek minden egyes szavára tudunk keresni, akár kombinálva olyan szűkítő információkkal, mint a szerző(k) neve vagy egy adott téma.
Néhány kapcsolódó fogalom
DOI: Digitálisobjektum-azonosító, mely lehetővé teszi a hálózaton található digitális anyagok egyedi azonosítását, nyilvántartását, utánkövetését. Bizonyos vonásaiban a könyvek ISBN-számához hasonlítható. Linkként viselkedve általában a folyóiratok és a kiadók honlapjára vagy repozitóriumi tételekre mutat. Például: 10.17670/MPed.2017.2.221, amely URL formában kiegészül egy előtaggal: https://doi.org/10.17670/mped.2017.2.221
Born-digital: Valamely digitális platformon, eleve elektronikus formában keletkezett produktum (szöveg, kép, videó, stb.), mely a repozitóriumokba közvetlenül feltölthető, nincs szükség analóg-digitális átalakításra. Jellegéből fakadóan kereshető és másolható, hacsak nem látták el DRM-védelemmel. Ilyen lehet például egy regény elektronikus kézirata vagy egy szövegszerkesztőből kimentett szakdolgozat.
eduID: Felsőoktatási intézményekhez köthető felhasználó-azonosító, amely egyetlen regisztrációval (regisztráció menete) előfizetett és saját építésű adatbázisok használatát teszi lehetővé. Az adott intézménnyel való jogviszony folyamatosan ellenőrzésre kerül, ezáltal biztosítva azt, hogy csak az arra jogosultak férjenek hozzá bizonyos tartalmakhoz.
Hogyan jöttek létre a repozitóriumok?
A repozitóriumok létrejöttének elvi hátteréül az Open Access* (újabban pedig az Open Science) mozgalom szolgált, míg a technológiai feltételt a repozitóriumi keretrendszerek ezredforduló környéki megjelenése jelentette. Az eredeti koncepció szerint a tudományos kutatások folyóiratcikkekben publikált eredményeinek szabad hozzáférhetőségét kívánták biztosítani az Open Access-modell zöld útjának* keretében. Mivel a kifejlesztett működési mechanizmus és technikai háttér nem csak tudományos szakcikkek tárolását teszi lehetővé, ezért a repozitóriumok sokféle elektronikus tartalom befogadására és szolgáltatására alkalmasak. Mindehhez további fontos adalékot jelent a digitalizálási projektek felfutása világszerte, amelyeknek köszönhetően szerteágazó típusú és témájú digitális tartalmak váltak elérhetővé magyar és nemzetközi repozitóriumi hálózatokban.
(Az Open Access-ről részletesebben egy másik tananyagunkban esik szó.)
Open Access
Azaz nyílt hozzáférés, melynek keretében a tudományos eredményekhez bárki ingyen hozzáférhet, mert a szerző fizeti a publikációs díjat.
Zöld út = Green route
Az Open Access legfontosabb publikálási gyakorlata a szerzői archiválás, melynek során a szerző kéziratának valamelyik változatát (preprint, postprint, kiadói változat) elhelyezi egy intézményi vagy egy szakterületi nyílt hozzáférésű dokumentumszerveren, repozitóriumban.
Repozitórium-hálózatok
A repozitóriumok létrehozásakor kezdettől fogva célként lebegett a fejlesztők szeme előtt a közös kereshetőség megteremtése, és a bennük tárolt információk aggregált* nyilvántartásának igénye. Ezek mentén a továbbiakban áttekintjük a legfontosabb nemzetközi és magyar repozitóriumi keresőket, végül pedig az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitóriumaira vetünk egy pillantást.
aggregált
különböző forrásokból egésszé egyesített, összesített
Nemzetközi repozitóriumi hálózatok
A teljesség igénye nélkül néhány nagyobb keresőpontot szeretnénk bemutatni, amelyek kiindulásként szolgálhatnak a nemzetközi repozitóriumi hálózatok közötti eligazodáshoz.
Registry of Open Access Repositories
A repozitóriumok repozitóriuma, azaz egy olyan nyilvántartás, amelyben nem dokumentumok, hanem maguk az adatbázisok vannak listázva.
DART Europe E-Theses Portal
Az európai PhD-disszertációk feltárását és hozzáférését biztosító lekérdezőfelület, ahol a csatlakozó repozitóriumok közös keresőfelületen teszik elérhetővé a doktori értekezéseket és azok téziseit.
Bielefeld Academic Search Engine
A több ezer repozitóriumi forrás mellett folyóiratokat és más digitális gyűjteményeket is indexel a világ egyik legnagyobb akadémiai forrásokat feltáró tudományos keresőrendszereként.
Magyarországi repozitóriumi hálózat
Napjainkra a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény és az akadémiai kutatóhálózat is saját intézményi repozitóriumot üzemeltet, ahol közzéteszi az intézmény munkatársainak tudományos munkáit (publikációk, kutatási adatok stb.). A repozitóriumokban ilyen módon elhelyezett anyagok általában a Magyar Tudományos Művek Tárában* tárolt bibliográfiai adatokkal is össze vannak kötve.
Ahhoz, hogy ez az összekapcsolódás technikailag is megvalósuljon, ún. minősített repozitóriummal kell rendelkeznie az intézményeknek. Ezek listája megtalálható az MTMT erről szóló oldalán. Mivel a legfontosabb magyarországi repozitóriumok szerepelnek a listán, ezért részletekbe menően nem is emelnénk ki ezek közül egyet sem. Ehelyett inkább a magyarországi repozitóriumi hálózat közös kereshetőségét lehetővé tévő Tudományos Dokumentumok Közös Keresője szolgáltatásra szeretnénk felhívni a figyelmet, itt szintén szerepel a nagyobb magyarországi intézményi repozitóriumok listája.
MTMT
A magyarországi tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott adatbázis. Az adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény bibliográfiai szintű bemutatása, nyilvántartása és mérése.
Contenta – repozitóriumok a Szegedi Tudományegyetemen
Az eddig olvasottak tükrében talán nem túl meglepő, hogy az SZTE Klebelsberg Könyvtár által üzemeltetett Contenta repozitóriumok is olyan digitális archívumok, amelyek a Szegedi Tudományegyetemen folyó tudományos és oktatási feladatok során keletkező dokumentumokat tárolják: többek között itt érhetőek el a szegedi oktatók, kutatók, hallgatók publikációs tevékenységének eredményei, az Egyetem kiadói szerepvállalása kapcsán születő művek, az Egyetem történetével, ill. működésével kapcsolatos információk, az Egyetemen készült elektronikus tananyagok.
Ahogyan az a szolgáltatás kezdőlapján olvasható: teljes szövegükben (ill. teljes képi, mozgóképi, hangi mivoltukban) tárolják, indexelik az oktató- és kutatómunka során keletkezett dokumentumokat, valamint szolgáltatják az SZTE Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett digitális objektumokat.
A Contenta tematikusan elkülönülő repozitóriumok sorozata, melyeket a korábban bemutatott nemzetközi és magyar gyakorlatnak megfelelően egyben is kereshetővé tettünk.
A repozitóriumrendszer fontos eszköze a jogszabályban rögzített egyetemi tartalomgazdai feladatok megvalósításának: lehetővé teszi az egyetemen keletkezett, a kutatómunkával és oktatással kapcsolatos kiadványok, dokumentumok, publikációk, disszertációk, diplomamunkák stb. központi vagy egyéni feltöltését, szakszerű indexelését, szolgáltatását és hosszú távú biztonságos archiválását.
A Szegedi Tudományegyetemen folyó tudományos és művészeti tevékenység eredményeképpen született művek teljes szövegű adatbázisa. A repozitóriumba a szerzők tölthetik fel megjelent és az MTMT-ben már rögzített műveiket PDF-formátumban.
A Szegedi Tudományegyetem jogelőd intézményeiben a doktori képzésben készült és megvédett dolgozatok, valamint az integrált Szegedi Tudományegyetem létrejötte (2000. január 1.) után megvédett PhD-értekezések kereshető adatbázisa.
A Szegedi Tudományegyetemhez és jogelődeihez köthető tudományos és szépirodalmi kiadványok adatbázisa. Már lezárt, illetve kurrens, ma is megjelenő egyetemi kiadványok lelőhelye.
A Szegedi Tudományegyetemen és jogelőd intézményeiben született diplomamunkák kereshető adatbázisa. A dolgozatok teljes szövegű tanulmányozása – elsősorban szerzői jogi és plágiumbéli megfontolásokból – az SZTE Klebelsberg Könyvtár erre a célra kijelölt számítógépein lehetséges.
A Szegedi Tudományegyetemen keletkezett és folyamatosan keletkező elektronikus tananyagok központi gyűjtőhelye. Az archívum feladata az elektronikus tananyagok hosszútávú megőrzésének biztosítása, szakszerű feldolgozása és szolgáltatása.
A Szegedi Tudományegyetemhez és jogelődeihez köthető egyetemtörténeti jelentőségű kiadványok (évkönyvek, tanrendek, egyetemi újságok, hallgatói lapok) adatbázisa.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár kép-, ill. médiaanyagainak központi digitális tároló- és kiállítóhelye. A gyűjteményben találhatók többek között egyetemi személyek arcképei, egyetemtörténeti fotók, dokumentumok és fotók Szent-Györgyi Albert és Klebelsberg Kuno hagyatékából, Karikó Katalintól kapott dokumentumok.
Gyűjtőköre a legszélesebb a repozitóriumaink közül: az SZTE Klebelsberg Könyvtár muzeális dokumentumainak és tudóshagyatékainak kincsestára, emellett a Szegedi Tudományegyetemhez szorosan nem köthető, vegyes témájú és műfajú dokumentumokat tartalmaz.
A DélmagyArchív adatbázisa a Délmagyarország című regionális napilap 1910 és 2010 között megjelent lapszámait tartalmazza digitalizált, teljes szövegű formában.
Az 1947 óta megjelenő Tiszatáj című szépirodalmi folyóiratban megjelent irodalmi alkotásokat és tanulmányokat tartalmazza teljes szövegűen visszakereshető, digitalizált formában.
A kereső segítségével az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitóriumaiban található tartalmak egyszerre is lekérdezhetőek.
Néhány kattintással széles spektrumon gyűjthető tematikus szakirodalmat szolgáltat.
Az SZTE szinte összes oktatójának jelentősebb tudományos munkája elérhető.
Nagy számban megtalálhatók a korábbi évek szakdolgozatai, melyek segíthetik a saját diplomamunka elkészülését.
Könnyen és gyorsan megtalálhatók az oktatók által létrehozott e-tananyagok.
Felhasznált források
- Aranyi Zoltán, Molnár Sándor, Várnai-Vígh Adrienn Erzsébet (2019): Evezz a mélyre! : haladó kutatási tippek bölcsészet- és társadalomtudományok témakörben. [Prezentáció] URL
- Holl András (2015): Repozitóriumokról és a REAL-ról. Orvosi könyvtárak, 2. sz. 30–35. URL
- Kokas Károly (2014): A periodika-digitalizálás és online szolgáltatás mai gondjai és a szegedi SZTE Klebelsberg Könyvtár gyakorlata. Iskolakultúra, 3. sz. 84–94. URL
- Nagy Gyula (2018): A könyvtárak szerepe a digitális és elektronikus tananyagok archiválásában. In: Tick József, Kokas Károly, Holl András (szerk.), NETWORKSHOP 2018 konferenciakötet, Hungarnet Egyesület, Budapest, 91–97. URL