Olvasólecke: Enciklopédiák, lexikonok – a szójegyzéktől az online formáig
Ez a lecke egy különlegesebb kiadványtípusról szól: az enciklopédiákról és a lexikonokról. Ennek során a szójegyzékektől eljutunk az online enciklopédiákig.
Enciklopédia vagy lexikon?
Mi a különbség közöttük? Eredetük röviden és néhány híres példa.
Fizikai példányok
Hol és hogyan találunk enciklopédiákat és lexikonokat a Könyvtárban?
Online felületek
Hol és milyen enciklopédiákat, lexikonokat érhetünk el online?
Enciklopédia vagy lexikon?
Az enciklopédiák és lexikonok története talán ott kezdődik, amikor egy adott tudományterülethez kapcsolódó szakszavakat megpróbáltak összeírni, összegyűjteni. Ezek lettek az első szójegyzékek*. Kicsivel később ezek bővültek és összeadódtak, így keletkeztek a lexikonok és enciklopédiák.
A szójegyzék vagy glosszárium egy speciális tudásterületen használatos kifejezések listáját jelenti, ami a tudásterülettel kapcsolatos szavakat magyarázza.
Szómagyarázat
lexikon
A lexikon a görög „lexisz” (szó) szóból eredeztethető, jelentése „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”. Ebből eredően egy lexikon sokszor csak kisebb tartomány tárgyalását tűzi ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közli, ahogyan elődei, a szójegyzékek is tették.
enciklopédia
Az enciklopédia a görög „enkükliosz paideia” (általános műveltséget nyújtó ismeretek köre) kifejezésből ered. Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően gyakran a tudomány vagy egy tudományterület egészét kívánják felölelni, melyet többnyire hierarchikus rendben tesznek, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva.
Eredetileg tehát az enciklopédia elnevezés átfogóbb, általánosabb célú munkákra, míg a lexikon megjelölés specializáltabb gyűjteményre utalt. Azonban már a XIX. századtól megfigyelhető a két fogalom jelentésének összeolvadása (vö. A Pallas Nagy Lexikona: az összes ismeretek enciklopédiája).
Egy kis múltba tekintés
Már az ókorban felmerült az igény, hogy az emberiség akkori tudását összegyűjtsék, és azt valamilyen rendszerbe foglalják. Ez a gondolat hozta létre az alexandriai könyvtárat is. A „teljes tudás összegyűjtése“ azonban nem csak egy intézményre volt jellemző, erre jó példa az alexandriai és a pergamoni könyvtár versenye. Az alexandriai és pergamoni könyvtár tekercsei ugyan nem számítanak az enciklopédia közvetlen elődei közé, de közvetett módon az ismeretek rendszerbe szervezése miatt fontos előképei a későbbi enciklopédiáknak.
Érdekesség
Az internethasználók védőszentje
A középkori gondolkodók úgy vélték, hogy lehetséges a tudományok teljes anyagának megismerése egy emberi elme számára, ezért ők abban a szellemben írták enciklopédiáikat, hogy tankönyv, útmutató legyen.
Egy középkori egyházi író és tanító, Sevillai Szent Izidor (556 körül – 636) legjelentősebb műve a húszkötetes Etymologiae (600–625 között), melyben korának pogány-klasszikus, keresztény és zsidó ismereteit gyűjtötte össze. A mű címe Izidor legfontosabb tanítási-tanulási módszerére utal: a szavak eredetének és így jelentésének megismerése, megértése. Művét a középkorban az emberi tudás enciklopédiájának tartották. Enciklopédiája hasonló szerepet töltött be akkor, mint napjainkban az internet, ezért 1999-ben II. János Pál pápa Sevillai Szent Izidort nyilvánította az internethasználók, valamint a tudomány és a technika iránt érdeklődők védőszentjének.
(Lásd még Pogányné Rózsa Gabriella (2015): Sevillai Szent Izidor nézetei a könyvekről, könyvtárakról és az olvasásról. Könyv és Nevelés, 1. sz., 8–31. Elektronikus Periodika Archívum)
Néhány enciklopédia és lexikon
A továbbiakban nézzük meg néhány enciklopédia és lexikon kialakulását és jelentőségét.
Nagy Francia Enciklopédia
A reneszánsz korában az antik szerzők újrafelfedezésével és a humanista eszmék kiteljesedésével vette kezdetét az a folyamat, melynek eredménye a felvilágosodás korának egyik legnagyobb tudományos teljesítménye, a Nagy Francia Enciklopédia (Encyclopédie) megszerkesztése, majd kiadása lett.
Szellemi értelemben véve ez a francia felvilágosodás egyik leglátványosabb eredménye: az 1751 és 1772 közötti első kiadás 35 kötetet számlált, ám elkészülte után szinte azonnal igény támadt egy bővített kiadás elkészítésére. Ezt 166 kötetben adták ki 1782 és 1832 között, s ebben a munkában 2250 szerkesztő működött közre.
Kiadása nyomdai bravúrnak is tekinthető, hiszen 4250 példány készült belőle, miközben a 18. században az egykötetes munkák is ritkán érték el az 1500 példányt.
Encyclopædia Britannica
Az Encyclopædia Britannica-t 1768-ban alapították Edinburgh-ban, s utolsó nyomtatott kiadása (15.) 2010-ben jelent meg. Igen szerény körülmények közt indult el: az 1768 és 1771 között kiadott első kiadás mindössze három kötetet (A-B, C-L és M-Z) tartalmazott, összesen 2391 oldallal. A harmadik kiadás (1797) már 18 kötetre bővült, s teljességre törekvő szócikkeit a témák szaktekintélyei írták.
Később nemzeti változatok is készültek pl. a Britannica Hungarica magyar nyelven, magyar témájú kiegészítésekkel. A Britannica Hungarica Világenciklopédia 18, a Britannica Hungarica Nagylexikon 25 kötettel jelent meg.
Brockhaus Enzyklopädie
A német nyelvű Conversations-Lexikon 1796-tól 1808-ig jelent meg Lipcsében, eredetileg mindössze 6 kötetben. Terjedelme azonban szintén gyorsan bővült a teljességre való törekvés jegyében. Elsősorban nem tudományos használatra szánták, hanem arra, hogy a kutatások és felfedezések eredményeit egyszerű és népszerű formában, ismeretterjesztő szándékkal közölje.
Ezt a formátumot, amely jelentősen eltért az Encyclopædia Britannicától, a 19. századi enciklopédiák széles körben utánozták; leginkább ez hasonlít a 20. században elterjedt enciklopédiákhoz.
Az enciklopédia később – kiadója révén – Der Große Brockhaus néven vált ismertté; a Brockhaus Enzyklopädie nevet a 17. kiadástól használták. Utolsó nyomtatott kiadása (21.) 2014-ben fejeződött be.
A Pallas Nagy Lexikona
Magyarországon A Pallas Nagy Lexikona : az összes ismeretek enciklopédiája az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, mely már címében is összevonja a lexikon és az enciklopédia fogalmát. Több, mint 300 fős szerkesztői gárda állította össze a 19. század végének tudományos és közérdekű eseményeit tartalmazó 16 kötetet, melyet 1893–1897 között adtak ki.
A háromszáz szerző közt a kor olyan kiemelkedő tudósai is fellelhetők, mint Bánki Donát, Cholnoky Jenő, Eötvös Loránd, Szinnyei József, Vámbéry Ármin.
1998-ban az Arcanum Adatbázis Kft. a teljes művet digitalizálta és kiadta CD-n. Ezt a kiadást vásárolta meg később a Magyar Elektronikus Könyvtár, s az interneten is kereshető változatban elérhetővé tette, ám képek nélkül. A lexikon képekkel együtt elérhető az Arcanum Újságok adatbázisában is.
A vállalkozás, bár kulturális értelemben sikeresnek bizonyult, anyagi értelemben nem lett nyereséges. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. csődje után a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. szerezte meg a jogokat, és egy új, kibővített lexikonsorozat szerkesztésébe kezdett. A Révai Nagy Lexikona: az ismeretek enciklopédiája 877 szerkesztő közreműködésével készült el 21 kötetben, 1911–1935 között.
A Révai Nagy Lexikont követően számos más lexikonsorozat is született, például Tolnai Új Világlexikona, vagy a Magyar Nagylexikon. A legutóbbi magyar lexikonsorozat a Britannica Hungarica Nagylexikon, mely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg 2012–2014 között, s elérhető a kiadó előfizetett e-könyv adatbázisában.
Pannon enciklopédia
Az enciklopédia eredeti értelmében készült el a közelmúlt magyar enciklopédiája, az 1993–2010 között megjelent Pannon enciklopédia, amely 1+8 tematikus kötetben átfogó képet kíván adni a magyarság történetéről, nyelvéről, ipar- és technikatörténetéről, építészetéről, sportjáról, Magyarország földrajzáról, állat- és növényvilágáról.
Négy kötete szabadon elérhető az Arcanum Kézikönyvtárában.
Fizikai példányok
(Fotó: Várnai-Vígh Adrienn E.)
A tájékoztató segédkönyvtár (referensz könyvtár) alapvető forrásokként tartalmaz általános és szaklexikonokat, valamint enciklopédiákat. Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban ezek a művek a földszinten, a Tájékoztató területén található polcokon érhetőek el, a Tájékoztató mögötti jobb oldali folyosó kezdetén.
A szakolvasói terekhez hasonlóan itt is témákra bontva találjuk találjuk a köteteket, a jelzetek pedig megtalálhatóak katalógusunkban.
Használatához kérje a tájékoztató könyvtárosok segítségét!
A referensz könyvtáron túl a szakolvasókban is találhatunk tematikus gyűjteményeket, melyek tartalmaznak enciklopédiákat és lexikonokat. Ezek az S-es gyűjtemények (SL, SA, SB, SE, SO). Ahogy a képen is láthatjuk, ezek egy-egy témakör elején helyezkednek el, a számozás is mindig velük indul.
Online felületek
Egyre több lexikont és enciklopédiát elérünk az interneten.
Nézzünk meg közülük néhányat!
Mint láttuk, a nagy múltú Encyclopædia Britannica már 250 éve az angol nyelvű lexikonkiadás vezető szereplője.
A világon első enciklopédiaként pedig már 1994 óta elérhető online is. Online változata ötvözi a nyomtatott és online forma erényeit: szócikkeit szakértők írják, így az olvasó lektorált (azaz ellenőrzött), ezért megbízható tartalmat kap, ugyanakkor folyamatosan aktualizálható és széles körű hozzáférést biztosít.
Online formájában számos további szolgáltatással tették érdekesebbé és hasznosabbá az enciklopédiát:
- infografikák
- kiemelések (spotlight)
- podcastek
- kvízek
- angol értelmező szótár
- blog, mely elemzéseket, kutatásokat és ötleteket tartalmaz vezető szakértőktől
Több, mint 200 enciklopédia és segédkönyv (reference books) anyaga érhető el az oldalon, ami felépítésében hasonlít a Britannicára, azaz a könyvek anyagát fogalmakra bontva és kategorizálva tudjuk böngészni. A kiadványok jelentős része az Oxford University Press, a Columbia University Press és a Cengage kiadóké.
A magyar nyelvű digitalizált lexikonok elérhetőségéről már volt szó föntebb. Kettő lehetőséget ismét megemlítünk közülük.
A Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) szerzői jogi korlátozással nem érintett műveket kereshetünk, így ilyen enciklopédiákat és lexikonokat is találunk a tematikus kereső segítségével. Ilyen pl. a föntebb említett A Pallas Nagy Lexikona.
Az Arcanum fizetős és ingyenes szolgáltatásai jelentősen hozzájárulnak az online elérhető dokumentumok bővítéséhez, és figyelembe véve a szolgáltatott mennyiséget, érdemes a keresett műveket az ő adatbázisaikban is megnézni. Sőt, van egy szabadon hozzáférhető különgyűjteményük, az Arcanum Kézikönyvtár, amely kifejezetten lexikonokat és enciklopédiákat is szolgáltat, mint pl. A Pallas Nagy Lexikona, Magyar életrajzi lexikon, Magyar írók élete és munkái, Pannon enciklopédia kötetei. Az Arcanum Újságok fizetős szolgáltatásán keresztül azonban még ennél is több, többnyire régi kiadású lexikont találhatunk, mint pl. Révai Nagy Lexikona, Ókori Lexikon, Pedagógiai Lexikon, Tolnai Új Világlexikona, Világirodalmi Lexikon.
Végül ejtsünk néhány szót a ma legismertebb és leggyakrabban használt online, szabad hozzáférésű és közösségi tartalomfejlesztéssel készülő enciklopédiáról, a Wikipédiáról.
A Wikipédia célja megfelelni az enciklopédia fogalmának, azaz az ismereteket minél szélesebb körűen ismertetni és elérhetővé tenni. 2024-re már közel hétmillió angol nyelvű szócikket tartalmaz, a magyar nyelvű tartalom pedig több, mint ötszázezer szócikk.
Elődeivel ellentétben nem kis létszámú szakértők által készített tartalom, hanem nagy létszámú közösség szellemi terméke. A közösségi tartalomfejlesztés célja, hogy a szerkesztésben minél többen részt tudjanak venni, ezáltal törekedve a minél hitelesebb tartalomra. Ennek jegyében a Wikipédia szócikkei bárki által szerkeszthetők, tartalma pedig nyílt, melyre a Creative Commons szabályai vonatkoznak.
Az utóbbi években sajnos csökken az aktív szerkesztők száma, akik ellenőrzik a tartalmakat, ezért növekszik a hibás, valótlanságot tartalmazó szócikkek száma.
A Wikipédia tehát jó kiinduló alap lehet, de kritikusnak kell lenni minden állításával szemben: ellenőrizni kell azt, megerősíteni több tudományos forrásból vagy adatbázisból.
A Wikipédia tartalmára vonatkozó felhasználási engedélyek
- GNU: szövegekre vonatkozó licensz; a mű szabadon terjeszthető és szerkeszthető mindaddig, amíg hivatkozunk az eredeti szerzőre.
- Creative Commons: szerzői jogi fogalom; a szerzői jogi oltalom alá eső művek tulajdonosai a jogok egy részét a közösségre hagyományozzák.
(Akit bővebben érdekel a Creative Commons licencrendszer, tájékozódhat róla egy másik tananyagunkban.) - Közkincs: szellemi alkotásokra vonatkozó fogalom; olyan művet, alkotást jelent, amelynek felhasználására a szerző nem ír elő korlátozást.
Az enciklopédiák tárháza azért is hatalmas, mert sok tágabb és szűkebb területhez kapcsolódóan készítettek már ilyen gyűjtő jellegű, magyarázó műveket. A további kereséshez jó kiindulási alapot adhat ez a lista. Ha pedig arra vagyunk kíváncsiak, hogy ebből a széles kínálatból melyeket használják a legtöbben, informatív lehet ennek az oldalnak a használata.