- Home
- All Courses
- Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba / Könyvtár- és informatikai alapismeretek
Olvasólecke: Nyomtatott dokumentumok az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
Ebben a leckében az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyomtatott dokumentumainak használatáról lesz szó.
A nyilvános terek állománya
Szakolvasói terek és különgyűjtemények
A nyilvános terek használata
Hogyan találjuk meg a dokumentumokat és hogyan használhatjuk őket?
Raktáraink
Hogyan férünk hozzá a raktári állományhoz?
A nyilvános terek állománya 1.
Szakolvasói terek
Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban négy nagy olvasói tér, azaz szakolvasó található (I-IV. emelet), valamint a földszinten egy további nyilvános terület. Ezekben könyveket és időszaki kiadványokat – közülük leginkább folyóiratokat – találunk, összesen közel 400.000 kötetnyi mennyiségben.
Az olvasói terek tematikus bontásban teszik hozzáférhetővé a dokumentumokat úgy, hogy
nem tesznek különbséget azok típusa és nyelve között.
Azaz egy adott témához (pl. pszichológia, irodalomtudomány, fizika, stb.) kapcsolódva mind a könyvek, mind a folyóiratok egy olvasói térben kaptak helyet, legyenek akár magyar, akár idegen nyelvűek.
A könyvek és a folyóiratok fizikailag azonban nem keverednek: egy térben, de típusonként elkülönítve találhatók meg a számozott polcokon; először a könyvek, majd a folyóiratok.
Az olvasói terekben különgyűjtemények és egyéb tematikus polcok is helyet kaptak. Ezek valamilyen speciális állományt tartalmaznak, melyek egy-egy jól meghatározható szempont szerint különülnek el.
Az olvasói terek szintenkénti felosztása
A könnyebb megtalálhatóság és az átláthatóság érdekében az olvasói terekben elhelyezett könyvek és folyóiratok emeletenként különböző színű címkéket kaptak. Az adott emeleten található különgyűjtemények is ezt a színkódot viselik, de a tematikus állományok ez alól kivételt jelentenek.
SZÍNKÓD: szürke
Az itt elhelyezett művek főként az általános, részben pedig a speciális tájékozódást segítik elő. Pl.: magyar és idegen nyelvű bibliográfiák, általános és szaklexikonok, enciklopédiák, adattárak, szótárak.
Általános Folyóiratolvasó: Magyar és idegen nyelvű, folyamatosan frissülő (más néven kurrens) napilapok és néhány szakfolyóirat kapott itt helyet (figyelem, ezek többsége az I-IV. emeleteken van!). Ezek jelölésére nem a máshol megszokott „nagy” címkéket használjuk, hanem a jobb felső sarokba ragasztott kis fehér címkét. Ezeken (és a polcok élén) egy szám-betű kombináció van, amely ÁF-fel kezdődik (pl. ÁF 416).
BörzePolc: A Kölcsönző melletti tematikus polcunk bizonyos értelemben „kakukktojás”, mert itt az állományból kivont, megvásárolható könyvek találhatók.
SZÍNKÓD: sárga | Szieszta polc: fehér
Az általános művek mellett a társadalomtudományok többsége található itt: filozófia, vallástudomány, közgazdaságtan, jogtudomány, pedagógia, néprajz, művészetek, stb. (Az innen hiányzó társadalomtudományok a II. emeleten találhatók.) Ebben az olvasói térben van még három különgyűjtemény is: a Társadalomelméleti Gyűjtemény, az Európai Dokumentációs Központ és a Hungarika Gyűjtemény.
További tematikus állomány a Szieszta polc; valamint bár nem az olvasói térben, de ezen az emeleten a lépcsőfordulóban kapott helyet az Új könyvek egyik polca, mellyel az állományunkba újonnan bekerülő köteteinkre hívjuk föl a figyelmet.
SZÍNKÓD: zöld
A történettudomány mellett a politika, politológia és a szociológia is ezen a szinten érhető el. Különgyűjteményei: Hispanisztika Gyűjtemény, Hadtörténeti Gyűjtemény.
SZÍNKÓD: barna| Sci-eszta polc: lila/kék
A nyelvészet, a nyelvkönyvek, az irodalomtudomány és a szépirodalom (versek, drámák, regények) találhatók itt. Idegen nyelvű irodalom esetén, ha van, a magyar fordítása is itt található. Az Osztrák Könyvtár különgyűjteménye, továbbá a Sci-eszta polc is ezen a szinten található, s az emeleti lépcsőfordulóban találjuk az Új könyvek másik polcát.
színkód 1.: lila | színkód 2.: kék | színkód 3.: lila/kék
- Többek között a biológia, az orvostudomány, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar találhatók itt.
- Itt kaptak helyet az „élettelen” természettudományok, mint pl. a matematika, fizika, műszaki tudományok, számítástechnika, földrajz. Ez utóbbihoz kapcsolódóan a honismereti munkák, útikalauzok is ide kerültek.
- Mivel a folyóiratok között nemcsak tisztán természettudományiak vagy élettudományiak vannak, hanem multidiszciplinárisak is (több témakört felölelőek), ezért ezek nem téma szerint vannak felosztva, hanem azonos címkét kaptak.
Címkék
Színes címkén stoptábla, fölötte piros címke: a könyv csak helyben olvasható, senki sem kölcsönözheti azt.
Színes címkén félhold, a fölötte lévő piros címkén „RÖVID” felirat: a könyv SZTE polgárok számára éjszakára kölcsönözhető. Ezeket a könyveket csak hallgatók, egyetemi dolgozók vihetik el a mindenkori zárás előtt 2 órával, másnap reggelig (részletesen lásd a Kölcsönzési szabályzat 7. pontjában!)
Színes címkén stoptábla, de fölötte nincs piros címke: a folyóiratokat jelöljük így, melyek kivétel nélkül csak helyben olvashatók.
Ezek a jelölések mindig egy konkrét példányra vonatkoznak. Egy adott műnek lehet, hogy minden példánya kölcsönözhető, vagy csak „éjszakai” példánya van, illetve előfordulhat, hogy többféle, például kölcsönözhető és helyben használható példány is van belőle.
Az összes kölcsönzési lehetőség vagy korlátozás nincs így megjelölve, pl. a kizárólag oktatói / kutatói munka és PhD-képzés támogatására beszerzett kiadványokat az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók nem kölcsönözhetik, de oktatók és PhD-hallgatók igen. Ez a könyv címkéjéről nem derül ki, csak a könyvtári katalógus árulja el számunkra.
A nyilvános terek állománya 2.
Különgyűjtemények
A szakolvasói terekben elhelyezett, már említett különgyűjtemények mellett vannak olyan gyűjteményeink is, melyek önálló helyiségekben kaptak helyet.
Ezek – a Régi Könyvek Tára kivételével – szintén nyilvános terek, de látogathatóságuk az év nagy részében eltér a könyvtár általános nyitvatartásától: tanév közben hétköznapokon 8-16 között vannak nyitva, szombatonként zárva tartanak. Mindegyiknek saját jelzetrendszere van, a dokumentumok pedig fehér címkéket kaptak. (A gyűjtemények részletesebb ismertetése erre a linkre kattintva olvasható.)
A nyilvános terek használata 1.
Hogyan találom meg azt, amit keresek?
A fent ismertetett tematikus felosztás segít abban, hogy nagy vonalakban tájékozódni tudjunk a földszint és legfőképpen a négy emelet között, de ha megtaláltuk a nekünk kellő szintet, még így is több tízezer dokumentum között kell eligazodnunk. Lássuk tehát, hogy mit tudunk kezdeni ezzel a kihívással!
Szó volt arról, hogy a polcokat megszámoztuk, és feltöltésük a könyvekkel indul, majd következnek a folyóiratok. Ez viszont még nem elegendő ahhoz, hogy boldoguljunk.
1) Konkrét művek keresése
Ha időt és energiát akarunk megtakarítani, mindenképpen javasolt, hogy a könyvtári katalógusban keressünk rá a műre. Miután a katalógusban megtaláltuk a keresett művet, a „Példány” gombra kattintva az alábbi információkat látjuk:
A példányinformáció tartalmazza a mű:
- lelőhelyét (raktár, szakolvasó, különgyűjtemény, stb.)
- jelzetét (raktár, szakolvasó, különgyűjtemény, stb.)
- ha van: kötetét, évszámát
- státuszát (kölcsönözhető, helyben használható, SZTE polgárok éjszakára kölcsönözhetik, stb., továbbá a kikölcsönzött példányok esetén egy lejárati dátumot)
- ha van: előjegyzési információt
Merre menjek? Térkép a katalógusban
A szakolvasótermi példányoknál látjuk, hogy melyik emeletre kell mennünk (pl. KK Szakolvasó, III. emelet), azt viszont, hogy azon belül merre, a Jelzet árulja el számunkra.
Az olvasótermi jelzetek (pl. 820 D64) általában két részből állnak. Az első rész egy témakört azonosít, amibe a könyv tartozik; a második rész a betűrendi jel vagy Cutter-szám, amely az adott témán belül a betűrendbe sorolja a művet. A kettő csak együtt informatív: írjuk le vagy készítsünk képernyőképet, így induljunk keresésére vagy kérjünk könyvtárosi segítséget.
A szakolvasótermi polcok végein ill. élein lévő feliratok megmutatják, hogy mely témák hol találhatók, így ezeket figyelve is megkereshetjük a nekünk szükséges témát.
A jelzeteket megnézhetjük a Könyvtár weboldalán is. Itt megtaláljuk a polc számát, ahol az adott téma elkezdődik.
Katalógusunk kínál egy egyszerűbb megoldást is.
A találati listában a példány menüt lenyitva, a szakolvasótermi példányok jelzete után egy térképtű látható. Erre kattintva megjelenik egy térkép, mely az emelet alaprajzán pirossal jelöli a polcot. Természetesen itt is a kezdő polcszámot kapjuk meg: a könyv megtalálásához kövessük a betűrendet!
2) Keresés témára
Vannak olyan egyetemi feladatok, amikor nem adnak meg számunkra konkrét műveket, csak egy témát, így magunknak kell felderíteni hozzá a szakirodalmat.
A témák elrendezése
A könyvek, mint láttuk, témaköri bontásban kaptak helyet a szakolvasókban. A témakörök jelölésére a már említett Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) egyszerűsített változatát használjuk.
A föntebb említett könyvtári weboldal tartalmazza a témakörök felsorolását. Itt láthatjuk, hogy a hasonló témák többnyire egymás közelében helyezkednek el. Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy nem mindig egyértelmű egy dokumentum besorolhatósága, és ilyenkor a könyvtáros dönti el, hogy az hova kerül.
Például
Amit keresünk, nem csak egy témakört fed le: ha pl. Szeged történetével foglalkozunk, akkor a helytörténet mellett a művelődéstörténet és a honismeret is szóba jöhet, nem beszélve a különgyűjteményekről.
Hasznos tanácsok témakereséshez
Egyik gyakori eset
A könyvtárban nem azt a témanevet használják, mint amire szükségünk van.
Mozit keresünk, de a filmművészet az, amire szükségünk lesz.
Megoldás
Érdemes átgondolnunk, hogy milyen megnevezések (szinonimák, rokon értelmű kifejezések) jöhetnek még szóba, és ha az elsőként keresettet nem találjuk, próbálkozhatunk a többivel.
Másik gyakori eset
Nincs olyan témakör, amire szükségünk lenne.
A könyvtárakban ugyanis nem célszerű nagyon kicsi vagy nagyon általános témaköröket meghatározni, mert mindkettő megnehezíti az állomány kezelését.
Az ipari forradalomról keresünk műveket, de nem találunk ilyen témakört a felsorolásban.
Megoldás
Gondoljuk át, hogy milyen tágabb vagy szűkebb összefüggésben helyezhető el az, amit keresünk, és nézzük meg a II. emeleten a történelem ide vonatkozó korszakait általában és országok szerint is, de a művelődéstörténetet se felejtsük el. Sőt, a IV. emeleten a Mérnöki tudományok, technika témakörben is találhatunk hasznos műveket.
Folyóiratok
A folyóiratoknál más a helyzet, hiszen sokszor multidiszciplinárisak és több tudományterülethez is tartozhatnak. Ezért itt nagy témakörök kerültek kialakításra, azokon belül pedig cím szerinti betűrendben találjuk meg őket. A jelzetben a témaköri jelölés és a betűrendi jel (Cutter-szám) közötti FI utal arra, hogy folyóiratról van szó: 7 FI C22.
Egy konkrét folyóirat megtalálása így nem nehéz, de ha egy témát szeretnénk feltérképezni, akkor sokszor nagyobb mennyiségű állományt kell átnézni. Ekkor is érdemes a könyvtári katalógushoz fordulnunk. Egy-egy folyóiratnak gyakran az elektronikus változatát is megtaláljuk a katalógusban, melyekben egyszerűbben tudunk témára keresni.
Egy alapos témakutatáshoz azonban mindez nem elég, hanem használnunk kell pl. a megtalált szakirodalmak irodalomjegyzékét, a szabadon elérhető és az előfizetett teljes szövegű vagy bibliográfiai elektronikus forrásokat.
A nyilvános terek használata 2.
Hogyan használhatom azt, amit megtaláltam?
A földszint és az emeleti szakolvasói terek, továbbá az ezekben helyet kapott különgyűjtemények, tematikus polcok állománya teljes nyitvatartási időben hozzáférhető. A külön helyiségekben lévő különgyűjteményeink nyitvatartási ideje ettől eltérhet.
Helyben használat
- Önálló különgyűjtemények: anyaguk jelentős része csak az adott teremben tanulmányozható.
- Szakolvasótermi dokumentumok: a Könyvtár teljes területén használhatóak, azaz a biztonsági kapukon belül (tehát pl. az előtérben vagy az előadótermekben nem).
Használat után a könyveket, folyóiratokat a megfelelő emeletre kell visszavinni (ebben segít a színkód). A dokumentumokat nem a polcra, hanem könyvkocsikra kell visszatenni!
Kölcsönzés
- A könyvállomány nagy része kölcsönözhető.
- Szakolvasótermi dokumentumok: a helyben használható könyveket külön jelöléssel láttuk el, amiről a Címkék fejezetben már írtunk.
- A folyóiratok kivétel nélkül csak helyben használhatók.
Raktáraink
A közel 400.000 olvasótermi könyv és folyóirat csak egy része a könyvtárunkban található mintegy 1,5 millió kötetnek. A szabadpolcos, bárki által böngészhető, olvasható, sok esetben kölcsönözhető állománnyal szemben a raktári dokumentumokhoz csak a katalógusból indított dokumentumigénylés után férhetnek hozzá az olvasók.
Raktáraink ugyanis nem nyilvános terek, oda olvasók nem mehetnek be.
Használatuk
A raktári dokumentumok között is van olyan, ami kölcsönözhető, és olyan is, ami csak helyben használható. Utóbbiba tartozik minden raktári folyóirat, de a könyvek közül is ilyenek pl. az Egyetemi Gyűjtemény állományába tartozó művek. Egyes példányok ritkaságuk, állapotuk miatt tartoznak a „Helyben használható” kategóriába.
Dokumentumigényléskor előbb ki kell választanunk a kérés célját, azaz, hogy kölcsönözni vagy helyben használni szeretnénk a dokumentumot. Ha egy dokumentum számunkra nem kölcsönözhető, természetesen csak az utóbbi lehetőséget kínálja fel a rendszer. A kölcsönözhető műveket is minden további nélkül kikérhetjük helyben használatra. Fontos viszont, hogy raktári kérést szakolvasótermi példányokra nem adhatunk le, hiszen azokat le tudjuk venni a polcról.
A kölcsönzésre kért könyveinket a Kölcsönzőben vehetjük át, a helyben használatra igényelt művek esetében pedig a kérés elküldésekor meg kell jelölnünk az olvasói terek valamelyikét (I-IV. emelet), és oda kell mennünk érte, illetve használat után ott kell visszaadnunk azokat. Ha nem fejeztük be a munkát, jelezhetjük a könyvtárosnak, hogy ne küldjék még vissza az anyagunkat, így azt addig tudjuk tanulmányozni, amíg szükségünk van rá.