- Home
- All Courses
- Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba / Könyvtár- és informatikai alapismeretek
Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresők
A lecke célja, hogy bemutassa a könyvtárközi kölcsönzés működését és az azt segítő rendszereket.
Könyvtárközi kölcsönzés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
Hogyan juthatok Szegeden nem található dokumentumokhoz?
A könyvtárközi kölcsönzés segédeszközei
Könyvtárak közös katalógusa és metakereső
ODR
Hogyan működik az Országos Dokumentumellátó Rendszer?
Könyvtárközi kölcsönzés
az SZTE Klebelsberg Könyvtárban
Mi a teendő, ha egy olyan könyvre van szükségem, amely nem található meg a lakóhelyemhez közeli könyvtárakban? Könyvtárközi kölcsönzéssel hozzáférhetek más magyarországi vagy külföldi könyvtárból.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban kezdeményezhető könyvtárközi kölcsönzés célja tehát a Szegeden nem található dokumentumok hozzáférhetővé tétele a könyvtár használói számára.
Mi tehát a könyvtárközi kölcsönzés?
Ez a szolgáltatás azért jött létre, hogy ha egy könyvtár nem rendelkezik azzal a dokumentummal, melyet az olvasója szeretne használni, akkor egy másik (magyarországi vagy akár külföldi) könyvtárból elkérheti azt helyben olvasásra. Ezt fontos tudni: a könyvtárközi ‘kölcsönzés’ valójában nem is kölcsönzés, hiszen az egyik városból a másikba szállított könyveket általában csak helyben lehet olvasni a kérő könyvtárban.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár könyvtárközi kölcsönzési szabályairól, a szolgáltatás menetéről a honlapon olvashatóak hasznos információk.
Röviden összefoglalva: A Szegeden nem található dokumentumok esetében könyvtárközi kölcsönzésen keresztül kérhet könyvet vagy folyóiratcikk- / tanulmány-másolatot minden beiratkozott olvasónk. A kérést egy online űrlap kitöltésével lehet elindítani, melyben meg kell adni a dokumentum típusát és annak pontos adatait, valamint azt is meg kell jelölni, hogy külföldi lelőhely esetén igényt tart-e rá. A kérés teljesülhet a dokumentum eredeti formájában (pl. egész könyv), fénymásolatban vagy elektronikus változatban. Az országban sehol sem található dokumentumokat külföldről kérjük meg az Országos Széchényi Könyvtár közvetítésével.
Az SZTE Klebelsberg Könyvtárból kértek már könyvtárközi kölcsönzéssel folyóiratcikket a tokiói egyetemi könyvtárba is.
Érdekesség
„A könyvtárközi kölcsönzés a nyugati civilizációban egészen a 8. századig visszamenőleg követhető nyomon. Az első postai úton történő szállításra az 1880-as években került sor, miután az osztrák kormány 1883-ban engedélyezte a külön minisztériumi engedély nélküli könyvtárközi kölcsönzést. Poroszországban pedig 1893-ban megszületett a berlini Királyi Könyvtár és a porosz egyetemi könyvtárak közti első könyvtárközi kölcsönzési szabályzat.” (Forrás: Wikipédia)
A könyvtárközi kölcsönzés segédeszközei
A könyvtárközi kölcsönzést lebonyolító könyvtárosok segítenek nekünk abban, hogy földerítik egy-egy kötet vagy cikk elérhetőségét. Ha azonban előzetesen magunk is tájékozódni szeretnénk erről, akkor ebben hasznunkra lehetnek a közös katalógusok, melyek több könyvtár állományáról tartalmaznak információkat, vagy pedig az olyan metakeresők, melyek több könyvtár állományát kérdezik le egyszerre.
A kétféle megközelítés különbsége
- Közös katalógus
- Metakereső
A közös katalógusok a projektben résztvevő tagkönyvtárak állományáról készült katalógusrekordokból, azaz a dokumentumok alapvető bibliográfiai adatait tartalmazó leírási egységekből saját adatbázist építenek, s ebben az adatbázisban kereshetünk. A rekordokhoz hozzárendelődnek a lelőhelyek, azaz, hogy melyik könyvtárban található meg a dokumentum.
Ilyen rendszer pl. a MOKKA és a WorldCat.
A metakeresők nem építenek saját adatbázist, hanem a kiválasztott könyvtárak adatbázisát kérdezik le egy-egy kereséskor, s az eredményeket saját rendszerükben megjelenítik.
Ilyen pl. a Karlsruher Virtueller Katalog, mely elsősorban a német nyelvterület könyvtárainak állományában keres, de számos nemzeti könyvtárat is kiválaszthatunk keresésre, sőt a WorldCat-et is.
Nézzük meg röviden e két rendszert!
MOKKA: Magyar Országos Közös Katalógus
Egy kis múltba tekintés
A MOKKA 2001 óta működik, a projekt kezdeményezője Dr. Mader Béla, az SZTE Klebelsberg Könyvtár (akkor még József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára) korábbi főigazgatója volt. A kezdeményezéshez 15 alapító tagkönyvtár csatlakozott (köztük a nemzeti könyvtár, nagy egyetemi könyvtárak, tudományos és szakkönyvtárak és az ország legnagyobb közkönyvtára a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár), majd a későbbiekben még 10 partnerkönyvtár is bekapcsolódott. 2002-ben a MOKKA üzemeltetését az Országos Széchényi Könyvtár vette át.
Az alábbi magyarországi könyvtárak állománya került bele ebbe az integrált adatbázisba:
- nemzeti könyvtár (Országos Széchényi Könyvtár – OSZK)
- nemzeti gyűjtőkörű könyvtár
- országos szakkönyvtárak
- egyetemi könyvtárak
- megyei közkönyvtárak
- fővárosi közkönyvtárak
Működésének célja, hogy a könyvtári információk és dokumentumok bárki számára minél gyorsabban elérhetők legyenek.
Kiegészítés
Az egyházi könyvtárak állománya máshol kereshető: az Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusában (UNITAS)
A MOKKA működési elve
A könyvtárakban megtalálható könyvek mindegyikéhez tartozik egy rekord, amely az adott dokumentum bibliográfiai adatait (szerző, cím, kiadás helye, kiadás éve, kiadó, stb.) tartalmazza. Egy központi adatbázisba fel vannak töltve a tagkönyvtárak rekordjai, s ez a központi bibliográfiai rekord (minden dokumentumhoz csak egy ilyen tartozik) tartalmazza az adott könyv lelőhelyadatait is. Tehát megnézhetjük, hogy melyik könyvtárban van meg a keresett mű.
A MOKKA nem virtuális katalógus, azaz nem a tagkönyvtárak katalógusában keres, hanem a közösen épített központi adatbázisban, de a lelőhelyadatokon keresztül hozzáférést nyújt az egyes könyvtári katalógusokhoz is.
Témakeresés a MOKKÁ-ban
A videó a MTA KIK tulajdona.
WorldCat
A WorldCat a világ legnagyobb könyvtári katalógusa, mely saját adatbázist épít és szolgáltat a projektben részt vevő könyvtárak, adatbázisok állományából. Ezért más katalógusokhoz hasonlóan a WorldCat-ben is bibliográfiai tételeket találunk, azaz leírást egy-egy dokumentumról, melyekhez lelőhelyként azok a könyvtárak kapcsolódnak hozzá a világ bármely részéből, ahol ténylegesen megtalálható az adott mű.
A WorldCat katalógusában a nyomtatott könyvek, folyóiratok stb. mellett elektronikus dokumentumokat is találhatunk, akár azonnali hozzáféréssel.
Egyszerű és összetett keresővel rendelkezik, így más katalógusokhoz hasonlóan egészen speciális keresőfeltételt is megfogalmazhatunk.
Saját fiókot is létrehozhatunk, mellyel további funkciók válnak elérhetővé, pl.:
- preferált könyvtár kiválasztása
- rekordok listára mentése, jegyzet hozzáfűzése
- listák megosztása
KVK: Karlsruher Virtueller Katalog
A katalógust 1996 óta működteti a KIT-Bibliothek (KIT Library), mely a Karlsruher Institut für Technologie (Karlsruhe Institute of Technology) könyvtára. A könyvtár főoldalán a gyorskeresőben is lehetőség van a KVK-ban való keresésre – ekkor az alapértelmezetten kiválasztott katalógusokban keres; viszont a KVK saját kezdőlapján rögtön specifikálni is tudjuk keresésünket.
A KVK tehát egy metakereső, azaz nem rendelkezik saját adatbázissal, hanem a keresőkérdéseket képes egyszerre több adatbázisba továbbítani és a megfelelő találati listákat megjeleníteni.
Keresőfelületén néhány keresési feltételt adhatunk meg, melyek a legalapvetőbbeknek tekinthetők, nem tud ugyanis több keresési funkciót kínálni, mint az egyes célrendszerek.
A találatokat rövid címlistákban jeleníti meg, melyek linkként az egyes rendszerek eredeti, teljes címeinek megjelenítéséhez vezetnek. Hozzáférési információkat tehát nem tartalmaz, azokat az eredeti leírásoknál találhatjuk.
A keresőkérdéseket a kiválasztott rendszerekben futtatja le, melyek lehetnek:
- Németország, Ausztria, Svájc katalógusai
- nemzeti könyvtárak katalógusai világszerte
- nemzeti közös vagy virtuális katalógusok
- WorldCat
Pl. az Amazon
- DOAJ, DOAB
- Hathi Trust
- Internet Archive
- Google Books
Ezek a rendszerek tehát segítenek egy-egy mű pontosabb azonosításában, valamint útmutatást adhatnak, hogy egy-egy műhöz hol és hogyan juthatok hozzá. Ám a tényleges hozzájutáshoz vagy az adott könyvtár beiratkozott olvasójának kell lennem, vagy egy másik könyvtárban tudok rá könyvtárközi dokumentum-igénylést leadni.
Fontos tudnivaló, hogy ezek a rendszerek az előzetes tájékozódást segítik, a könyvtárközi kérés leadásakor azonban nem kell megadnom az itt talált lelőhelyet, hiszen azt a könyvtárosok meg fogják keresni, s a legjobb megoldást választják ki.
ODR
A könyvtárközi kölcsönzést segítő platformként jött létre az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer, mely segíti a könyvtárakat, hogy hatékonyabban, gyorsabban kiszolgálhassák az olvasókat. Ennek köszönhetően mindenki egyformán hozzáférhet az ország könyvtáraiban őrzött dokumentumokhoz és információkhoz. Az olvasónak csak annyi a dolga, hogy bemegy a lakóhelyéhez legközelebbi könyvtárba és a könyvtárosok segítségével az ODR-en keresztül lead egy igénylést arra a könyvre vagy cikkre, mely nincs meg a saját könyvtárában.
Magyarországon a könyvtárközi kölcsönzés nem új szolgáltatás, ám mivel korábban nem volt egységes keresőfelület, adatbázis, így az ügyintézés nehezen és lassan ment. A kérések országos „körözése” több hetes vagy akár hónapos várakozást igényelt, ezért ez a szolgáltatás nem volt kedvelt sem a használók, sem a könyvtárosok körében.
Szükség volt ezért egy olyan korszerű rendszer kialakítására, mely egyenlő mértékben, gyorsan és megbízhatóan tudja működtetni ezt a szolgáltatást. Mindezt az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) biztosítja, amely 80 magyarországi könyvtár gyűjteményének egyidejű keresésére és a könyvtárak számára kéréseik közvetlen elindítására ad lehetőséget.
Az ODR 1998-ban kezdte meg működését, a projektben részt vevő könyvtárak:
- nemzeti könyvtár (Országos Széchényi Könyvtár – OSZK)
- egyetemi könyvtárak
- országos szakkönyvtárak
- megyei közkönyvtárak
- fővárosi közkönyvtárak
Ezek, mint szolgáltató könyvtárak, felelősek az ország könyvtárközi dokumentum-ellátásáért. Gyűjteményük megközelítőleg felöleli az országban ma megtalálható dokumentumállomány egészét.