Könyvtárhasználati fogalomtár
Pl.:
1. újság
2. URL
A kereső azonban ékezethelyesen működik.
Fogalom | Definíció |
|---|---|
adatbázis | Adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza. Logikai szerkezettel rendelkező, információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány. A könyvtári adatbázisok egyik típusa a könyvtári katalógus*, ahol a rekord* a mű adatait tartalmazó „katalóguscédula”, az adatmezők* pedig annak egyes bibliográfiai adatai*. |
adatbázisrekord | Lásd: rekord |
adatmező | Egy adatbázisrekord* kisebb egysége, amely az egyes adatok tárolására szolgál. Könyvtári katalógusban* egy-egy adatmező vonatkozik pl. a szerzőre, a címre, a tárgyszóra stb. |
aggregátor kiadó / adatbázis | Nem egyetlen kiadó forrásait szolgáltató adatbázisépítő cég; ezen forrásokat összegyűjtve szolgáltató adatbázis. |
autocomplete funkció | Adatbázisokban bizonyos keresőmezőbe beírt kifejezéseknél (pl. szerző, tárgyszó) automatikusan megjelennek a választható opciók. |
betűrendi jelzet | Egy könyvtárban a szakrendben elhelyezett könyvanyag esetében az adott szakrendi jelzeten* belül az ábécé szerint jelzi a könyv pontos helyét (de szakrendtől függetlenül is létezik!). |
bibliográfia | Könyvészet; a görög biblos és graphia szavakból = könyveket leírni, összeírni. A bibliográfia a dokumentumok bibliográfiai adatok* szerint rendezett listája.
|
bibliográfiai adat | Egy mű megkülönböztetésre és azonosításra alkalmas adatai, melyek közül a legalapvetőbbek a szerző, cím, kiadási adatok. Az egyes bibliográfiai adatokat az adatbázisok* az adatmezőkben* tárolják. |
bibliográfiai tétel | Dokumentumleírási egység, mely a mű azonosításához szükséges bibliográfiai adatokat* tartalmazza egységes szerkezetben. |
copyright | Lásd: szerzői jog |
csonkolás | Az a technika, amikor szöveges adatbázisokban* való keresésnél a keresett szónak csak egy részletét írjuk be és egy speciális karakterrel (pl. * vagy ?) jelezzük, hogy a szó nem teljes. A legtöbb rendszer tudja kezelni a jobbról csonkolt szavakat (a szó elejét adjuk meg), némelyik a balról csonkoltat is (a szó végét adjuk meg). Ha pl. az iskol* csonkolt formával keresünk, akkor lekérdezi az iskolával kapcsolatos valamennyi adatot, mintha az iskola szó minden lehetséges ragozott alakját beírtuk volna. A magyar nyelvben, annak ragozó, illetve végződéseket nagy számban használó volta miatt különösen használatos mód a keresésekben. Lásd még: joker |
Digital Object Identifier (DOI) | A Digital Object Identifier (DOI), azaz digitálisobjektum-azonosító az elektronikus dokumentumok* körében használt nemzetközi egyedi azonosító rendszer, amely egyértelműen azonosít egy online dokumentumot. Az általa azonosított online dokumentumra mutató linkként is működik. |
digitális írástudás | A digitális írástudás a modern informatikai eszközök által nyújtott tartalomszolgáltatásokban való eligazodás és azok komplex használatának képessége. |
digitális jogkezelés (DRM) | A digitális jogkezelés lényege, hogy lehetővé teszi a digitális mű azonosítását, a műhöz fűződő jogok kezelését, sőt akár az e-könyv-kölcsönzést is. Mindezek a megoldások biztosítják a tartalom felhasználásának szabályozását, a jogdíjak megfizetését, a felhasználók magatartásának nyomon követését és a jogok érvényesítését is. |
digitális ökoszisztéma | Az a számítógépes helyi és hálózati kényelmi környezet, amelyben a felhasználó megtalál minden olyan forrást és eszközt, amit munkája / tanulása során legjobban tud alkalmazni. Így kialakít magának egy senki máséval pontosan nem azonos komfortos környezetet. |
digitalizáció / digitalizálás | Egy hagyományos adathordozón (papír, film, hang- és videoszalag stb.) levő információ számítógépre vitele valamilyen speciális eszközzel (képbeolvasó szkenner, hang- és videokártya stb.); a hagyományos jelek számjegyekké (digit) alakítása. |
diszciplináris | Egy-egy tudományterülettel foglalkozó, azon belül végzett kutatás. Csak egy-egy tudományterületet feldolgozó (pl. adatbázis). |
dokumentum | Az ismerethordozók általános, összefoglaló neve. A klasszikus ismerethordozókon kívül (könyv, folyóirat stb.), beletartoznak az audiovizuális hordozók csakúgy, mint az elektronikusak. |
DRM | Lásd: digitális jogkezelés |
eduID | Az eduID egy akadémiai intézmények által létrehozott szövetség, melynek célja, hogy az intézmények közötti és intézményen belüli webes felhasználó-azonosítást egységessé, átláthatóvá és ezáltal könnyen kezelhetővé tegye. Egyúttal felsőoktatási intézményekhez köthető nemzetközi felhasználó-azonosító is, amely egyetlen regisztrációval előfizetett és saját építésű adatbázisok használatát teszi lehetővé. Az adott intézménnyel való jogviszony folyamatosan ellenőrzésre kerül, ezáltal biztosítva azt, hogy csak az arra jogosultak férjenek hozzá bizonyos tartalmakhoz. Ezzel az azonosítóval az adott intézményben előfizetett adatbázisok távoli hozzáféréssel is elérhetőek, nemcsak az intézményen belül. Ugyanakkor az intézmények bizalmi szövetséget, ún. föderációt alkotnak, amelynek tagjai elfogadják egymás felhasználóit azonosítottnak. Így a felhasználót a föderáció bármely tagjánál „járva” azonosítja a rendszer és lehetővé teszi a „neki járó” online szolgáltatások elérését. Bővebben a KIFÜ oldalán olvasható róla. |
Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) | Az ismereteket és hordozóikat rendszerező könyvtári módszer, amelyet a tizedes számok alapján alakítottak ki. Tíz nagy csoportba sorolja a tudományokat, s mindegyiken belül tíz osztály, azokon belül tíz alosztály stb. hozható létre. A nagyobb olvasótermi rendszerekben ezt egyszerűsítve alakítják ki a dokumentumok fizikai rendjét. A számítógépes könyvtári feldolgozás elterjedésével azonban egyre inkább háttérbe szorul. |
ékírás | A sumérok által a Kr. e. IV. évezredben feltalált írásmód, mellyel a nedves agyagba háromszög alakú náddal rögzítették az információkat. Eleinte a képíráshoz hasonló volt, mert ábrázolni is próbálta az adott tárgyakat, fogalmakat, később a betűírás felé közelített. |
e-könyv vagy eBook | Általában az elektronikus formában létrehozott és terjesztett, valamint csak digitális eszközön és külön szoftverrel olvasható szövegeket és képeket tartalmazó dokumentum-formátumot értjük alatta. Az igazi e-könyv nem kötött formátumú és tördelése alkalmazkodik az adott eszköz képernyőjéhez; formai megjelenésének egy része (betűméret és -típus, háttérszín stb.) olvasáskor változtatható. |
elektronikus dokumentum | A dokumentumok közül azokat tekintjük elektronikusoknak, amelyek tartalmuktól függetlenül digitális formában hordozzák az információt. |
elektronikus vagy digitális könyvtár | Digitális formában tárolt könyvtári jellegű dokumentumgyűjtemény, illetve egy hagyományos könyvtár gyűjteményének elektronikus dokumentumokból álló része, amely ma már többnyire elérhető távolról is, az interneten keresztül. |
enciklopédia | Az ismereteket átfogó címszavakban közlő speciális vagy általános kézikönyv, amelyben a szócikkek lehetnek betűrendi besorolásúak és tematikusak is. |
e-ink | Az e-könyvek* megjelentetésre kifejlesztett technológia. Több millió parányi mikrokapszulában pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigment úszik átlátszó folyadékban, s az elektromos mező töltésének változtatásával hol a fekete, hol a fehér pigmentek látszódnak. Az ilyen kijelző csak akkor fogyaszt áramot, amikor tartalma változik. Egy e-könyv-olvasónak csak lapozáskor van szüksége áramra, viszont amíg olvassuk az adott oldalt (és nem változik a kijelző tartalma), a kijelző nem fogyaszt semmit. |
e-science vagy e-tudomány | Az e-tudomány a hálózatok és digitális kultúra nyomán kialakult új tudományos munkamódszertan összefoglaló neve, ami arra utal, hogy a tudományos kutatás szinte teljes vertikuma „számítógépesedett”: így ilyen módon működik a szakirodalmazás; az adatok elérése, terjesztése, megosztása; a közös publikációk; a hálózati közös munka a műszeres vezérléstől a megosztott szakirodalmi jegyzékeken át a kommunikációig bezárólag; az elektronikus publikációk és azok virtualizálódó értékelése. |
facetták (szűkítési lehetőségek) | Az adatbázisokban* – így a könyvtári katalógusokban* is – a különféle szűkítő szempontok ki- és bekapcsolhatóságát jelenti, így az adott találati halmaz kapcsoló-szempontok (facetták) segítségével tovább szűkíthető: pl. műfaj, nyelv, évkör stb. szerint. |
full text (teljes szöveg) |
|
glosszárium | Lásd: szójegyzék |
gyűjtemény | A könyvtár könyvekből, folyóiratokból, más nyomtatott, továbbá elektronikus dokumentumokból* álló állománya. |
gyűjtőkör | Egy könyvtár gyűjteményszervezési profilja, amelyben meghatározza azoknak a kiadványoknak a körét (típus és/vagy téma), amelyeket rendszeresen beszerez. |
hieroglifa vagy hieroglif írás | Az ókori egyiptomiak által használt fejlett képírás, ahol a jelek már elvont tartalmakat is hordoztak. |
hipertext | Az angol hypertext szóból (hipertext, hiperszöveg, hálószöveg). Olyan elektronikus szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók vannak a szöveg más pontjaira vagy más szövegekre. A hipertext olvasói ezeket a mutatókat követve kedvük szerint, különböző sorrendben haladhatnak a szöveg(ek)ben. A számítógépes hipertextek esetében a mutatók követését és az eligazodást egy speciális szoftver, pl. böngésző segíti. Az internet is ilyen hipertext (HTML*) dokumentumokra épül. |
hivatkozás | Saját munkánkban egy másik szerzőtől származó gondolat idézése és a forrásának jelölésére használt (rövidített) bibliográfiai adat*. A hivatkozások jelölésére egyrészt a szerzői jog* tiszteletben tartása miatt van szükség, másrészt a plágium* elkerülésére. Ma már többféle program is segíti a hivatkozások kezelését, amelyek vagy online szolgáltatások, vagy telepíthető szoftverek. Lásd még: hivatkozáskezelő rendszer |
hivatkozási stílus | A felhasznált forrásokra, művekre, mások gondolataira, eredményeire való utalási és hivatkozási eljárás következetes megformázása. Általában intézmények alakítanak ki hivatkozási stílusokat, melyek előírásainak betartását várják el a náluk publikáló szerzőktől. A különböző stílusokat a létrehozó intézmények nevével jelölik, pl. MLA, APA, Harvard, MTA BTK ITI. |
hivatkozáskezelő rendszer | A szerzői alkotómunkát támogató offline vagy online alkalmazás, melynek célja, hogy a kutatómunka kezdetétől segítse az anyaggyűjtést és praktikus eszköztárat biztosítson az írás folyamatához.
|
HTML | A HyperText Markup Language rövidítése, magyarul hipertext jelölő nyelv. Az interneten jellemző hipertextes oldalak leírására szolgáló szabványos nyelv. |
időszaki kiadvány | A rendszeres időszakonként megjelenő sajtótermékek összefoglaló neve (folyóirat, újság). |
impresszum | Az időszaki kiadványok kiadói, szerkesztői, nyomdai adatai. |
információkereső rendszer | Olyan rendszer, ami segíti a kommunikációt a felhasználó és a dokumentumok, dokumentumleírások között. Elemei a tájékoztató eszközök: könyvtári katalógus*, adatbázis*, ezeken belül a dokumentumok tartalmi és formai feltárása során keletkező információk. |
iniciálé | A kódexekben és a korai könyvekben a többinél jóval nagyobb, díszített kezdőbetű neve, mely hasábot, fejezetet vagy bekezdést vezet be. Neve a latin initium = kezdet szóból származik. |
interdiszciplináris | Több tudományterület közötti együttműködés, több szakterületet érintő kutatás. A kutatás hatékonysága megköveteli, hogy egy elérendő cél érdekében több tudományterület tartalmi és módszertani szempontból együttműködjön. |
internet-archiválás | Lásd: webarchiválás |
irodalomjegyzék | Írásmű forrásait felsoroló jegyzék. Nem keverendő össze a bibliográfiával*. |
ISBN-szám | International Standard Book Number = nemzetközi szabványos könyvazonosító szám A könyvek egyedi azonosítására szolgáló, nemzetközileg használatos kódszám. |
ISSN-szám | International Standard Serial Number = nemzetközi szabványos időszaki kiadványazonosító szám Az időszaki kiadványok egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám. |
képírás | A legősibb írásmódok egyike, mikor a dolgokat vázlatos képpel ábrázolták. Speciális, fejlett fajtája az egyiptomiak által használt hieroglifa. |
keresőkifejezés | Szakirodalmi kutatás során használt kulcsszó vagy kulcsszó-kapcsolat, mellyel kutatott témánkat írhatjuk le. A jól megválasztott keresőkifejezések optimalizálják a releváns találatok számát. |
kódex | A kézzel írott könyvek összefoglaló neve, melyeknek legjellemzőbb korszaka a könyvnyomtatás előtti középkor. Kezdetben a pergamenlapokat fatáblák közé tették, s innen kapta nevét a latin caudex = fatábla szóból. |
kolofon | A különféle dokumentumokban a címlap hátoldalán vagy a mű végén található záradék, amely a a műszaki és megjelenési adatokat tartalmazza (pl. közreműködők, kiadó stb.). |
könyvtári katalógus | A dokumentumok sokoldalú visszakereshetőségét biztosító rendszer, amely régebben listák, majd cédulák formájában, ma már többnyire online katalógusként működik. Általában ingyenesen elérhető adatbázis*, mely elsősorban a könyvtár állományának számítógépes rekordjait* tartalmazza. A könyvtár állományán kívül esetleg más adatbázisokat és szolgáltatásokat is tartalmazhat. OPAC-nak (Open Public Access Catalog = nyilvánosan elérhető katalógus) is nevezik. |
könyvtárközi kölcsönzés | A könyvtárközi kölcsönzés egy könyvtári szolgáltatás-együttes neve. A könyvtárak együttműködésére építve látja el a felhasználókat a helyben nem elérhető dokumentumokkal. A szolgáltatást hazánkban az Országos Széchényi Könyvtár* koordinálja, a hálózatban több ezer magyar, illetve külföldi könyvtár működik együtt, küld és fogad dokumentumokat. Magánszemélyek a rendszerben szereplő partnerkönyvtárak beiratkozott olvasóiként indíthatnak könyvtárközi kéréseket. Rendelhetnek akár könyvet, akár digitális vagy papír alapú másolatot folyóiratcikkekről, kéziratokról, ill. bármilyen típusú könyvtári dokumentumról. |
kötelespéldányjog | A kötelespéldányjog olyan jogszabályi kötelezettség, amely előírja, hogy a meghatározott példányszámot elérő, nyilvános terjesztésre szánt szerzői mű példányaiból a kiadó köteles meghatározott intézménynek (általában a nemzeti könyvtárnak) beszolgáltatni. |
közösségi tartalomfejlesztés | Angolul: crowdsourcing Olyan munkavégzési forma, melynek során egy-egy online adatbázis* tartalmát egy közösség tagjai kiegészíthetik saját ismereteikkel. Így működik pl. a Fortepan vagy a Wikipédia is. |
láthatatlan web | Az tartozik a mély- vagy láthatatlan webhez, amit az általános keresők nem látnak és / vagy keresőrobotjaik sem tudnak indexelni. Ilyenek lehetnek a zárt fórumok és bejegyzéseik, az elektronikus postafiókunkban tárolt e-mailek, az e-bankos tranzakcióink, egyes közösségi oldalak, zárt adatbázisok* vagy könyvtári katalógusok*, illetve minden olyan oldal, amelynek kódjában az indexelés tiltva van. |
lexikon | Az ismereteket mindig betűrendbe szedett rövid címszavakban tárgyaló általános vagy speciális kézikönyv. |
logikai vagy Boole-operátorok | Elektronikus adatbázisoknál* az egyes keresőkifejezések közötti kapcsolatot leíró műveleti jelek. Meghatározható velük a keresett szavaknak megfelelő találati halmazok* átfedő (közös) része (AND [és] művelet) vagy összessége (OR [vagy] művelet), illetve az egyik kifejezést tartalmazó és a másikat kizáró részhalmaz (NOT [nem] művelet). |
Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) | A magyarországi tudományos kutatás eredményeinek hiteles nyilvántartására és bemutatására létrehozott adatbázis*. Az adatbázisba ellenőrzött módon tölthetők fel a részt vevő intézmények kutatóinak tudományos munkásságát és teljesítményét jellemző adatok. Feladata a tudományos teljesítmény bibliográfiai szintű bemutatása, nyilvántartása és mérése. |
metaadat vagy metainformáció | Az angol metadata szóból: adat az adatról. Egy dokumentum elektronikus „katalóguscédulája“, amelyen leírjuk legfontosabb bibliográfiai adatait* (pl. szerző, címe stb.), hogy könnyen visszakereshető és azonosítható legyen. Lásd még: rekord |
metakereső | Olyan alkalmazás, amely egy megadott keresőszót vagy kifejezést több keresőmotornak és / vagy adatbázisnak ad át és egyszerre keres mindegyikben. A metakereső a találatokat saját felületén jeleníti meg egy listában, az általa legrelevánsabbnak tartottal kezdve. |
mélyweb | Lásd: láthatatlan web |
miniatúra | A kódexek lapjait díszítő, kis méretű, kézi festésű képek neve. |
multidiszciplináris | Több tudományterületet feldolgozó (pl. adatbázis). |
OCR vagy optikai karakterfelismerés | Az optikai karakterfelismerés (optical character recognition) az analóg szövegek számítógépes eszközökkel történő elektronikus átalakítása. A karakterfelismerő program felismeri a betűformákat, azokat szavakká rakja össze. |
Open Access (OA) | Nyílt hozzáférés, melynek keretében a tudományos eredményekhez bárki ingyen hozzáférhet. Az Open Access-nek több modellje van:
|
Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) | Olyan országos hatókörű könyvtári szolgáltatás, ami a rendszerben résztvevő könyvtárak katalógusaira* építve az olvasók és intézmények számára hozzáférést biztosít a könyvtárakban található dokumentumokhoz. Lehetővé teszi a könyvtárközi kölcsönzés* hatékonyabb használatát. Mintegy félszáz szolgáltató könyvtár a tagja: a nemzeti könyvtár, országos szakkönyvtárak, egyetemi könyvtárak, a fővárosi és megyei közkönyvtárak. |
Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) | A Széchenyi István édesapja, gróf Széchényi Ferenc által 1802-ben alapított magyar nemzeti könyvtár hivatalos neve és rövidítése (a családnév írásmódja különbözik, ezért az intézménynév is). |
ősnyomtatvány | A könyvnyomtatás első korszakában, 1500. december 31. előtt készült könyvek neve. Ezek inkább még a kódexekhez hasonlítottak, semmint a mai könyvekhez. |
papirusztekercs | Az egyiptomi papirusznádból készült, írásra alkalmas anyag, amit feltekerve tároltak. |
PDF vagy Portable Document Format | A legelterjedtebb dokumentum-szabvány, melyet elsősorban megformázott, csaknem „nyomdakész“ dokumentumok számára alakítottak ki. A PDF állományok nagyon korlátozottan módosíthatók, megnézni és olvasni őket viszont sokféle programmal lehet. Ha egy analóg könyvből készül a szkennelt PDF, akkor az lehet egy csak képeket tartalmazó sorozat is, de lehet olyan is, amikor OCR*-rel fel is ismertetjük a rajta lévő szöveget. Így egy ún. „kétrétegű“ PDF-formátum keletkezik, ahol a könyvoldalak szkennelt képe található, azonban a képek alatt kereshető és másolható szöveg is van. Az eleve digitálisan készült szövegből olyan PDF készül, ami a grafikai külsőt is megőrzi és a szöveget is a fenti módon tartalmazza. |
pergamen | Finoman kidolgozott állatbőr, amelyet kezdetben (a papiruszhoz hasonlóan) tekercsekben, később hajtogatott lapokban tároltak. A kódexek jelentős része is ilyenre íródott. Nevét Pergamon városáról kapta. |
plágium | Más szerzők kutatási eredményeinek idézőjel és hivatkozás nélküli átvétele, saját gondolatként, eredményként történő közreadása, olyan formában, hogy az alkalmas az olvasó megtévesztésére. A szerzőség jelzésének pontossága teszi lehetővé, hogy világosan elváljanak egymástól a forrás és a szerző gondolatai és szövege. |
preprint | pre-print = nyomtatás előtt A tudományos publikáció megjelenés előtti verziója, amely megelőzi a hivatalos szakértői lektorálást. Szerepe az intézményi repozitóriumok* világában vált fontossá, mivel azokban ezeket a változatokat „kézirat gyanánt” tömegesen közzétették. |
rekord | A számítógépes adatbázisok* egyik alapegysége: önállóan kezelhető, logikailag összetartozó adatmezők* együttese (pl. egy könyv adatai, amelyeket a hagyományos katalóguscéduláról vagy magáról a dokumentumról vittek be az adatbázisba). |
repertórium | Folyóiratcikkek bibliográfiája, mely általában egy-egy időszaki kiadvány* adott időszakra vonatkozó tartalmát tárja fel. |
repozitórium | Olyan elektronikus könyvtári gyűjtemény (adatbázis), melynek fő célja a teljes szövegű dokumentumok megosztása és archiválása. Általában egyetemeken és kutatóintézetekben hozzák létre. A feltöltött dokumentumokat leírja, letölthetővé teszi, valamint összekapcsolja más adatbázisokkal*. Így gyakran lehetővé teszi, hogy a repozitórium-indexelő rendszerek a dokumentumokat bekapcsolhassák a világ tudományos vérkeringésébe. |
reszponzív | Az angol responsive (válaszoló, alkalmazkodó, képlékeny stb.) szóból alkotott szakkifejezés, ami arra utal, hogy egy dokumentum az adott eszközön áttördelődik és alkalmazkodik annak képernyő-sajátságaihoz. Így valójában a formátuma kötetlen, átalakítható használat közben is. |
szabadpolcos rendszer | A zárt raktári renddel* ellentétben kialakított könyvtári rend, ahol minden dokumentum nyilvánosan megtekinthető, kézbe vehető. A dokumentumok elhelyezése tematikus, a visszakereshetőséget a szakrendi jelzet* biztosítja. |
szakrendi jelzet (szakjelzet) | A dokumentumon található, annak tartalmi besorolására utaló jel, legtöbbször az ETO-számból* kialakítva. |
szerzői jog | A szerzői jog egy szellemi alkotás létrehozójának a mű felhasználásához fűződő joga, ami azt is jelenti, hogy nem másolhatjuk azokat szabadon, s hivatkozás* nélkül nem is hasznosíthatjuk a bennük foglaltakat. Az angol copyright (jogtulajdonos) szó, illetve jele, a © jelöli azt, hogy kit illet meg egy mű esetében ez a jog. |
szójegyzék | A szójegyzék vagy glosszárium egy adott tudományterületen használt kifejezések listája, az egyes szavak jelentésének magyarázatával. Általában a könyv végén található, ahol a könyvben használt új vagy nem közismert szavakat, kifejezéseket sorolja fel. |
találati halmaz | Adatbázisokban*, így pl. könyvtári katalógusokban az adott keresőkifejezéseknek megfelelő összes találati eredményt, azok együttesét hívjuk így, amiket aztán szűkítő feltételek (facetták*) megadásával szűkíthetünk, finomíthatunk. |
tárgyszó | Az adott dokumentum tartalmát röviden meghatározó kifejezés. A könyvtári katalógusokban* a dokumentumokat a könyvtárosok által adott tartalmi ismérvekkel (tárgyszavak) is megtaláljuk és visszakereshetjük. |
webarchiválás | Az internet mindent átható elterjedése kapcsán kialakult egy olyan aggodalom, hogy mindez nagyon változékony és törékeny, s részeinek elvesztésével az egész kultúránk alapvető értékei tűnhetnek el, így gondoskodni kell arról, hogy az aktuálisan már nem használt internetes források, helyek és szolgáltatások is megmaradjanak az emberiség közös kultúrkincseként. Általánosan, tematikusan, de főleg nemzeti kultúránként működnek ilyen projektek, hazánkban a Magyar Internet Archívum (MIA). |
XML | Az Extensible Markup Language rövidítése, magyarul kiterjeszthető jelölőnyelv. Egy általános célú leíró nyelv szabványa, aminek célja, hogy a puszta szövegen túl az arra vonatkozó strukturális információkat is tartalmazza. Ezek lehetnek formaiak (cím, alcím, vastagítás stb.) és tartalmiak (pl. nevek, fogalmak jelölése). Ezáltal egy a sima szövegnél sokkal jobban feldolgozható, visszakereshető szöveget tartalmaz, amely még formai / esztétikai szempontból is jobb eredményt ad. |
zárt raktári rend | Régebbi vagy nagyon nagy állománnyal rendelkező könyvtárak állománykezelési módja, ahol a dokumentumok nem szabadon elérhetők (mint a szabadpolcos rendszerben ), hanem többnyire csak a katalógusokon* keresztül. A könyveket ilyenkor beszerzési, vagy más praktikus rendben helyezik el egy zárt raktárba. |