- Home
- All Courses
- Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba / Könyvtár- és informatikai alapismeretek
Tananyag
- 9 Sections
- 34 Lessons
- 14 hét
- BevezetőA tananyag és a tantárgy bemutatása3
- 1) Könyvtári ismeretekBemutatjuk a tanulmányok során legfontosabb dokumentumtípusokat, a könyvtári állomány elrendezésének és visszakereshetőségének alapelveit.3
- 2) Könyvtárhasználat az SZTE Klebelsberg KönyvtárbanA fejezet az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyomtatott dokumentumainak megtalálásában, használatában nyújt segítséget, előrevetítve online lehetőségeket is.7
- 4.1Videólecke: Könyvtári túra16 perc
- 4.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapja9 perc
- 4.3Olvasólecke: Nyomtatott dokumentumok az SZTE Klebelsberg Könyvtárban25 perc
- 4.4Olvasólecke: A nyomtatott időszaki kiadványok30 perc
- 4.5Olvasólecke: Enciklopédiák, lexikonok – a szójegyzéktől az online formáig30 perc
- 4.6Kitekintő: Infografikák az SZTE Klebelsberg Könyvtárról5 perc
- 4.7Ellenőrző kérdések – Könyvtárhasználat24 Questions
- 3) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 1.: online katalógus(ok)A fejezetben megismerkedhetünk az adatbázisok alapvető keresési tudnivalóival. Bemutatjuk az SZTE Klebelsberg Könyvtár online katalógusát (Qulto), hasznos tanácsokat adunk annak minél hatékonyabb használatához, s elmondjuk, mit kell tudni a könyvtárközi kölcsönzésről.5
- 5.1Olvasólecke: Könyvtári katalógusok és elektronikus adatbázisok: alapvető keresési tudnivalók15 perc
- 5.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: alapok8 perc
- 5.3Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: saját fiók10 perc
- 5.4Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresők15 perc
- 5.5Ellenőrző kérdések – Keresés 1.20 Questions
- 4) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 2.: elektronikus forrásokEbben a fejezetben az SZTE Klebelsberg Könyvtár által szolgáltatott online források közötti kereséssel fogunk közelebbről megismerkedni.9
- 6.1Olvasólecke: Az elektronikus forrásokról általában10 perc
- 6.2Olvasólecke: Elektronikus források az SZTE Klebelsberg Könyvtárban20 perc
- 6.3Videólecke: E-források közös keresője – Summon Discovery8 perc
- 6.4Ellenőrző kérdések – Keresés 2/a14 Questions
- 6.5Olvasólecke: Nemzetközi adatbázisok7 perc
- 6.6Olvasó-/videólecke: Magyar nyelvű adatbázisok15 perc
- 6.7Olvasólecke: Mit kell tudni az e-könyvekről?15 perc
- 6.8Kitekintő: Google és társai25 perc
- 6.9Ellenőrző kérdések – Keresés 2/b19 Questions
- 5) Könyvtári tartalomszolgáltatás és közösségi tartalomfejlesztésEbben a modulban a felsőoktatási könyvtárakra jellemző intézményi digitális gyűjteményeket, az ún. repozitóriumokat ismerhetik meg. Az általános bemutatáson túl kiemelt hangsúlyt kap az SZTE Contenta, ami az SZTE Klebelsberg Könyvtár által gondozott repozitóriumrendszer.5
- 13.1Olvasólecke: Könyvtári tartalomszolgáltatás: repozitóriumok25 perc
- 13.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitóriumai: a Contenta11 perc
- 13.3Olvasó-/videólecke: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka12 perc
- 13.4Kitekintő: Közösségi tartalomfejlesztés15 perc
- 13.5Ellenőrző kérdések – Könyvtári tartalomszolgáltatás18 Questions
- 6) Szakirodalom kezeléseA szakirodalom kezeléséről szóló modul keretében megismerkedhetünk a tudományos írás kritériumaival, sajátosságaival és technikáival, jártasságot szerezhetünk a szakirodalom gyűjtésében és menedzselésében, szempontokat kaphatunk mondanivalónk formába öntéséhez.5
- 7) Írástörténet és a könyvtárakEbben a modulban a hallgató áttekintheti a különböző korszakok írás- és dokumentumtípusait, emellett a különböző könyvtártípusokkal ismerkedhet meg.4
- Könyvtárhasználati fogalomtárItt találja összegyűjtve a tananyagban előforduló szakkifejezéseket.1
Olvasólecke: Bevezető gondolatok a tananyaghoz
A Bevezetés a korszerű könyvtárhasználatba és a Könyvtár- és informatikai alapismeretek tantárgyak felelőse a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára, így az elektronikus tananyagot is az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársai készítették.
Néhány gondolat arról, hogy a 21. századi könyvtárhasználatról szóló tananyagunknak mi a célja, mit lehet hallgatóként ettől várni.
A tananyag olyan eszközkészletet kínál, amely jelentősen segít a tanulás, a tananyag feldolgozása és a vizsgákra való felkészülés során, segítséget nyújt az írásbeli feladatok, legfőképpen a szakdolgozat készítéséhez.
Bár elméleti ismeretekről is szó van, a tananyag legjelentősebb része praktikus segítséget jelent a tanuláshoz, a tudományos szakirodalomban való tájékozódáshoz. A tananyagban központi helyet foglal el az SZTE Klebelsberg Könyvtár és szolgáltatásainak bemutatása, ám általános érvényű tudnivalókat is kínálunk, amelyek bármely hasonló felsőoktatási könyvtári környezetben használhatóak. Ilyen értelemben és reményeink szerint tananyagunk túlmutat a szegedi használaton.
A tananyag önálló ismeretszerzésre alkalmas: az olvasóleckék strukturált szöveges formában mutatnak be egy-egy témakört, míg a videóleckék narrációval kísért prezentációk vagy oktatóvideók.
Az egész tananyaghoz tartozik egy könyvtárhasználati fogalomtár. Ebben könnyen meg lehet találni azokat a fogalmakat és szakszavakat, amelyeket a tananyagban használunk: az olvasóleckékben ezeket csillaggal* is megjelöljük.
A tananyag tartalma:
- Alapvető könyvtári ismeretek és könyvtári fogalomtár; írás- és könyvtártörténet, könyvtártípusok
- Könyvtárhasználati praktikum
- Nyomtatott és online dokumentumok keresése az SZTE Klebelsberg Könyvtárban: könyvtári katalógusok, online adatbázisok, e-könyvek, e-folyóiratok
- Könyvtári tartalomszolgáltatás és közösségi tartalomfejlesztés
- A szakirodalom kezelése és feldolgozása
Érdemes néhány szót ejteni a teljes könyvtári környezet megváltozásáról.
Egy kívülálló, de még az átlagos könyvtárhasználó vagy kutató számára is meglepő lehet, ha azt hallja, hogy a könyvtártudományban, a könyvtári kiszolgálás területén (különösen a felsőoktatásban és a kutatás kiszolgálásában) a közelmúltban korábban elképzelhetetlen méretű és mértékű változások zajlottak le. Nem túlzás azt mondani, hogy minden lényeges paraméter átalakult. Az utóbbi 25-30 év informatikai változásai óriási lehetőséget és kihívást jelentettek a nagy hagyományokkal működő szakma számára. Ebben az anyagban így azt a – más szakmákban talán szokatlan méretű és mélységű – paradigmaváltást is szeretnénk bemutatni, amit e változások előidéztek. A könyvtári portfólió egyfajta áttekintésének azért van itt a helye és ideje, mert mindezen változások alapvetően érintik a tudományos szakirodalmi ellátás teljes területét, az egyetemi munka módszertanát, az órákra való felkészülés lehetőségeit, és az írásbeli munkák módszertanát is.
Milyen folyamatok vezettek ide? Az egyik a világhálózat létrejötte, amely folyamatban a könyvtárak kiemelt szereplők lettek. A másik pedig a számítógépes infrastruktúrák könyvtári elterjedése, különös tekintettel a digitalizációra. Persze nem tagadható, ez a két jelenség más területeken is alapvető változásokat okozott, de az talán ritkának mondható, hogy valami ennyire fenekestől felforgatja az egész szakma életét és annak teljes kontextusát. Ha ma belépünk egy könyvtárba, mindez nem feltétlenül látszódik, ezért is érdemes közelebb menni és mindent jó alaposan megvizsgálni.
Talán Al Gore egykori alelnök gondolatához képest – hogy tudniillik az internet léte a könyvtárakat is fölöslegessé teszi majd – éppen ellenkező folyamat zajlik, hiszen az a tudás, tapasztalat, ami az információk osztályozásában, a metainformációk előállításában, a visszakeresés és adatábrázolás területén rendelkezésre áll, sokkal értékesebbé válik, mint eddig bármikor. A digitális írásbeliség tudásának terjesztéséről, annak műhelyeiről és iskoláiról nem is beszélve.
A közkönyvtári hálózatban nagyon régóta jellemző, hogy a könyvtárak nyitottak voltak bizonyos közösségi funkciók felé, pl. az író-olvasó találkozók mindig is részei voltak életüknek. Ez más jelleggel, de mára már megjelent és elterjedt a felsőoktatásban is: az egyetemi könyvtárak is aktívabbá váltak a közösségi feladatok terén, és ez azt is jelenti, hogy ehhez kapcsolódó új funkciók és új szolgáltatások jelentek meg.
A Z generáció, s az őket követő generációk már a hálózat és digitális kultúra korában szocializálódtak / szocializálódnak.
Ezek azok a nemzedékek, amelyek már a ma elérhető teljes számítógépes és online paradigma mentén nőttek fel, s akik a „hálózat és a mobil technológia” gyermekei. Számukra természetes közeg a teljes mértékű hálózati elérés és a mobil eszközök használata, s magától értetődő a szakirodalom, tananyagok és tanulási segédletek elektronikus elérése és digitális formátuma. A modern oktatás versenyképességének egyik záloga ezen igények lehető legmagasabb szintű kielégítése. Paradoxon, de igaz az is, hogy e korosztályok magasabb szintű és tudatos eszközhasználati kultúrája sokban látszólagos, divatorientált és nem eléggé elmélyült. Így mi is valljuk, hogy jelentősen fokozni kell a felhasználói digitális írástudás (digital literacy) színvonalát, növelni kell a hálózati / digitális infrastruktúra szolgáltatásainak ismeretét, a jártasságot az elektronikus ügyintézésben és az elektronikus tartalomszolgáltatások használata terén. Többen megfogalmazták, hogy a digitális kultúra és a hálózat ismerete nélkül a jövő embere tulajdonképpen analfabétává és − tegyük hozzá − szörnyen kiszolgáltatottá is válhat. Ez a tananyag is azon az úton jár, hogy ezt a hiányt csökkentsük.
Mindez óriási felelősséget jelent az oktatás különféle szereplőinek, így nekünk is, hiszen a változásokra nagyon gyorsan kell reagálni. Ha nem szervezett, átgondolt módon osztódik el a szükséges tudás, akkor az ismeretek színvonala, elterjedése, tudatossága véletlenszerűen szóródik és lassan maga a jövő is tervezhetetlenné és ellenőrizhetetlenné válik.
Fogalmak
világhálózat
Világhálózatnak nevezzük az egymással szabványok szerint kommunikáló helyi hálózatokból és önálló számítógépekből álló világméretű hálózatot, mely az amerikai hadügyminisztérium kísérleti hálózatából nőtt ki. Az internet ma már nyilvános világhálózatnak is tekinthető, mert magába olvasztott lényegileg minden korábbi hálózati információs rendszert.
digitális írástudás
A digitális írástudás (digital literacy) a korszerű informatikai eszközök által biztosított tartalmi szolgáltatások között való eligazodást, azoknak komplex használati képességét jelenti.