Olvasólecke: A nyomtatott időszaki kiadványok
Az időszaki kiadványok sok tekintetben eltérnek a könyvektől, ezért külön témaként tárgyaljuk őket. Ebben a leckében alapvető jellemzőikről és az SZTE Klebelsberg Könyvtáron belüli használatukról lesz szó.
Időszaki kiadványok
Mit nevezünk időszaki kiadványnak és milyen jellemzői vannak?
Az időszaki kiadványok típusai
Hogyan csoportosíthatjuk őket?
Időszaki kiadványok a könyvtárban
Hogyan kereshetjük és hol találhatjuk meg őket?
Időszaki kiadványok
Mai felgyorsult világunkban az egyik legfontosabb igény a tudásszerzéssel kapcsolatban, hogy az információk, ismeretek minél hamarabb jussanak el hozzánk. Egy több száz oldalas könyv megírása rengeteg munkát és időt vesz igénybe, s nyomdai munkálatai is sokkal időigényesebbek. Sőt, az is előfordulhat, hogy mire megszületik egy könyv, addigra a benne foglalt információk egy része már elavul.
A legfrissebb hírekre, információkra való igény már igen korán megjelent, majd a felvilágosodás idején elnyerték mai formájukat a hírlapok, folyóiratok. Ezt követően váltak szélesebb körben a legújabb ismeretek fórumává. Legjellemzőbb tulajdonságuk az, hogy több-kevesebb rendszerességgel jelennek meg, így összefoglaló néven időszaki kiadványoknak nevezzük őket.
Definíció:
“Az időszaki kiadvány gyűjtőnév azokat a dokumentumokat jelzi, amelyeket a kiadó a könyvekkel ellentétben nem előre meghatározott terjedelemben és adott időszak alatt kíván közzétenni. A korábbi terminológia periodikumoknak nevezte a többé-kevésbé rendszeres időközönként megjelenő kiadványokat, amelyeket a könyvtári gyakorlat meglehetősen elkülönített az önálló kötetekből álló könyvsorozatoktól. (Az angol nyelvben a periodikus kiadványokat serials-nek, a sorozatokat pedig series-nek nevezik.)”
Horváth Tibor és Papp István (szerk., 1999): Könyvtárosok kézikönyve 1.
Osiris Kiadó, Budapest, 181. o.
Érdekesség
Már az ókori rómaiaknál is megvolt az igény, hogy a napi történésekről értesüljenek. A mai újságok őse az Acta Diurna, mely a politikai eseményeken túl a mindennapi életről is tájékoztatta olvasóit.
Az időszaki kiadvány jellemzői
- Egy terület legfrissebb híreit teszi közzé.
- Nem átfogó ismereteket közöl, hanem tipikusan kísérletek részeredményeit, új módszereket vagy új jelenségeket ismertet.
- Indulásakor nem határozzák meg, hogy mennyi ideig jelenik meg.
- Egymást követik az egyes részegységek: számok, füzetek, kötetek, évfolyamok.
- A füzetek ugyanazt a számozási hagyományt követik, pl.: 1. évf. 1. szám => 1. évf. 2. szám.
- Folyamatosan és rendszeresen megjelenik.
- Nyomtatott és / vagy elektronikus formában is olvasható.
- Rendelkeznie kell impresszummal*.
- Rendelkeznie kell ISSN*-számmal.
Impresszum
Az időszaki kiadványok szerkesztői, kiadói, nyomdai adatai.
ISSN
Az időszaki kiadványok egyedi azonosítására szolgáló nemzetközileg használatos kódszám.
International Standard Serial Number = nemzetközi szabványos időszaki kiadványazonosító szám
Az időszaki kiadványok típusai
A folyóiratokat leggyakrabban és legáltalánosabban a megjelenésük gyakorisága alapján szoktuk kategorizálni.
Ezek a következők:
- Napilap
- Hetilap
- Folyóirat
- Egyéb időszaki kiadvány
Nézzük meg az alábbiakban, hogy mik azok a jellemzők, amik alapján el tudjuk különíteni a folyóirattípusokat!
Napilap
hetente legalább ötször megjelenik (hétvégén általában nem)
♦
országos vagy regionális terjesztésű
♦
magas példányszámú
a legfrissebb történésekre reagál
♦
közéleti, politikai, sport és bulvár témájú
♦
széles körű publicitás
♦
olvasói szempontból csak az adott napon érdekes,
azaz rövid élettartamú
egyszerű nyomdai kivitelezés
♦
címoldal helyett fejléce van, ahol a legfontosabb
megjelenési információk találhatók
♦
általában a lap végén van a kolofon,
ahol egy keretben találjuk a szerkesztőség,
a kiadó és a nyomda adatait
♦
a nagy lapmérethez igazodóan többhasábos tördelésű
♦
a főoldalon található a kiemelt vezércikk,
amely a legfontosabb témával foglalkozó írás
Hetilap
heti vagy kétheti gyakoriság
♦
magas példányszám
specifikus téma, pl.: gazdaság, politika, kultúra,
színház, mozi, női, férfi stb.
♦
hosszabb élettartam:
többen olvassák,
több időt szánnak rá
nyomdailag igényes
(sok képpel, színesben)
♦
terjedelmesebb cikkek,
hosszabb elemzések
♦
magasabb árfekvés
Folyóirat
havonta, kéthavonta, negyedévente
kerül forgalomba
♦
példányszáma viszonylag alacsony
specifikus téma
♦
szakmai vagy tudományos tények, eredmények
jelennek meg benne
♦
hatása hosszútávú:
lassan, vagy egyáltalán nem avul el tartalma
♦
alapos áttanulmányozás, elmélyült olvasás
szükséges a megértéshez
♦
közönsége szűkebb körű
évente összesített tartalomjegyzék, névmutató, index is tartozhat hozzá
♦
magas ár
♦
sokszor gyűjtik, archiválják
Egyéb időszaki kiadvány
ritkán jelenik meg,
és sok esetben szabálytalan időközönként
intézmények, testületek adják ki (pl. múzeumok, egyetemi tanszékek)
♦
ide tartoznak az évkönyvek, almanachok,
tudományos közlemények
♦
kicsi az olvasóközönsége,
ezért alacsony példányszámú
♦
alapos tanulmányozásnak vetik alá, archiválják
♦
megbízható információforrás
viszonylag kevés kép
♦
terjedelmes szövegek
♦
hosszú, szinte könyvnyi
terjedelmű tanulmányok
Időszaki kiadványok a könyvtárban
A periodikumok tartalmuk szerint nagyon változatosak. Néhány példa közülük: közéleti, ifjúsági, hobbi, életmód, sport, vallási, kulturális, tudományos, irodalmi lapok.
Az egyetemi tanulmányok alatt sokszor előfordul, hogy egy-egy vizsgára való felkészüléshez hosszú szakirodalmi listát kapunk. Bizony, néha nehéz eligazodni a hivatkozások között, de olvasni kell a jelekből, s akkor könnyen megállapítható, hogy a kiadott anyag tankönyvben, tanulmánykötetben vagy folyóiratban található-e.
Hogyan ismerünk föl egy folyóiratcikket az irodalomjegyzékben?
Rögtön kezdjünk el gyanakodni, ha az olvasnivaló címe túl hosszú, vagy nagyon speciális témát sugall.
“Megoldásközpontú gyermeknevelés a gyakorlatban: kreatív, játékos finn módszer a nehéz helyzetek és viselkedési problémák leküzdésére”
“Virtuális teológia és digitális teológus? – a teológiai oktatás kihívásai és megújulási lehetőségei az információs társadalomban”
Itt már a címekből gondolhatunk arra, hogy esetleg nem könyvcímmel állunk szemben, hanem csak egy könyvrészlettel (fejezetcím), vagy folyóiratcikk címével.
További árulkodó jel, ha a szerző neve és egy hosszabb cím után még egy címet találunk, kurzívval írva és / vagy In: , esetleg = (egyenlőségjel) után. Ez lesz ugyanis a kötet vagy folyóirat címe, melyben a hivatkozott cikk megtalálható. Akár kötetben, akár folyóiratban található a mű, oldalszámokat is találnunk kell a leírásban, a folyóiratcikkre történő hivatkozásnál pedig még legalább az adott éven belüli lapszámot is meg kell adni.
Szelestei N. László: Balassi Bálint sorait tartalmazó 17. századi verskézirat. In: Magyar könyvszemle, 2006. (122. évf.), 2. sz., 257–259. p.
Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. = Magyar nyelvjárások, 1953. 2. köt., 18–37. o.
Deák Ágnes: A történelem mint veszélyeztetett faj? Viták a posztmodern történetírásról. Aetas, 1994/3.
Preston, J. L., & Baimel, A. (2021). Towards a psychology of religion and the environment. Current Opinion in Psychology, 40, 145–149. ScienceDirect: https://doi.org/10.1037/scp0000276
A könyvtárban hogyan és hol találhatunk folyóiratokat?
A hogyanra egyszerű a válasz: a könyvtár online katalógusában. Akár a Könyvtár honlapján az egyablakos keresőbe is beírhatjuk a folyóirat címét, vagy a katalógus felületén az összetett keresésre kattintva szűkíthetjük keresésünket úgy, hogy a dokumentum típusánál bejelöljük a folyóiratot.
S hogy hol találhatóak az SZTE Klebelsberg Könyvtárban folyóiratok? A legegyszerűbb válasz: szinte mindenhol – az olvasói terekben és a raktárakban is.
Nézzük ezt meg részletesebben!
Általános Folyóirat-olvasó
A földszinten a Tájékoztató területén található folyóirat-olvasóban zömében általános és vegyes tartalmú napi- és hetilapok vannak, de színes magazinokat, képregényeket is találhatnak itt a kikapcsolódásra vágyó hallgatók. Az állványok külső részén a legfrissebb számok, a polcok alatt további lapszámok vannak; a régebbi számok viszont raktárban találhatók.
Minden sorozatnak saját jelzete van, ami a füzetek jobb felső sarkában látható: két betű (ÁF) és egy szám (1-210) kombinációja.
Olvasói terek
Az emeleti szakolvasói terekben elhelyezett folyóiratok, csakúgy mint a könyvek, tematikus rendben kerültek kihelyezésre. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb tudományterületekhez tartozó szakfolyóiratok ugyanazon az emeleten vannak, mint az ehhez a témakörhöz tartozó könyvek.
- I. emelet: Általános és társadalomtudományi szakolvasói tér – 0/2 FI, 3 FI, 7 FI
- II. emelet: Történettudományi szakolvasói tér: történelem, szociológia, politológia – 93/99 FI
- III. emelet: Nyelvi és irodalmi szakolvasói tér: magyar és idegen nyelvű nyelvészeti és irodalmi művek – 80 FI, 82/89 FI
- IV. emelet: Élettudományi és Természettudományi szakolvasói tér – 5 FI
Fontos tudnivaló
A napilapok, hetilapok, folyóiratok csak helyben olvashatók, kölcsönözni nem lehet őket!
Raktárak
- Raktár I. és II. emelet: napilapok, hírlapok (nagy méretű újságok)
- Raktár IV. emelet: kisebb (normál) méretű folyóiratok
Fontos tudnivaló
A raktárban található folyóiratszámok a katalóguson keresztül a dokumentumigénylés segítségével kérhetők ki helyben olvasásra; de csak abban az esetben, ha nincs belőlük online változat.
Napilapok és hírlapok nem kérhetőek ki ezen a módon. Ha ilyen lapszámra van szüksége, forduljon a könyvtároshoz!
A magyar nyelvű folyóiratokban való keresést könnyíti meg számunkra a MATARKA (Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa), melyben a cikkek bibliográfiai adatai mellett sokszor a teljes szöveghez is eljuthatunk. Hasznos keresési és gyakorlati útmutatót találunk ebben a videóban, s azt is megtudhatjuk, milyen egyéb funkciói vannak az adatbázisnak.
A könyvtár virtuális polcain is találhatunk folyóiratokat, melyekről itt tájékozódhatunk. Az előfizetett forrásokhoz könyvtári vagy egyetemi hálózaton, valamint proxyn keresztül akár otthonról is hozzáférhetünk.
Az e-források használatáról többet megtudhatunk az erről szóló olvasó- és videóleckékben.