Olvasólecke: Nemzetközi adatbázisokCopy
Ebben a leckében néhány nagyobb – az SZTE Klebelsberg Könyvtár által is szolgáltatott – adatbázissal ismerkedünk meg.
Nemzetközi adatbázisok
Melyek a Könyvtárunk által szolgáltatott jelentősebb nemzetközi adatbázisok?
Nemzetközi adatbázisok
Az SZTE Klebelsberg Könyvtár elektronikus dokumentumállományának nagy része a nemzetközi, előfizetett adatbázisokból* származik.
Adatbázis
Adatmezőkből álló rekordok rendezett halmaza. Logikai szerkezettel rendelkező, információk tárolására és visszakeresésére szolgáló számítógépes adatállomány.
Az ilyen adatbázisokból származó dokumentumok mennyisége sokszorosan meghaladja a nyomtatott formában elérhetőket.
Mik az adatbázisok előnyei?
- Ha az e-forrásnak van nyomtatott változata, a kettő tartalma megegyezik.
- Bizonyos források viszont csak online formában jelennek meg.
- A keresőmotorok hatalmas elektronikus gyűjteményekben képesek keresni.
- A teljes szövegben kereshetünk.
- A bibliográfiai rekordok előre indexelésének köszönhetőent a keresés gyors.
- Az alapos indexelésnek köszönhetően a kapcsolódó, hasonló találatok is előkerülnek.
- Amennyiben előfizetése van az intézménynek, biztosított az azonnali hozzáférés a cikk vagy könyv teljes szövegéhez a megjelenés pillanatában (nem kell nyomdára, szállításra várni).
- Intézményi előfizetés esetén a találatként kapott PDF-formátumú dokumentumok akár le is tölthetőek (szolgáltatónként változó feltételekkel).
- Kezelési költsége lényegesen kisebb, mint a nyomtatott forrásoké.
Adatbázis-jellemzők
- Az Egyetem teljes hálózatán elérhetőek, alapvetően hálózatfelismeréssel vagy eduID-val.
- E-könyvek és e-folyóiratok ezreit tartalmazzák.
- Többnyire multidiszciplináris, több tudományterületet érintő adatbázisokról van szó.
Nagy részük teljes szöveget is tartalmazó, ún. full-text* adatbázis:
Néhány pedig csak bibliográfiai adatokat tartalmazó bibliográfiai adatbázis:
Full-text
1. Adott szolgáltatásban teljes szövegében is elérhető az adott mű.
2. Az adatbázisban végrehajtott keresés nemcsak a mű adataiban, hanem a teljes szövegben lehetséges.
Fontosabb adatbázisok
Bölcsészettudományi szempontból a legfontosabb aggregátor*.
A nagy kiadók archív e-folyóiratait és könyveit magába foglaló multidiszciplináris adatbázis. A teljes szövegű cikkek mellett jelentős mennyiségű bibliográfiai adattal is rendelkezik.
Az élettudományi, ezen belül főként egészségtudományi szakirodalom legnagyobb cikk- és hivatkozás-adatbázisa, a teljes szövegre mutató elérésekkel.
Aggregátor kiadó / adatbázis
Több kiadó forrásait szolgáltató adatbázisépítő cég; illetve az ilyen forrásokat összegyűjtve szolgáltató adatbázis.
Scopus és Web of Science
A világ két legnagyobb hivatkozáskereső bibliográfiai adatbázisa. Minden tudományterület legfontosabb folyóiratait, könyveit és konferenciaanyagait dolgozzák fel. Feladatuk a világ tudományos publikációinak minél szélesebb körű, mélyebb feltárása és nyomon követése.
A Scopus az Elsevier kiadó terméke, a Web of Science (WoS) a Clarivate adatbázisépítő cégé. A Scopus szélesebb körben, több dokumentumcímet von be a tartalomfeltárásba (közel 40 ezer folyóiratcím), viszont a WoS alaposabb, régebbre visszamenő feltárást végez (1900-tól napjainkig; a magyar előfizetés 1975-től tartalmaz dokumentumokat). Jelentős piaci harc folyik a két cég adatbázisa közt.
Mindkét cég saját hivatkozáskezelő rendszert is fejlesztett: az Elsevier a Mendeley-t, a Clarivate az EndNote-ot.
Miért nem elég a Google az adatbázisokban való kereséshez?
Azt gondolhatnánk, hogy amikor online forrásokról beszélünk, akkor a szokásos módon a Google is alkalmas az ezekben való keresésre. Azonban adatbázisaink nagy részét belépési fal védi, melyen a Google nem jut keresztül, így az ott lévő forrásaink számára nem láthatóak. Ezért kell a katalógusunkat és az online források közös keresőjét használnunk, mert ezek az eszközök ott is keresni tudnak, ahol a Google nem.