- Home
- All Courses
- Könyvtárhasználati praktikum – haladó
Tananyag
- 15 Sections
- 44 Lessons
- 14 hét
- BevezetőEz a témakör bemutatja, hogy mire számíthat, mit fog tanulni a hallgató a kurzus elvégzése során.3
- 1) Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjaEbben a leckében a hallgatók megismerkedhetnek az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjával és fontosabb részeivel.2
- 2) Könyvtári ismeretekEbben a modulban a hallgató megismerkedik a könyvtárak belső felépítésével és a könyvek rendszerezésének módjaival.2
- 3) KönyvtárhasználatA lecke az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyomtatott dokumentumainak megtalálásában, használatában nyújt segítséget.3
- 4) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 1.: online katalógus(ok)A videoleckék segítségével megismerkedhetünk az SZTE Klebelsberg Könyvtár online katalógusával (Qulto), hasznos tanácsokat kaphatunk annak minél hatékonyabb használatához.4
- 5.0Olvasólecke: Könyvtári katalógusok és elektronikus adatbázisok: alapvető keresési tudnivalókCopy15 perc
- 5.1Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: alapokCopy8 perc
- 5.2Videólecke: Az SZTE Klebelsberg Könyvtár katalógusának használata: saját fiókCopy6 perc
- 5.3Olvasólecke: Könyvtárközi kölcsönzés, közös katalógusok és metakeresőkCopy12 perc
- 5) Keresés az SZTE Klebelsberg Könyvtárban 2.: elektronikus forrásokEbben a leckében az SZTE Klebelsberg Könyvtár által szolgáltatott online források közötti kereséssel fogunk közelebbről megismerkedni.4
- 6) Nemzetközi adatbázisokEbben a leckében néhány nagyobb – az SZTE Klebelsberg Könyvtár által is szolgáltatott – adatbázissal ismerkedünk meg.5
- 7) Online keresésEbben a leckében megismerkedünk a böngészés tudatos használatával, és a Google szolgáltatásainak praktikáival.2
- 8) E-könyvekEbben a leckében az e-könyvvel fogunk megismerkedni: történetével, fogalmával, fajtáival, majd kitekintünk a hozzá kapcsolódó technikai eszközökre és szolgáltatásokra is.2
- 9) Magyar nyelvű teljes szövegű adatbázisokEbben a leckében olyan magyar adatbázisokkal ismerkedünk meg, melyek teljes szövegű tartalmakat kínálnak.2
- 10) RepozitóriumokEbben a modulban a felsőoktatási könyvtárakra jellemző intézményi digitális gyűjteményeket, az ún. repozitóriumokat ismerhetik meg. Az általános bemutatáson túl kiemelt hangsúlyt kap az SZTE Contenta, ami az SZTE Klebelsberg Könyvtár által gondozott repozitóriumrendszer.3
- 11) Szakirodalom kezeléseA szakirodalom kezeléséről szóló modul keretében megismerkedhetünk a tudományos írás kritériumaival, sajátosságaival és technikáival, jártasságot szerezhetünk a szakirodalom gyűjtésében és menedzselésében, szempontokat kaphatunk mondanivalónk formába öntéséhez.7
- 12.0Olvasólecke: Bevezetés a tudományos íráshozCopy5 perc
- 12.1Videólecke: A tudományos írás alapjaiCopy7 perc
- 12.2Olvasólecke: Szakirodalom gyűjtéseCopy20 perc
- 12.3Olvasólecke: Hivatkozás a felhasznált irodalomraCopy20 perc
- 12.4Videólecke: Zotero hivatkozáskezelő használata 1.Copy2 perc
- 12.5Videólecke: Zotero hivatkozáskezelő használata 2.Copy7 perc
- 12.6Videólecke: Zotero hivatkozáskezelő használata 3.Copy6 perc
- 12) Közösségi tartalomfejlesztésEbben a leckében hasznos médiatárakról lesz szó, melyekből több is közösségi alapon működik. Bárkinek lehetősége van a tudományos előadásait vagy fényképeit digitálisan megosztani, és visszakereshetővé tenni.2
- 13) KönyvtártörténetEbben a modulban a hallgató áttekintheti a különböző korszakok írás- és dokumentumtípusait, emellett a különböző könyvtártípusokkal ismerkedhet meg.2
- Könyvtárhasználati fogalomtárItt találja összegyűjtve a tananyagban előforduló szakkifejezéseket.1
Olvasólecke: Közösségi tartalomfejlesztés: Fortepan, Hungaricana, KöztérképCopy
Ebben a leckében a közösségi tartalomfejlesztés fogalmát és ilyen alapon működő szolgáltatásokat fogunk közelebbről megnézni.
Mi a közösségi tartalomfejlesztés?
A crowdsourcing kifejezést először 2006-ban Jeff Howe, a Wired magazin munkatársa használta egy írásában annak bemutatására, hogy miként szervezik ki a feladatokat egyes vállalkozások magánszemélyeknek online formában.
A fogalmat a magyar Wikipédia így határozza meg: „A crowdsourcing során egy szervezet a hagyományos esetben belsőleg, saját dolgozók vagy alvállalkozók által elvégzett feladatokat a szervezettől független személyek nagy csoportjának szervezi ki, jellemzően online formában. Jellemzője, hogy a tömeg (angolul crowd) minden tagja csak egy kis részlettel járul hozzá a teljes feladat elvégzéséhez.” (Wikipédia: Crowdsourcing URL)
Előnyök
* Időt, energiát és pénzt takarít meg
* Lehetőséget biztosít, hogy hozzáértő szakemberekhez szervezzék ki a feladatokat
* A feladatok szétosztása miatt gyorsabb a teljesítés
Hátrányok
* Pontatlanság és hibák nagyobb valószínűsége
* Bizalmas információk könnyebben kiszivároghatnak
* Félreértés, iránytévesztés, továbbfejlesztési lehetőségek fel nem ismerése
A közösségi tartalomfejlesztés típusai (forrás):
- Tudás: A "tömegek bölcsessége" az az elképzelés, hogy az emberek nagyobb csoportja együttesen okosabb, mint az egyes szakértők, amikor problémamegoldásról van szó.
- Alkotás: A közösségi alkotás egy olyan közös erőfeszítés, amelynek célja valaminek a megtervezése vagy megépítése. Erre jó példák a Wikik és a nyílt forráskódú szoftverek.
- Szavazás: A közösség általi szavazás a demokratikus elvet alkalmazza egy adott stratégia vagy cselekvési irányvonal kiválasztására a közönség megkérdezésével.
- Finanszírozás: A közösségi finanszírozás során különböző célokra gyűjtenek pénzt úgy, hogy viszonylag kis összegeket kérnek nagyszámú finanszírozótól.
Az alább bemutatott típusok tudás és alkotás típusúak, ahol egy-egy témához, képhez, helyhez stb. mindenki hozzáfűzi saját ismereteit. Fontos azonban ezeket az információkat felülvizsgálni, az oldalaknak legyenek tehát szerkesztőik, adminisztrátoraik, akik kezelik, rendszerezik, formába rendezik és karbantartják a megosztott állományokat.
Fortepan
A Fortepan egy olyan magyar, szabad felhasználású közösségi fotóarchívum, ahol már közel kétszázezer archív fényképet böngészhetünk és tölthetünk le. A szolgáltatott anyag szabad felhasználású, egyedül a képek forrásának feltüntetését várja cserébe az oldal.
A honlap „2010-ben indult ötezer, jórészt lomtalanításokon talált fotóval. Azóta több száz család, amatőr és hivatásos fotós, illetve közgyűjtemény bővítette a Fortepant. A honlapon megjelenő képeket a szerkesztőség válogatja ki. A fotók leírását önkéntes szerkesztők végzik.” (Fortepan, Rólunk)
A közösség tagjai tölthetik fel a dokumentumokat (saját képeket,) vagy segítik az adatok rendszerezését (megadnak egy-egy helyszínt, ki szerepel a képen, mikor és hol stb.), ezzel megkönnyítve az adatbázis adminisztrátorainak munkáját.
Böngészhetünk a képek között vagy rákereshetünk helységnevekre, személyekre, kifejezésekre, s megtekinthetjük a legfrissebb feltöltéseket. Ha a gyűjtésnél fontos, hogy egy adott korszak képeit böngésszük, csúszkás idővonalon tudjuk beállítani a kívánt évet.
Az alábbi rövid videóban bemutatunk egy mintakeresést, ahol Szegedről kerestünk képeket az 1980-as évekből. Nézzük, hány találatot kaptunk és ezek milyen dokumentumok!
Hungaricana
„A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett a mélyebb, feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.” (Hungaricana: Ismertető)
A Hungaricana nem egyetlen adatbázis, hanem tudományos intézményekkel és felhasználókkal karöltve több témában is gyűjti a dokumentumokat, melyeket különböző adatbázisokban tárol.
A Képcsarnok adatbázis sok százezer képi dokumentuma között találunk grafikákat, képeslapokat, fotókat vagy akár kárpitok és műtárgyak képeit is – még a Fortepan adatbázis anyaga is kereshető benne.
A Könyv- és Dokumentumtár adatbázisában több mint 10 millió oldalnyi digitalizált dokumentumot találunk. Számos helytörténeti gyűjtemény, levéltár és szakkönyvtár anyagából szemezgethetünk: találhatók benne múzeumok és levéltárak saját kiadványai, muzeális könyvek, iskolai értesítők, hazai és határontúli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok. E dokumentumok között sok olyan van, amely kis példányszámban, korlátozott terjesztéssel jelent meg.
Az adatbázis a legnagyobb hazai térképtárak anyagát tartalmazza: Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Nemzeti Levéltár szinte teljes térképgyűjteménye, az Országos Széchényi Könyvtár kéziratos térképei, a Hadtörténeti Intézet anyagából az Osztrák-Magyar Monarchia területét ábrázoló térképek, valamint az I. világháború hadszíntéri térképei.
Budapest szerkezetének alakulását követhetjük a Budapest Időgép segítségével. Légifelvételeken keresztül bepillantást nyerhetünk a főváros II. világháborús állapotaiba, de különböző helyszínekre vetítve az 1956-os budapesti eseményeket is követhetjük.
Az adatbázis tartalmazza az MTA-BTK Zenetudományi Intézet 1950 és az 1990-es évek közötti népzenei gyűjtésének hanganyagát, jegyzőkönyveit, kottás lejegyzéseit, a Néprajzi Múzeum 1896–1950 közötti népzenei hanganyagát, valamint Kodály Zoltán 1905–1958 között, népzenei gyűjtésekből és történeti forrásokból összeállított kéziratos dallamgyűjteményét.
Köztérkép
A Köztérkép egy közösségi szerkesztésű adatbázis, ahol 2023-ban több, mint 40 ezer műlap található, közel 500 ezer fotón megörökítve. Mindez fennállásuk 17 éve alatt több, mint 1000 aktív önkéntes tag munkájának eredménye.
Az adatbázisban rengeteg szoborról, köztéri emlékműről találhatunk fotókat, és szabadon tölthetünk fel újakat. Kereshetünk benne helységnév és híres történelmi alak szerint is. Találunk tematikus képgyűjteményeket is (Petőfi-szobrok, madaras szobrok stb.) vagy akár játszhatunk is a honlapon, ha megmutatjuk, melyik szobrot érintettük meg, azaz melyiknek jártunk a közelében.
Érdekesség
Említésre méltó még a Fentről.hu oldal, ahol Magyarországról találunk több, mint 160 ezer légifotót. Szabadon lehet böngészni, letölteni, és ha szükséges, közösségi tartalomfejlesztéssel címkézni vagy akár pontosítani az információkat.
Ezen túl pedig látványos térképes megoldással lehet megtekinteni a különböző időszakokban készült fotókat.
Összegzés
Attól függően, hogy milyen területen kutatunk, számos hasznos adatbázis szabadon elérhető forrásai között válogathatunk. Legyen az egy régi térkép, vagy régi fotók egy város történetéből, vagy a kulturális örökség más dokumentuma, van lehetőségünk keresni közöttük, vagy ha időnk és kedvünk van, segíthetünk fejleszteni ezeket a gyűjteményeket.