Olvasólecke: KönyvtárakCopy
Miután megnéztük az előző leckében az írás és a dokumentumok történetét, ebben a leckében tekintsük át röviden a könyvtárak történetét.
Könyvtárak a különböző korokban
Honnan indultak a könyvtárak és hova jutottak el
Könyvtártípusok
Különbségek a könyvtárak között
Könyvtárak a különböző korokban
Ebben a részben megnézzük a könyvtári kezdeményeket az ókorban egészen a Kr. e. 600-as évektől, majd rápillantunk a középkor nagy könyvtáraira, a végén pedig megérkezünk a mai kor modern intézményeihez.
Könyvtári kezdemények az ókorban
Mezopotámia
Asszurbanipál király (Kr. e. 668–626), aki az ókori világ egyik legműveltebb uralkodója volt, Ninive városában hozta létre saját könyvtárát. A várost az ellenséges seregek elpusztították, de az agyagtáblák egy részét megőrizte a föld. A 19. század közepén egy expedíció kiásta a város romjait, és több, mint 60 000 agyagtáblát talált. Ennek jelentős részét Londonba szállították, ahol hatalmas munkával feldolgozták azokat. Az ókori Mezopotámia történelmének részletei mellett arra is fény derült, hogy az „iratok” egy részét sokszorosították, ami azt sejteti, hogy a nagy könyvtár mellett sok kisebb helyi gyűjtemény is létezhetett.
(Készítette: Gary Todd; forrás: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=91138912)
Egyiptom
Az ókor legnagyobb könyvtárának gyűjteménye vetekedett a maiakéval. A világhódító Nagy Sándorról elnevezett egyiptomi Alexandriában hozták létre utódai a Kr. e. 3. században a félmilliónál is több papirusztekercsnek otthont adó könyvtárat. Az is ismert, hogy szakavatott könyvtárosok dolgoztak benne, akik katalógust is készítettek. Sajnos a könyvtár állománya Kr. e. 43-ban egy tűzvészben elpusztult. Ez pótolhatatlan veszteség, mert a kortársak szerint az ókori világ szinte valamennyi tudományos és irodalmi művéből őriztek itt egy-egy példányt.
(Forrás: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2307486)
Róma
A görög kultúrából a papirusztekercsek nagy számban kerültek át a hódító rómaiakhoz, akik maguk is nagy becsben tartották az írott szót. Jelentős íróik műveit már kiadók adták ki, ahol rabszolgák másolták a tekercseket. A rómaiak tökéletesítették a könyvek nyilvántartási módját is, ugyanis a felgöngyölt tekercsre a mai könyvgerinchez hasonló kis csonttáblácskát fűztek, amire ráírták a tekercs legfontosabb adatait.
Róma városának már Kr. e. 40-ben volt közkönyvtára, s feljegyezték, hogy a birodalom bukása előtt 100 évvel már csaknem 30 közkönyvtár működött a városban.
A tehetősebb rómaiak kisebb-nagyobb magánkönyvtárat tartottak. A rómaiak könyvhasználati szokásairól tudunk közelebbit is mondani, ugyanis a Pompeji városát elpusztító vulkánkitörés hamuja a szomszédos Herculaneumban megőrzött számunkra egy római magánkönyvtárat. A 18. században kiásott romok között egy több száz tekercset tartalmazó bepolcozott szobát is találtak. A kutatók a tekercsek tartalmából is meg tudtak valamit menteni, jóllehet nagyobb részük megégett a tűzben.
A középkor és tovább a modern kor felé
A könyvtárak középkori története a kódexhez kapcsolódik. A keresztény középkori Európában a kéziratos könyvek előállítása és gyűjtése szinte teljesen az egyházi intézményekhez kötődött.
- Kezdetben kolostorokban és egyházi központok mellett létesültek nagyobb könyvgyűjtemények.
- A 13-14. századtól azonban egyre erőteljesebben jelentek meg a könyvtárak az oktatási intézmények, elsősorban a nagy egyetemek, kollégiumok mellett. Oxford, Krakkó vagy Bologna egyetemei könyvtárukról is híresek voltak.
A könyvnyomtatás felfedezése tovább segítette a könyvtárak elterjedését. Egyre több világi könyvtár jött létre, s a kisebb iskolák is szert tettek könyvgyűjteményre. A 16. században már gyakori a főúri és polgári magánkönyvtár, de találkozhatunk városi könyvtárral is.
A 18-19. század hatalmas lökést ad a könyvtárügynek, hiszen a nyomdatechnika fejlődésével, az olvasás egyre általánosabbá válásával, és a felvilágosodás hatására egyre több könyv készült. Szélesebb közönsége lett a szépirodalomnak, s a tudományos ismeretek is több emberhez jutottak el. Ekkor alapítják a modern, nagy gyűjteményeket, a tudományos könyvtárakat és a nemzeti irodalmat összegyűjtő nemzeti könyvtárakat.
Ma a könyvtárak szerepe alaposan megváltozott, a digitalizálás és a hálózat révén minden, vagy sok minden bárhol elérhető, ezért a „hely szelleme“, pontosabban a helyi gyűjtemény szelleme és mérete, értéke ma már relatívabb. Azt azonban nem jelenthetjük ki, hogy ez semmit sem számít.
Még ma is nagy a csábítás, hogy a különféle könyvtárakat a puszta kötetszám alapján összemérjük, s nagyságrend szerint sorrendbe rakjuk. Persze fontos az is, hogy melyik könyvtár hány dokumentumot őriz, azonban sokszor érdekesebb a gyűjtemény, amelyben nagyon régi vagy nagyon ritka könyvek vannak. Ugyanígy fontos, ha hosszú ideje folyamatosan gyűjtöttek egy adott témába tartozó könyveket. De nagy értéket hordoznak a kéziratos könyvek (kódexek) és a művészi kivitelű kötések is. Előfordul, hogy egy nagyra tartott régi könyvtárban világraszólóan ritka vagy régi könyv nincs is, de maga a több száz éve egyben maradt könyvállomány, a régi bútorzat, az eredeti sorrendben lévő anyag mégis értékessé teszi.
A világban nagyon sok érdekes könyvtár van; ismerkedjünk meg a leghíresebbekkel.
Híres könyvtárak a világban és Magyarországon
Vessünk tehát pillantást néhány híres könyvtárra világszerte és Magyarországon.
Híres könyvtárak a világban
A Rómában található Vatikáni Könyvtár nem is annyira nyomtatott könyveiről, mint inkább kéziratos anyagáról híres. Gyönyörűen díszített kódexei közül néhány Mátyás király legendás budai könyvtárából való, ezek a corvinák.
A londoni British Library egyike a legnagyobb nemzeti könyvtáraknak. A könyvtárat 1753-ban alapították a British Museum részeként. Ma 150 millió dokumentumot őriz, amelyek 625 kilométernyi polcot töltenek meg. A könyvtár régi épületének óriási kupolával fedett olvasótermében szinte a világ valamennyi neves tudósa megfordult.
A Párizsban lévő francia nemzeti könyvtár, a Bibliothèque nationale de France a 14. századi alapítású francia királyi könyvtárból nőtt ki. Érdekessége, hogy 1537 óta királyi rendelet írja elő, hogy minden francia könyvből kerüljön ide egy. Ezt ma úgy hívjuk, hogy kötelespéldány-szolgáltatás. Később ezzel a rendszerrel más nagy könyvtárak gyarapodását is segítették, a nemzeti könyvtárak a legtöbb országban ma is megkapják ezt a jogot.
Source: Vincent Desjardins – Flickr: Eredeti fotó, CC BY 2.0, URL: https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=22087211
A világ talán legnagyobb könyvtárát az Egyesült Államokban találjuk, Washingtonban. Ez a Library of Congress. Nevét onnan kapta, hogy 1800-ban kifejezetten az amerikai törvényhozás, a kongresszus számára hozták létre. A könyvtár ma közel 130 millió dokumentumot őriz, amiből több mint 29 millió a könyv, de nagyon jelentősek a több milliós kézirat-, film- és egyéb gyűjteményei is. Külön érdekessége, hogy a feldolgozott dokumentumok összességükben 470 nyelvet képviselnek.
Híres magyarországi könyvtárak
Hazánkban is szép számmal találunk figyelemre méltó könyvtárakat, amelyek értékes gyűjteménnyel és nagy hagyománnyal rendelkeznek. Van olyan is, mint a már említett Bibliotheca Corviniana, Mátyás király könyvtára, amely szétszóródott a világban. Az egykor európai hírű 2500 kötetes kódexállományából már csak 52 corvina van idehaza.
Főúri könyvtárból ered hazánk nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár. Az európai mércével mérve is jelentős gyűjtemény alapjait gróf Széchényi Ferenc fektette le, mikor 1802-ben a nemzetnek ajándékozta igen jelentős, kb. 15 000 kötetes könyvtárát. Az Országos Széchényi Könyvtár minden magyar és magyar vonatkozású dokumentumot gyűjt, mai állománya 6 millió közeli. Nevezetes több mint 500 kódexe, amelyből 32 corvina.
Ahogy Széchenyi István 1825-ben adományával létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát, úgy alapozta meg 1826-ban az Akadémiai Könyvtárat a neves könyvgyűjtő főúr, gróf Teleki József. A könyvtárba más tudós-gyűjtemények és -hagyatékok is bekerültek, így hamarosan az ország legjelentősebb tudományos könyvtára lett. A csaknem félmilliós kéziratgyűjteménnyel rendelkező könyvtár mai összállománya több mint másfél millió kötet, amelyből több, mint 1000 ősnyomtatvány, tehát a könyvnyomtatás első évtizedeinek emléke.
Magyarország legrégibb gyűjteménye: több mint 900 éves az a leltár, amelyben a Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtárát – 70-80 kódexet – először összeírták. Itt őrzik az első leírt magyar szavakat tartalmazó írást is, a Tihanyi alapítólevelet 1055-ből.
A napjainkban szépen helyreállított könyvtárépületet az 1820-as, 1830-as években építették, s ma az egyik legjelentősebb hazai műemlék teremkönyvtár.
Szintén szerzetesi rendhez kötődik másik dunántúli műemlékkönyvtárunk, a Zirci Ciszterci Apátság Könyvtára. A közel 65 000 kötetes gyűjtemény nagyrészt 18-19. századi művekből áll, különösen természettudományi anyaga jelentős. Múzeumként vagy kutatási céllal látogatható.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei
Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára
A Debreceni Református Kollégium Könyvtára szintén egyházi könyvtár, a református valláshoz kötődik. A több mint félmilliós állomány legrégebbi kötetei ma is az egykori környezetben, a régi könyvtári polcok és bútorok között tanulmányozhatók. A Sárospataki Református Kollégium Könyvtára a debrecenihez hasonlóan egy református oktatási intézményhez tartozik.
Hazánkban még több régi, nagy hagyományú és építészetileg is szép könyvtár van, így figyelemre méltó az egri, kalocsai és pécsi gyűjtemény is. A nagyobb egyetemek, főiskolák, illetve híres kutatóintézetek szintén jelentős modern gyűjteménnyel rendelkeznek.
Könyvtártípusok
Az ismeretek közvetítésének egyik fontos színhelye a könyvtár. Nem tudna azonban ezen feladatnak megfelelni, ha nem alkalmazkodna a különféle csoportok igényeihez. Egészen más feladatai vannak egy hatalmas nemzeti könyvtárnak, s megint mások egy jól szervezett iskolainak. Ezért a könyvtárak legkülönfélébb típusai jöttek létre, hogy ki tudják szolgálni a kutatni, tanulni, művelődni és szórakozni vágyó embereket. A típusok nem függetlenek, hanem egymással kapcsolatot tartó, egymást segítő könyvtári hálózatot alkotnak.
A legfontosabb típusok
A nemzeti könyvtárnak az a feladata, hogy egy adott nemzethez vagy annak nyelvéhez, nyelveihez tartozó minden dokumentumot beszerezzen és feldolgozzon. A nemzeti könyvtárak általában rendelkeznek kötelespéldányjoggal* is.
A világ híres könyvtárai közül sok nemzeti könyvtár is egyben, pl. a Library of Congress, a British Library, a Bibliothèque nationale de France.
A közkönyvtári hálózattal találkozunk leggyakrabban, hiszen ide tartoznak a települési könyvtárak. Ennek a csoportnak egész működését meghatározza az, hogy lakossági igényeket kell kielégítenie. Az átlagos közkönyvtár jól kiszolgálja a tanulni, művelődni és szórakozni vágyó közönség igényeit, a nagyobbak elkülönített gyermek, ifjúsági, zenei részleggel is igyekeznek alkalmazkodni a különböző könyvtárlátogató rétegekhez. A közkönyvtáraknál az egyes altípusok szervesen egymásra épülnek, így általában a fiókkönyvtár – városi könyvtár – megyei könyvtár modellel találkozhatunk.
A szakkönyvtárak a legspecializáltabb könyvtárak, hiszen feladatuk egy-egy szakmai terület vagy tudományág szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítése. Egyes speciális intézmények (például tudományos kutatóintézetek) is rendelkeznek saját gyűjteménnyel, amelyek ha nem is nyilvános könyvtárként tartoznak bele a szakkönyvtári rendszerbe, de szolgáltatásaikkal (például másolatküldés, könyvtárközi kölcsönzés) segíteni tudják a szakkönyvtári rendszer munkáját.
A felsőoktatási (egyetemi) könyvtárak nagyon régi intézmények és feladatuk sem igen változott az elmúlt évszázadok során: az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Bár ezek a könyvtárak is nyilvános könyvtárak, zömükben mégis az egyetemi oktatók és hallgatók igényeivel foglalkoznak. Ez azt is jelenti, hogy a tudományos kutatás, magas szintű oktatás elvárásai miatt ezeknek a könyvtáraknak igen elevenen kell reagálni az információs társadalom kihívásaira, így az új könyvtári technológiákat, azok használatát és oktatását is ezek a könyvtárak veszik át elsőként. Ma már szolgáltatásaik nagyon nagy része online formában történik, vagyis a katalóguson vagy integrált keresőrendszeren keresztül elérhetőek a tartalmak is, méghozzá teljes szöveggel.
Az oktatási intézményekben működnek az iskolai könyvtárak. Ez a típus is ismerős, hiszen a napi munka egyik legfontosabb segítője a középiskolai tanulmányok során. Amellett, hogy a tanároknak és a diákoknak biztosítja az iskolai munkához szükséges dokumentumokat, ez a színtere az önálló könyvhasználat megtanulásának is.
Ma már számos elektronikus könyvtári gyűjtemény található, némelyikük eredetileg sem kötődött valódi könyvtárhoz, csak virtuálisan létezik. Ilyen kezdeményezés Magyarországon a Magyar Elektronikus Könyvtár, vagy a nemzetközi Project Gutenberg.
Kötelespéldányjog
A kötelespéldányjog olyan jogszabályi kötelezettség, amely előírja, hogy a meghatározott példányszámot elérő, nyilvános terjesztésre szánt szerzői mű példányait a kiadó köteles meghatározott intézménynek (általában a nemzeti könyvtárnak) beszolgáltatni.