Az egyetemi polgárok számtalan alkalommal kiálltak jogaikért és az országért. Ennek egyik talán legjelentősebb állomása 1956 volt.
Megalakult a MEFESZ, elindult a forradalom, jöjjenek és olvassák el az egyetem szemszögéből a történéseket!
A 80-as évek elejére sokasodtak a gondok a felsőoktatásban. Az ekkori mozgalmak egyik fő jellemzője, hogy megpróbáltak fórumokat (pl. újságokat, vitaköröket) létrehozni, ahol ezekről nyíltan lehet beszélni. Nézzük meg, mit értek el törekvéseikkel!
A szocializmus bukása már visszafordíthatatlan. A diákság oktatásmegújító törekvései találkoznak az oktatók elképzeléseivel. Ezeknek leginkább a Bölcsészkaron adnak hangot, ahol egynapos sztrájk keretében kinyilvánítják nézeteiket, követeléseiket. Ismerjük meg ezeket!
A rendszerváltást követően sem szűntek meg a gondok az egyetemeken, főiskolákon. Kiemelt problémát jelentett a pénzhiány, s ez erőteljes tiltakozást váltott ki. Az országos felsőoktatási demonstrációhoz Szeged egyetemistái is csatlakoztak. Most megismerhetjük az 1990. szeptember 26-i demonstráció előzményeit és történéseit.
A rendszerváltás során 1990-ben demokratikus választásokra került sor. Az új kormányzat számára nyilvánvalóvá vált, hogy komoly gazdasági megszorításokra van szükség az állam fizetőképességének megőrzése érdekében. Az elvonások nem kerülhetik el a felsőoktatást sem.
Ezzel párhuzamosan az egyetemek irányítását, működését is meg kellett reformálni. A minisztérium 1990 nyarán megalkotott egy szabálytervezetet (SZMSZ), melyet vitára bocsájtott. A nem kellő körültekintéssel kidolgozott SZMSZ számtalan kritikát kapott, ezért azt a miniszter visszavonta, melyet egy, a tanévkezdésre kiküldött levelében is hangsúlyozott.
A levél lekezelő és demagóg stílusa sokakban keltett felháborodást. Szintén elégedetlenséget váltott ki az, hogy komoly mértékben csökkentek a hallgatói juttatások is. Megszűntek a különböző jogcímeken osztogatott ún. “pántlikás” pénzek; a juttatásokat egy összegben, készpénzben fizették, és kevésbé differenciálták, így a nehéz anyagi helyzetű hallgatók sem kaptak sokkal nagyobb összeget, mint jómódú társaik.
1990. szeptember 20-án a JATE és a SZOTE diákjai is nagygyűlést tartottak. Egyetértés volt abban, hogy a minisztérium által tervezett juttatás összege elfogadhatatlan; ki kell dolgozni egy alternatívát a finanszírozásra, s a követeléseknek nemcsak a 26-ára tervezett országos demonstráción kell helyt adni. Megállapodás született arról, hogy aznap 10 órakor Szeged belvárosában első ízben közösen demonstrál a JATE és a SZOTE, így akarván megnyerni a város polgárainak támogatását. Az elégedetlenkedők kijelentették, hogy ellentétben azzal, amit a kormánypártok előszeretettel hangoztatnak, követeléseik minden politikai befolyástól mentesek.
Közben szeptember 22-én az Auditorium Maximum-ban tartotta Antall József miniszterelnök részvételével a kormányzó MDF az önkormányzati választási kampánygyűlését, melyre nemcsak szimpatizánsok látogattak el.
A riport szerint a kormányfő nem tudta jól kezelni a helyzetet, s bár a gyűlés néhány kifütyüléstől eltekintve nagyobb rendbontás nélkül lezajlott, az elégedetlenség még nőtt is a diákság és az oktatók, dolgozók körében. Másnap Antall egy budapesti nagygyűlésen elítélően szólt a hallgatókról.
A tiltakozók körbehordozták, majd felravatalozták a felsőoktatás koporsóját.
Az elhangzott beszédek igyekeztek megismertetni a közvéleménnyel a tiltakozások okát, és felhívni a figyelmet arra, hogy a felsőoktatás anyagi helyzetének javítására igenis vannak olyan alternatívák (pl. a katonai kiadások csökkentése), melyek nem más társadalmi rétegektől vesznek el pénzeket.
A demonstrálók egy része ezután a pályaudvarra vonult, hogy aztán Budapesten, az országos demonstráción képviselje Szeged egyetemistáit. Előzetesen a kormánypárti sajtó azzal vádolta meg a hallgatókat, hogy bliccelni fognak a vonaton. Éppen ezért felszállás előtt mindenki felmutatta érvényes menetjegyét…
A bal felső sarokban lévő négyzet alakú ikonra kattintva megjelenik egy panel baloldalt, ott a helyszínek láthatóak, kattinthatóak, ahogy a térképen lévő ikonokra is rá lehet kattintani.
A kilencvenes évektől egyre több átalakulás történt a felsőoktatásban. Fokozatosan nőtt a hallgatói létszám, és az egyetemre, főiskolára is egyszerűbbé vált a bejutás. Már nem egy szűk elit, hanem széles társadalmi rétegek számára vált elérhetővé a diploma megszerzése. A finanszírozás kérdései viszont “örök problémaként” végigkísérték ezt a folyamatot.
Oktatók és hallgatók a változásért - 1988
Kezdőoldal