Oktatók és hallgatók a változásért
2021
Tartalmunkból
1956 - A legnagyobb küzdelem
Az ötvenes évek kezdetére a magyarországi felsőoktatás autonómiája megszűnt. Az oktatás teljes spektrumát átitatta a kommunista ideológia; az intézményeket országos szintről irányították; felvételi keretszámokat írtak elő, és erősen megszűrték, hogy ki kerülhet be egyetemre, főiskolára.
1956-ra egyértelművé vált, hogy a felsőoktatás ebben a formában működésképtelen. A hallgatókat leginkább szociális problémáik megoldatlansága, az ideológiai tárgyak és más kötelező stúdiumok (orosz nyelv, honvédelmi ismeretek) oktatásának kérdései foglalkoztatták.
Az orosz nyelv tanulása 1949-1953 között kötelező volt minden hallgató számára. 1953-tól 1955-ig választhatóvá tették, 1955-ben pedig ismét kötelezővé.
Az 1988-as sztrájk során ismét felmerült a kötelező orosz nyelvoktatás eltörlésének igénye.
Az SZKP XX. kongresszusa után sokan érezték úgy, hogy szabadabbá vált a légkör, és olyan dolgokról is lehet beszélni, amelyeket addig senki nem mert még csak megemlíteni sem. A diákok között spontán beszélgetések alakultak ki, melyeken központi téma volt az oktatás megújításának kérdése.
SZKP XX. kongresszusa
A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) XX. kongresszusára 1956 februárjában került sor. A tanácskozás gyökeres fordulatot hozott a szovjet (és ezáltal a nemzetközi) kommunista mozgalom ideológiájában, miután már nem a kapitalista világrend elleni háború elkerülhetetlensége, hanem a “békés egymás mellett élés” került középpontba. Hruscsov főtitkár több órás zárt ülésen ítélte el a Sztálin irányításával elkövetett bűnöket.
DISZ
Dolgozó Ifjúság Szövetsége. A kommunista párt (Magyar Dolgozók Pártja, MDP) irányítása alatt álló, 14-26 éves fiatalokat tömörítő szervezet. 1950-ben alakult, majd az 1956-os forradalom során felbomlott. Utóda az 1957-ben létrejött Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) lett.
Varsói Szerződés
1955-ben alakult katonai-politikai szervezet. Tagjai voltak: Szovjetunió, Albánia (1961–1968), Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Német Demokratikus Köztársaság, Románia. A tagállamok területén szovjet csapatok állomásoztak, így próbálták ellensúlyozni a NATO katonai fölényét és növelni a szovjet befolyást. A szocialista államok demokratizálódását követően 1991-ben megszűnt.
♦Vidd az egeret a könyvek fölé!♦
A gyűlésen megalakítottak egy új, a DISZ-től független diákszervezetet, melynek neve „Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége”, röviden MEFSZ, vagy a könnyebb kiejtés miatt MEFESZ lett. Felhívást intéztek az ország többi felsőoktatásban tanuló hallgatójához, hogy csatlakozzanak a szervezethez.
A gyűlésen az egyetemi autonómia igénye mellett már politikai követeléseket is megfogalmaztak:
- a szovjet csapatok kivonása
- demokratikus választások
- kereskedelmi szerződések felülvizsgálata
- kilépés a Varsói Szerződésből
Ezek a követelések október 23-án már a forradalom által megfogalmazott célokként jelentek meg.
A tettek mezején
A következő napokban sorra tartották a kari gyűléseket, a programalkotó nagygyűlésre pedig október 20-án került sor az Auditorium Maximumban. 10 tanulmányi és 12 politikai követelést fogalmaztak meg, s megbízták a szervezet vezetőit, hogy utazzanak el az ország felsőoktatási intézményeibe, és nyerjék meg az ottani hallgatókat is az ügynek.
A szegedi minta nyomán a diákság a többi egyetemen, főiskolán is megfogalmazta követeléseit, melyek egyik közös eleme a demokrácia helyreállítása volt.
Október 23-án kitört a forradalom.
Ezt követően 31-én még sor került egy MEFESZ nagygyűlésre, ahol a fővárosi eseményekről számoltak be a vezetőség Budapestről visszatérő tagjai. A kádári hatalomátvételt követően a MEFESZ-t fokozatosan felszámolták: hatalomhoz hű embereket építettek be a vezetőségbe, majd 1957 áprilisában beolvasztották a márciusban megalakított KISZ-be.
10 tanulmányi pont
Döntő ütközet az egyetemért!
A vezetőség több tagja emigrációba kényszerült, az itthon maradtak közül sokakat perbe fogtak, közülük többeket börtönbüntetésre ítéltek. Egyeseket kizártak minden felsőoktatási intézetből, s voltak, akiket szigorú dékáni megrovásban részesítettek.
Kezdőoldal
Egyetem Szegeden
Következő fejezet
Oktatók és hallgatók a változásért - 1981