Belklinika – egy kis történelem – Szegeden az egyetem

Szegedi tudósok hálózatban

Belgyógyászati Klinika

Orvosok hálózatban

Irodalom

Szegeden az egyetem

Átmeneti két, budai évet követően 1921-ben az egyetem Szegeden kezdte meg működését. A város polgármestere, Somogyi Szilveszter és Tóth János helyettes államtitkár, a kolozsvári egyetem egykori gyógyszertan tanára hamar megegyezett az egyetem befogadásában.

A belgyógyászati klinika otthonául – a sebészeti klinikával együtt – a mai Déri Miksa Szakgimnázium és Szakközépiskola Kálvária téri épületét jelölték ki.

Megállapították az egyetem elhelyezését

Délmagyarország, 1921. április 6. 4.p.

A betegellátó klinikák végleges épületeinek építése gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter döntése nyomán 1926-ban indult meg. Az elsőként felépülő gyermekklinika alapkövét 1926. október 25-én Klebelsberg Horthy Miklós jelenlétében tette le.

A Délmagyarország tudósítása az alapkőletételről

A Délmagyarország tudósítása az alapkőletételről
Délmagyarország, 1926. október 6., pp. 1-3.

>>> Kattints a képre, és olvasd el a teljes beszámolót! <<<

A szegedi Ferenc József tudományegyetemi klinika alapkőletétele

Olvasd el a Délmagyarország tudósítását az alapkőletételről!

Kik voltak jelen az ünnepségen?
Kit avattak díszdoktorrá ezen a napon?

A belgyógyászati klinikát 1927-ben kezdték el építeni, és 1929-ben költözhettek át a Tisza-parti klinikakertben emelt új, modern épületébe. Az elkülönítő pavilon pedig a belklinika főépületétől délre épült fel.

A Tisza-parti klinikák tetőszerkezetének felrakása (1928 májusa) (1)

A Tisza-parti klinikasor (Szemészeti, Belgyógyászati, Bőrgyógyászati Klinikák) Az újonnan elkészült, modern építészeti jegyeket magukon viselő klinikák külső és belső felvételei 1930 körül (2)

A Tisza-parti klinikasor Az újonnan elkészült, modern építészeti jegyeket magukon viselő klinikák külső és belső felvételei 1930 körül (3)

Rálátás a Belgyógyászati Klinika és a Bőrgyógyászati Klinika impozáns épületeire a Tisza felől (6)

Minden klinikán, így a belklinikán is volt önálló tanterem, könyvtár is. Az orvostanhallgatók a hátsó tantermi bejáraton és külön lépcsőházon át jutottak a tanterembe.
A klinika csendjét a rendelésre érkezők sem zavarták, ők a ma is meglévő oldalbejáratot és oldallépcsőházat használták. Az alsó és a magasföldszinten, nem voltak kórtermek – ez ma sincs másképp, a fekvőbetegosztályokat az első és a második emeleten alakították ki. Az északi és a déli szárnyban egyaránt nagy, 14-ágyas kórtermek voltak, itt helyezték el a tanítási folyamatba bevont betegágyakat.

A belgyógyászati klinika fölépítésének és berendezésének költsége:

pengő

Belgyógyászati klinika

Elkülönítő pavilon

m²

helyiség

ágy

A háború nem kímélte a klinikai épületeket sem, köszönhetően annak is, hogy a katonai célpontnak számító vasúti híd közelében álltak.

Egy kis kitekintés

Az első amerikai bombázás és Szeged

A második világháború végén, a frontvonal Szegedhez közeledtével, 1944. szeptember 27-én elrendelték az Egyetem 60 vagonnyi felszereléseinek és anyagainak a soproni M. kir. József Nádor Műegyetem épületébe szállítását. Október 8-án Szeged utcáin megjelentek a kiürítésre felszólító plakátok. A tanári kar túlnyomó része távozott, 1944. október 8. után hat egyetemi tanár maradt Szegeden, az Orvostudományi Karon Purjesz Béla és Vidákovits Kamilló, így az ő feladatuk volt a betegellátás és oktatás talpraállítása. Mivel a tudományos segédszemélyzet és a többi dolgozó jelentős számban Szegeden maradt és a front előrehaladtával is mind többen tértek vissza, november 1-jén megindulhatott az oktatás, de különösen a klinikák üzemben tartása, a betegek és a dolgozók élelmezése, a fizetések biztosítása rendkívül súlyos gondot jelentett az egyetem vezetőségének.

A szegedi egyetemen a kezdeti nehézségek után zavartalanul folynak az előadások

(Délmagyarország, 1944. november 28., 2. p.)

>>> Kattints a képre, és olvasd el a teljes beszámolót! <<<

Olvasd el a Délmagyarország tudósítását!

Nevezz meg néhány személyt, akik részt vettek az oktatásban!
Milyen tantárgyakat tanítottak?

Nézz utána az interneten!

Mit a jelent a cikkben olvasható "numerus clausus" kifejezés?

1950-ben az Egészségügyi Minisztérium utasítására megalakultak a II. számú klinikák, így Szegeden is a II. számú Sebészeti és II. számú Belgyógyászati Klinika. A II. számú Belgyógyászati Klinika a Kórház (Rókusi) Belosztályának 2-3 kórtermét kapta meg és ott kezdte meg gyógyító és oktató tevékenységét, Czoniczer Gábor professzor vezetésével.
1951-ben, látva a klinika sanyarú körülményeit, Ratkó Anna miniszter elrendelte a klinika átköltöztetését a Bőrgyógyászati Klinika harmadik és fél-második emeletére.
1957-ben Czoniczer professzor külföldre távozott, ekkor a megbízott vezető Szigeti István lett, majd 1958-ban Julesz Miklóst nevezték ki a II. számú Belgyógyászati Klinika igazgatójának, aki 1959-ben átment az I. számú Belgyógyászati Klinikára. Ettől kezdve – 1960-ig, Budapestre távozásáig – újból Szigeti István vezette a klinikát.

1961-ben Földi Mihály lett a klinika igazgatója és 1969-ben történt távozásáig vezette azt. 1970-1973-ig Varró Vince irányította a klinikát, ekkor került át az I. számú Belgyógyászati Klinikára, s onnan Cserháti István nyert kinevezést. Ő volt a II. számú Belgyógyászati Klinika tanszékvezető professzora 1986-ban bekövetkezett tragikus, hirtelen haláláig. Cserháti professzor fő érdeklődési területe a hematológia volt, ő szervezte meg az igen jól felszerelt és még ma is működő osztályt, valamint a hematológiai ambulanciát.

Utódjaként 1987-től 2002-ig a klinika igazgatója Csanády Miklós professzor volt, aki még adjunktusként 1973-ban megszervezte a Kardiológiai Osztályt a Klinikán.

Az, hogy épp ki vezette a Klinikát, meghatározta annak fő profilját is: Czoniczer professzor az általános belgyógyászatot művelte, Julesz professzor idejében endokrinológiai betegek kerültek ide. Földi professzor kutatómunkája a nyirokkeringési zavarok és vesebetegségek vizsgálatára irányult és ebben a klinika oktatói is nagy számban vettek részt. Varró professzor gasztroenterológiai elkötelezettsége nyomán korszerűen működő speciális osztály és igen kiterjedt ilyen irányú kutatómunka folyt a klinikán. Ezt követően alakult ki a Klinika két fő betegellátó és kutatási profilja, a hematológia és a kardiológia.

2002-től a Klinikát Forster Tamás professzor irányította, majd 2019-ben megbízott tanszékvezetőként Sepp Róbertet nevezték ki, aki két féléven keresztül látta el ezt a tisztséget. (forrás)

2020. július 1-jétől az I. sz. és a II. sz klinikát összevonták, létrejött a Belgyógyászati Klinika Lengyel Csaba tanszékvezető és Varga Albert rektori megbízott vezetésével. A Kardiológiai Központ beleolvadt a Belgyógyászati Klinikába. A kardiológiai grémiumvezető Varga Albert, a belgyógyász grémiumvezető Lengyel Csaba lett.

Tudtad?

Az 1929-ben elkészült új belgyógyászati klinika az I. sz. belgyógyászati klinika otthona volt, 2020-ban azonban elköltözött, jelenleg a Pszichiátriai Klinika és Radiológiai Klinika működik itt. Emellett a Covid19-világjárvány miatt 2020-ban COVID-ellátó centrumot alakítottak ki az épületben.
A tőle északra elhelyezkedő épületbe a bőrklinika költözött. 1951 után ennek az épületnek az északi szárnyában működött a II. sz. belklinika.
Az elkülönítő pavilon a belklinika főépületétől délre épült fel, ebben működött később a belgyógyászati diagnosztikai klinika, a második világháború után az ideg- és elmegyógyászati klinika neurológiai osztálya, majd az orvosi informatikai és családorvosi intézet székhelye volt. Jelenleg ez a Purjesz Béla Oktatási Épület (vagy Kis Oktatási Épület) és az Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet működik itt.

Gondoltad volna?

A szegedi belklinika kapuja felett egy Vesalius disztichon olvasható:
„Ezer módon halunk meg mi, halandók, de csak egyféleképpen születünk.
Ezerféle betegsége van az embernek, de csak egy az egészség.”

Fogalomtár

Endokrinológia: a belső elválasztású mirigyek – leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy – működésének élettanával, azok betegségeivel foglalkozik
Gasztroenterológia: az emésztőrendszerrel, illetve annak betegségeivel foglalkozó tudományág
Grémiumvezető: a szakterület egyetemi képviselője, adott szakterület szakképesítésével és minősítéssel rendelkező személy
Hematológia: az orvostudománynak a vér, illetve vérképző- és nyirokszervek betegségeivel foglalkozó belgyógyászati ága
Kardiológia: a belgyógyászat egyik ága, mely a szív és az erek betegségeivel foglalkozik

Felhasznált irodalom:
– Breznay Béla, Kenessey Béla, Schneller István: Felső oktatásügy Magyarországon. Budapest : Hornynszky, 1896.
– Engel Rudolf: A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem belgyógyászati klinikájának és tanszékének története : 1872-1930 (Acta litterarum ac scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae : sectio medicorum = A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem tudományos közleményei : orvostudományi értekezések). Szeged : M. Kir. Ferencz József-Tud. Egyetem Barátainak Egyesülete, 1931. http://acta.bibl.u-szeged.hu/39161 (Utolsó letöltés: 2021. március 13.)
– Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története. Budapest : Akadémiai K., 2003.
– Az SZTE ÁOK Belgyógyászati Klinika története:
https://u-szeged.hu/szakk/in1st/bemutatkozas/klinika-tortenetebol (Utolsó letöltés: 2021. április 11. )
https://u-szeged.hu/szakk/in2nd/bemutatkozas-190102-1/bemutatkozas (Utolsó letöltés: 2021. április 11.)

Vissza

az előző oldalra

Teszteld a tudásod!

Miután elolvastad a leckét, oldd meg a feladatokat!