Úton a második Szegedi Tudományegyetemhez
2021
Tartalmunkból
Fejlesztések
Ebben a fejezetben a 2000-ben létrejött Szegedi Tudományegyetemen megvalósult új intézményekből és fejlesztésekből villantunk fel néhányat. Beszélünk a szükségessé váló jelentős épületfelújításokról és az egyesülést követően átadott újabb épületekről, melyekkel még több hallgató, még modernebb környezetben tudja elsajátítani jövendő szakmájának az alapjait.
A Szegedi Tudományegyetem létrejöttét meghatározó egyik legfontosabb szempont volt, hogy épüljön fel egy olyan új könyvtár, amely magas színvonalon és hosszú távon tudja támogatni az oktatás és kutatás 21. századi igényeit. Az Egyetemi Könyvtárnak és a Konferenciaközpontnak otthont adó Tanulmányi és Információs Központ 2004-es átadása óta az egyetem szíve, az egyetemi polgárság találkozóhelye lett, mely nemcsak munkavégzésre és a hallgatói ügyek intézésére alkalmas, hanem kiállítások, rendezvények lebonyolítására is. A befogadó intézmény 2005 decemberében felvette a József Attila Tanulmányi és Információs Központ nevet – tisztelegve a korábbi Tudományegyetem névadójának emléke előtt. 2011. november 11-től az Egyetemi Könyvtár neve Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára lett. Ezzel méltó emléket szerettek volna Klebelsberg Kunonak állítani, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként a legnagyobb figyelemmel támogatta a felsőoktatás és a tudományos kutatás szegedi fellegvárának létrejöttét.
Tíz ipari partner és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program támogatásával alakult meg a Dél-Alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ (DEAK). Ez a szervezet a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi, Orvostudományi és Mérnöki Kara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia területi intézményei által létrehozott K+F központ, melynek legfontosabb feladata az egyetemi-kutatói terület és az üzleti szféra közötti kapcsolatok, vállalati együttműködések kiépítése és menedzselése. Emellett pályázatok keretében az alkalmazott K+F eredmények gyakorlati felhasználását támogatják, elsősorban az élettudományok, az ipari és az agrobiotechnológia, az informatika és a társadalomtudományok területén.
A kutatás és fejlesztés rövidítése.
A DEAK az országban egyedülálló nanotechnológiai oktató- és kutatóközpontot hozott létre a Természettudományi Kar Rerrich téri épületében. A laboratórium egyrészt a diákok képzését segíti, másrészt előmozdítja az egyetemen végzett kutatásokat és bővíti az ipari partnerekkel közösen végzett nanotechnikai méréseket.
A nanoszerkezetek jellemzőivel, előállításával és mérnöki alkalmazásaival foglalkozó tudományág. Interdiszciplináris, azaz több tudományterületet érint: a fizika, kémia, biológia mellett magába foglalja az anyagtudomány és műszaki tudományok területeit is.
Az ötéves képzésben bevezették az EU konform fogorvos képzési programot, melyben kiemelt hangsúlyt fektetnek a kifejezetten fogorvosképzésre szabott tantárgyak bevezetésére. A gyakorlatok egy része készségfejlesztő és gyakorlati oktatásból áll, így például a tanlaborban úgynevezett fantomfejeken lehet gyakorolni a későbbiekben szükséges fogásokat, testhelyzetet, a műszerek használatát és az anyagokkal való bánásmódot.
2010-ben elindult a Szegedi Tudományegyetem Kutatóegyetemi Kiválósági Központja, amelyre az egyetem az Európai Uniótól és a magyar államtól nyert támogatást. Öt alprogramban folynak sokszínű kutatások, a lézerfizikától az orvostudományon át az informatikáig.
Információs Társadalom alprogram
Az alprogramban a mindennapokban is az érdeklődés középpontjában álló témákat dolgoztak fel, mint az információs társadalom kihívásai, a társadalomtudományok hibridizációja a természet- és élettudományokkal, vagy a szellemi szabadságjogok és szellemi tulajdon internetes védelme.
Kémia, anyagtudomány és gyógyszerkutatás alprogram
Az alapkutatások mellett helyet kapott a klinikai tesztelés fázisa is. A gyógyszerkutatások keretében a kifejlesztett molekulákat egyre növekvő számban bevont betegen próbálták ki. Jelentős eredményeket értek el például a cukorbetegséggel összefüggő fekélybetegségek kezelése területén.
Genetikai és molekuláris biológiai alprogram
A neuropszichiátriai zavarok és a neurodegenerációs betegségek kialakulásának okait, gyógyításának lehetőségeit vizsgálták a szakemberek. Figyelemreméltó eredménnyel megkísérelték a sokakat érintő pikkelysömörre hajlamosító gén csendesítését.
Környezettudomány, energetika alprogram
A klímaváltozással, a különféle szennyezések eltávolításával és a megújuló energiák pl. bioetanol, biogáz, biohidrogén előállításával foglalkozó kutatások zajlottak. Utóbbiakhoz kapcsolódóan Szegeden, a Sándorfalvi út mellett biogázüzem létesült, mely áramot állít majd elő.
Szuperlézer alprogram
A szuperlézer alprogramban a kutatók új diagnosztikai módszereken, lézerimpulzusok alkalmazásán, illetve lézererősítők fejlesztésén dolgoztak.
Tanuljunk közösen!
Nézzük meg, mit jelentenek a szövegben előforduló kék színnel jelölt szavak!
Magyarországon másodikként, 2012 őszén nyitotta meg kapuit a szegedi Konfuciusz Intézet. Az Intézetben az érdeklődők szakképzett kínai tanároktól tanulhatják meg a kínai nyelvet, és nagy hangsúlyt fektetnek a kínai kultúra megismertetésére is. A nyelvkurzusok kezdőtől felsőfokú szintig érhetőek el, s az Intézetben megszerezhetőek a kínai állam hivatalos nyelvvizsgái (YCT, HSK és HSKK). A kínai nyelvtudás fejlesztéséhez az Intézet 3000 kötetes, elsősorban nyelvkönyveket tartalmazó könyvállományát az SZTE Klebelsberg Könyvtárból kölcsönözhetik a hallgatók, s akár Kína legkiválóbb egyetemeire is nyerhetnek ösztöndíjat. 2021 őszétől az Állam- és Jogtudományi Kar nemzetközi tanulmányok szakán választható magyar képzési nyelvű kínai specializáció is, melynek keretében bepillantást nyernek a hallgatók a Kínai Népköztársaság állam- és jogrendszerébe, geopolitikai-geostratégiai lehetőségeibe, külpolitikájába, valamint legújabbkori történelmébe.
2013-ban kezdődött az ELI-ALPS Kutatóközpont beruházásának megvalósítása (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source).
Az ELI az optikai lézeren alapuló páratlan kutatási eszköztárat teremt nemzetközi felhasználók számára: alap- és ipari kutatások számára a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával biztosít a lehető legrövidebb időtartamú, akár attoszekundumos (10-18s) fényimpulzusokat a terahertzestől a röntgensugárzásig terjedő tartományban. Erről részletesebben itt olvashatunk.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 12 millió forintos támogatásából elkészült média laboratóriumban a kommunikáció szakos hallgatók csúcstechnológiás számítógépekkel felszerelt – többek között – audiovizuális anyagok vágásával, szerkesztésével foglalkozhatnak, médiainformatikai és közösségi médiás ismereteiket is fejleszthetik. Lehetőség nyílt a grafikus tervezéstől a videoszerkesztésen és a webfejlesztésen át a kiadványszerkesztésig a legösszetettebb kreatív feladatok, utómunkák végzésére is. A hallgatók dolgozataik, verseny- és diplomamunkáik elkészítéséhez olyan eszközöket használhatnak, amilyenekkel a világ vezető média stúdióiban dolgoznak a szakemberek.
Egyetemünk egykori rektora, Szent-Györgyi Albert intézményünk számára a következő feladatokat jelölte ki: „gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást”; nevelni a jövő tudósait, „akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik…”; a haza részére olyan polgárokat nevelni, „akik el vannak látva a szellem fegyverével…”; „s a mi egyetemünknek van még egy különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen!” A Nobel-díjas rektor által egykor megfogalmazott feladatok még ma is tökéletesen illeszkednek a modern kutatóegyetemi célkitűzésekhez.
A Szegedi Tudományegyetem 19 doktori iskolája és nemzetközi hírű kutatócsoportjai a legmagasabb szintű oktatás mellett a legkülönbözőbb területeken zajló kutatások szervezői és végrehajtói. A Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) való közös munka eredményeként a Szegedi Tudományegyetemen 16 MTA által támogatott kutatócsoport, és 10 MTA Lendület-kutatócsoport működik.
A kutatói tevékenység vállalkozásokban történő alkalmazásával megvalósult a szellemi alkotások nélkülözhetetlen hasznosulása. Az Egyetem és a vállalatok K+F (kutatás és fejlesztés) részlegeivel a vállalkozási tevékenység környezetének javításával egy látványos működési modell, illetve egy vonzó spin-off környezet kialakítását tette lehetővé.
Az SZTE Tudástérkép bárki számára betekintést nyújt az egyetem kutatói tevékenységébe, szolgáltatásaiba és műszerkapacitásába. A jövőbeni lehetséges tudományos illetve ipari partnerek számára is ismertté válhatnak a különböző tudományterületeken folytatott magas színvonalú kutatások. A tudástérképben megtalálható az összes kutatásban résztvevő munkatárs is, a kutatóműhelyek saját maguk frissíthetik a kutatásaik státuszát, illetve azt, hogy milyen együttműködési lehetőségekre számítanak munkájuk során. Az SZTE Tudástérképben helyet kapnak a kutatási projektek és szolgáltatások mellett azon műszerek is, amelyeket külső ipari partnerek is igénybe vehetnek.
Az SZTE elindította a Virtus Vállalkozáskatalizátor programot, amelynek célja a vállalkozói szemlélet és a vállalkozói kedv népszerűsítése az egyetemisták és a kutatók körében. A SZTE Virtus team munkatársai segítik a tehetségeket ötleteik megvalósításában és a piacra lépésben, valamint a kiváló szakmai tapasztalattal rendelkező piaci szereplőkből és egyetemi oktatókból álló mentori team személyre szabott támogatást nyújt a tehetséges hallgatóknak és kutatóknak. Olyan tudásmegosztó rendezvényeket szerveznek, amelyek a kapcsolatépítést szolgálják és közelebb hozzák egymáshoz és a helyi startup és az innovációs ökoszisztéma szereplőit.
2019. július 1-5. között Londonban megrendezett Shell Eco-marathon Europe 2019 diák innovációs versenyen a Mérnöki Kar hallgatói által épített autójukkal a prototípus elektromos kategóriában indultak. A versenybírák külön megdicsérték a jármű elektronikai rendszerének ötletes kialakítását, amelyben a fogyasztásnál a mért és a nem mért rész elválasztását optikai elválasztással oldották meg. A szegedi STECO-csapat legjobb eredménye a 214 megtett kilométer volt 1 kWh energiával.
A személyre szabott orvoslás és a betegségek koraibb felismerésének, valamint a gyorsabb, eredményesebb és hatékonyabb onkológiai kezelések egyik legfontosabb feltételét teremtik meg ezzel a beruházással. A Szegedi Tudományegyetem biológiai minta tárolási kapacitási igényeit – BBMRI-ERIC tagságának köszönhetően – a készülő biobank majd világszínvonalon tudja biztosítani. Az épületbe egy 19 millió minta tárolására alkalmas, több mint 3 milliárd forint értékű robotizált berendezés kerül. Az SZTE biobanki tevékenysége nem csupán a minták fizikai tárolását jelenti, hanem az ehhez kapcsolódó betegadatok kezelését és a szigorú szabályozásoknak való megfelelést is. A hallgatók oktatásában is fontos lépés a biobank kialakítása, mert ez egy olyan eszközpark lesz, amit több kar hallgatói is használni fognak.
Épületfelújítások
2006 júliusában átadták a Gazdaságtudományi Kar felújított épületét, mely igényes környezetet kínál a hallgatóknak a tudás elsajátításához. Saját tanuló résszel, konferenciateremmel, büfével és jól felszerelt termekkel rendelkezik.
(Képek: 1. A Gazdaságtudományi Kar 2007-re felújított épülete a Kálvária sugárúton 2. Az épület belső tere Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka)
A Pólus program keretében 2007-ben, az Új Klinika földszintjének bővítésével alakították ki az acél-üveg védő tetővel ellátott, új központi bejáratról nyíló Sürgősségi Betegellátó Osztályt. A belső átépítések mellett az eddigiekhez szervesen kapcsolódó új területek kialakítása is szükségessé vált, többek között a mentő felhajtó és helikopter leszálló.
(Képek: 1. Kórterem az SBO-n; forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka
2. Helikopterleszálló; forrás: Aranyi Zoltán)
Az úgynevezett Egyetemi Tudás sétány teljes rekonstrukciója keretében a 21. század követelményeinek megfelelően újították fel az Általános Orvostudományi és a Természettudományi és Informatikai Kar több épületét, laboratóriumait – ezek többsége még Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége idejében létesült. E program keretén belül megvalósult a Dugonics téri központi épület átépítése is. A programban összesen tizenegy épületet újítottak föl, és elkészült egy új ingatlan, a Mérnöki Kar D- épülete. Itt 3300 négyzetméteren zajlik az oktatás, ahol a műszaki-természettudományos képzést jól felszerelt gyakorlati oktatási terek, és 11 korszerű labor biztosítja.
(Képek: MK Moszkvai körúti épület, Mérnöki Kar Laboratórium, Forrás: Mérnöki Kar Dékáni Hivatal)
Az újszegedi Füvészkertben 2010-ben kezdődött egy többlépcsős fejlesztési program. Új, háromhajós szaporító üvegház készült, a vizes élőhelyek rekonstrukciójával megújult a lótuszos tó és az alföldi tó a Füvészkert csatornarendszerével együtt. Elkészültek a sziklakerti gyűjtemény több száz négyzetméteres alapjai. A hajdani fitotron (növénynevelő tesztkamra amely alkalmas a különleges igényű növények vizsgálatára) épületben fénykamrát alakítottak ki. A trópusi- és mediterrán üvegházat és a kaktuszházat építették újjá, egyúttal korszerűsítve az egész kert fűtésrendszerét. A kertben számos új gyűjtemény, például a gyógynövény-és fűszerkert, a japánkert, a trópusi lepkekert és az orchideaház kialakításával vált a kert színvonalasabbá. A 2020-as évben új multifunkcionális bejárat épület készült és a kert teljes hosszán megújult az aszfaltos úthálózat.
Az Egyetem központi épülete 2011-ben újult meg, a környezetbarát fejlesztésnek köszönhetően alkalmassá vált, hogy kielégítse a 21. századi igényeket .
A korábbi állapotnak megfelelően az épület második emeletére költözött vissza a Rektori Hivatal, az Iktató, a Pályázati Iroda, a Nemzetközi Mobilitási Iroda, a Kulturális Iroda. Az első emeleten a Természettudományi és Informatikai Kar Szoftverfejlesztési Tanszéke kapott otthont, csakúgy, mint az egyetem Kutatásfejlesztési és Innovációs Igazgatósága, valamint a hozzá tartozó egységek, mint a Technológia Transzfer Iroda és az Ipari Kapcsolati Iroda. Ezen a szinten rendezhette be irodáját a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ menedzsmentje is. A földszintre kerültek az ügyfelező igazgatóságok. Itt működik az Általános Orvostudományi Kar Klinikai Kutatások Koordinációs Irodája, valamint a hallgatók nagy örömére szintén az épületben, a korábbinál nagyobb alapterületen kapott helyet a JATE Klub is. Az épületben több rendezvényhelyszínt is kialakítottak, így a második emeleti, több, mint kétszáz négyzetméter alapterületű dísztermet, és a két üvegkupolával fedett belső udvart, mely szintén alkalmas rendezvények, kiállítások megrendezésére.
(Képek:1: A Szegedi Tudományegyetem központi épülete a Dugonics téren 2: Schmidt Andrea, “Az épület átadása az átriumban; 3: Illés Tibor, “Az átrium üvegteteje Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka)
Egy helyre költözött a Szegedi Tudományegyetem minden tisztán biológiai tanszéke.
Az egyetem Genetikai, Mikrobiológiai, Biokémiai és Élettani Tanszékei után a Növénybiológiai és az Ökológiai Tanszékek, végül pedig az Embertani Tanszék is elfoglalhatta a teljes körűen felújított és kibővített épületegyüttest Újszegeden. Ahol több, mint 160 fő befogadására alkalmas előadótermet, hallgatói laboratóriumokat, tantermet és kutatószobákat alakítottak ki. Az új nyílászárók és elektromos rendszer mellett hőszigetelést kaptak a falak és a tető, valamint korszerűsítették a fűtést és a klimatizálást, az épület tetejére napelemek kerültek.
(Kép: Az újszegedi biológiai épület)
(Kép: SZTE TTIK Bolyai Épület; Forrás: Forrás: Aranyi Zoltán)
Az „Infrastruktúra-fejlesztés a szegedi egészségpólusban” című projekt keretében 265 ágyas új klinikát húztak fel a Semmelweis utcában, felújították a korábbi, 410 ágyas épület intenzív osztályát, műtőjét és sterilizálóját, ráadásként egy másik uniós program révén csaknem 700 millió forintból korszerűsítették a sürgősségi betegellátást is.
Az új, 265 ágyas klinika megfelel egy 21. századi kórházzal szemben támasztott minden igénynek. Műszaki, üzemeltethetőségi és betegellátási szempontból is fenntartható, hatékony, humánus és betegközpontú. A nyolc klasszikus és négy ambuláns műtőt bejelentkezéssel lehet igénybe venni. Előadó- és oktatótermeiben a műtétek is élőben követhetőek, ilyen szempontból szolgálja a képzést. A kórtermek egy-, illetve kétágyasak, vizesblokkal ellátottak, az ablakok az udvarra néznek, melyet hatalmas zöld felületek borítanak. Az épület szellőzése, hőszigetelése is a lehető legkorszerűbb, fűtési rendszere az egyetemi geotermikus hálózathoz is kapcsolódik. Úgy alakították ki a létesítményt, hogy a későbbiekben akár egy újabb tömbkórházzal is bővíthető az épületegyüttes. 2017 tavaszán az épületegyüttes felvette Petri Gábor sebészprofesszor nevét.
(Képek: 2014 júniusában megkezdődött a beköltözés az új, 265 ágyas klinikai tömbbe Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka)
Előző fejezet
Integráció
Következő fejezet
Elismerések