Egyetemünk jelenkora: Szegedi Tudományegyetem 2001-
A tanszék 1967-ben alakult Rédei László professzor vezetésével, aki azonban még ebben a tanévben Budapestre távozott, így a tanszéket 1968-tól 1993-ig tanítványa, Csákány Béla vette át. A tanszék élén ezt követően, 1993–2003 között Megyesi László, 2004–2007 között Czédli Gábor, majd Szendrei B. Mária, Zádori László állt, jelenleg Maróti Miklós vezeti. (Honlap)
Az Analízis Alkalmazásai Tanszékből vált ki 2001-ben. Tanszékvezető: Krisztin Tibor, egyetemi tanár. Az intézet legújabb tanszéke. Az alkalmazott matematika a matematikai ismereteknek más területeken (pl. fizika, kémia, biológia, közgazdaságtan, informatika stb.) történő felhasználásával foglalkozó ága. Ezen a tanszéken – illetve külön kutatócsoportokban – folynak a jelenleg nagy figyelmet kiváltó járványmodellezési kutatások, Röst Gergely vezetésével. (Honlap)
Az egyik legnagyobb múltú tanszék, Riesz Frigyes kutatásainak örököse. Vezetője 1967-tól 1983-ig Szőkefalvi-Nagy Béla, Leindler László 1983-tól 1998-ig, majd Hatvani László és Kérchy László. A tanszéket jelenleg Molnár Lajos vezeti. (Honlap)
Régebbi nevén Ábrázoló Geometria Tanszék. Hajdani vezetői: Klug Lipót, Kerékjártó Béla, Szőkefalvi-Nagy Béla, Lovász László 1975–1982-ben, Nagy Péter 1982-ben. Ezután rövidebb ideig Kincses János, Hajnal Péter, majd 1997-től Simányi Nándor, 2000-től Kurusa Árpád vezették. A tanszékvezető jelenleg Fodor Ferenc egyetemi docens. (Honlap)
Vezetője Fodor Géza 1972–1977 között, Totik Vilmos 1989-től. Tanszékvezető: Hajnal Péter egyetemi docens. (Honlap)
Az Analízis Alkalmazásai Tanszékből vált ki 2001-ben. A jogelőd tanszék vezetője volt 1972–1995-ben Tandori Károly, 1995–2001 között Móricz Ferenc, majd Csörgő Sándor 2008-ig. Utóda a Debrecenből Szegedre költözött Pap Gyula lett. Jelenlegi vezetője Kevei Péter egyetemi docens. (Honlap)
Kattints a nyílra a lapozáshoz!
Röst Gergely
Forrás: https://u-szeged.hu/sztehirek/2020-november/mit-mond-matematika?objectParentFolderId=37484
Nemrég Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének matematikusa tartott előadást a szegedi Dugonics Társaság rendezvénysorozatán a COVID-19 világjárvány globális, országos és városi szintű helyzetéről. Ebből is kiderült, hogy a Szegedi Tudományegyetemen 2008-ban kezdtek járványmodellezéssel foglalkozni. Ebből a kezdeményezésből született meg a ma már 12 kutatót foglalkoztató Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportot, melynek vezetője az említett matematikus.
Az ebola több országban történő megjelenésekor kezdett el a kutatócsoport az utazási hálózatokkal foglalkozni. Ennek lényege, hogy az emberek utazási szokásainak megfigyelésével előre jelezhető, hogy adott megbetegedések, vírusok, hol és milyen arányban jelenhetnek meg vagy terjedhetnek el. Az utazási hálózatok módszerével kezdték el a SARS-COV2 vírus terjedését is vizsgálni. Ez alapján összefüggést lehetett kimutatni abban, hogy Vuhanból hány utas érkezett adott helyre, országba, és hogy az adott helyen mennyire terjedt el a koronavírus. Röst Gergely és kutatócsoportja a COVID-19 járvány terjedésére vonatkozó eredményeikkel a vírus elleni küzdelem nemzetközi szintű párbeszédeiben is részt vett.
Az egyes tudományágak története leírható a mesterek és tanítványok folyamataként is. Szigorúbb értelemben véve az számít tanítványnak, aki a mester tudományos munkáját folytatja, nála doktorál, és az eredményeket továbbfejleszti. Ilyen mester-tanítvány rendszer szerint épül a Mathematics Genealogy Project épülő, de még korántsem teljes adatbázisa. Erről a kérdésről kiváló írás született Csákány Béla professzortól, míg a tanítvány-mester problémát Szabó Péter Gábor taglalta. A matematikusok kapcsolatrendszerére rávilágítanak a társszerzői kapcsolatok is.
Összefoglalóan: az első leckében feltett kérdésre – érdemes-e a matematikus pályát választani – a válaszunk jobbra látható:
Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár
A Bolyai Intézet története (url: 2021.06.01.)
Csákány Béla–Varga Antal: A szegedi egyetemi matematikai intézetek hetvenöt éve (url: 2021.06.01.)
Devich Andor: A Szegedi Tudományegyetem története : 1921–1944. I. rész. Szeged : JATE Kiadó, 1990.
Gaal György: Egyetem a Farkas utcában : A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem előzményei, korszakai és vonzatai. Kolozsvár : Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, 2001.
Kalmárium : Kalmár László levelezése magyar matematikusokkal. 1–2. köt. Összeáll. Szabó Péter Gábor. Szeged : Polygon, 2005–2008.
90 éves a szegedi természettudományos képzés. Szeged : SZTE TTIK, 2011. (url: 2021.06.01.)
Kása Zoltán: A Ferenc József Tudományegyetem kezdete és vége = Műszaki Szemle, 46. szám, 2009. Historia Scientiarum : 6. Tudománytörténeti különkiadás, p. 18–24. (url: 2021.06.01.)
Kürschák József: Száz év a matematika történetéből Magyarországon (1825–1925) (url: 2021.06.01.)
Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Budapest : MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Budapest : MVSZ-MTA-BME-MTESZ-Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.
Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. 6. kiad. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó–TypoTEX, 1993.
Szabó Péter Gábor: Euler 300 (url: 2021.06.01.)
Szabó Péter Gábor: Tényleg Vályi Gyula volt-e Riesz Frigyes mestere? = Matlap 2020. 10. (url: 2021.06.01.)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba : Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997.
A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921–1998. Szerk. Szentirmai László, Ráczné Mojzes Katalin. Szeged : Officina Ny., 1999.
Szegedi Egyetemi Tudástár. 5. köt., Élettelen természettudományok. Szerk. Hannus István. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 2014. (url: 2021.06.01.)
Vajda Tamás: A kolozsvári magyar egyetem 1919-es megpróbáltatásai és erőszakos elvétele = Szeged, 2020. 3. szám (url: 2021.06.01.)
Vekerdi László: Magyar világ – tudós világ : Tudománytörténészek és művelődéstörténészek gyűrűjében. Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet, 2011.