Hallgatói élet Szegeden
2021
Tartalmunkból
Kollégistának lenni...
Az egyetem Szegedre költözése után minisztériumi, városi, egyházi és magánszemélyek egyaránt adományokat ajánlottak fel az egyetemi hallgatóság megsegítésére, hiszen a kollégium lehetősége a diákszociális rendszer egy jelentős eleme volt. Ez még ma is annak tekinthető, hiszen a hallgatók szinte jelképes összegért lakóhelyhez jutnak. Ráadásul ez nem csak lakhatási lehetőséget jelentett, egy kollégiumon belül a diákok szellemi irányítást is kaptak és rengeteg praktikus tanáccsal is gazdagodtak érkezésükkor az egyetemi élettel kapcsolatban.
Mi is az a kollégium?
A kollégium egy felsőoktatási intézmény tulajdonában lévő olyan szálláshely, aminek fő funkciója a hallgatók tanulmányai ideje alatti lakhatás és nevelés biztosítása. Ezzel szemben amikor a diákotthon megnevezést halljuk, az egy olyan szálláshelyet jelent, ami nem az egyetem, hanem külső személy tulajdonában van.
A kollégiumok és diákotthonok az egyetemre járás lehetőségét biztosítják a diákok egy részének, akik otthonuktól távol található felsőoktatási intézménybe mennek és anyagilag nehezen tudnának kigazdálkodni egy albérleti szobát. Habár egy-egy egyetem által kínált kollégiumi férőhelyek száma igen jelentős szokott lenni, azért még így sem jut mindenki számára férőhely, ezért pontozásos rendszerrel lehet bejutni a kollégiumokba. A pontokat a szociális helyzet, tanulmányi teljesítmény és a közösségért végzett munka alapján adják. A közösségért végzett munka pontjai közé tartozik például a kollégiumi napok szervezésében történő szerepvállalás is.
Mit kell biztosítania?
- ágyat és ágyneműt
- asztalt, széket, szekrényt személyenként
- főzési és ételmelegítési lehetőséget
- fűtést
- hűtőgépet
- fürdési és mosási lehetőséget
- internetet
- portaszolgálatot
- éjszakai bejárási lehetőséget
Hogyan volt ez régen?
1962-ben került megrendezésre az első Országos Felsőoktatási Kollégiumi Konferencia (OFKK), ami új lendületet adott a kollégiumi mozgalmaknak.
Jelentősebb lépései:
A létrejövő kollégiumok esetében látható tehát, hogy 1968-tól első körben mindig diákotthon címet kaptak az intézmények, és csak bizonyos feltételek teljesítésével válhattak kollégiumokká, amik természetesen előnyökkel jártak.
Feltételek:
Kollégium az, “ahol tevékenyen együtt dolgoznak, közösségek vannak, és kialakult a közösségi szellem, ahol az ifjúság öntevékenységének a kibontakoztatása megtörtént, ahol az önkormányzati szerv hatékonyan végzi a munkáját, széles körben részt vesz a kollégiumi élet megszervezésében, vezetésében, a feladatok végrehajtásában.”
Szemelvények a JATE Móra Ferenc Kollégiumának 30 éves történetébôl
1997, 16.
Mit is jelent ez egyértelműbben?
Olyan környezetet, ami biztosítja a lakhatás (szobák, tanulószobák, egészségügyi ellátás, főzéshez és mosáshoz szükséges helyiségek) és tanulás (tanulószobák, könyvtár) körülményeit, a kulturális és sportigények kielégítését. Megfelelő számú személyzete van, és Diákbizottságot működtet.
A diákotthon és a személyek minimum tanulmányi átlaga meghatározott volt, valamint saját speciálkollégiumokat tartottak művelődési célból. Erkölcsi magatartásuk javítása érdekében igyekeztek elérni a hallgatóknál, hogy az általuk megfelelőnek ítélt és szervezett programokon minél többen részt vegyenek, s hogy a fegyelem kiterjedjen a kollégium eszközeinek védelmére, az esetlegesen okozott károk megtérítésére.
Olyan speciális kollégium, aminek elsődleges célja a tehetséggondozás, vagyis magas szintű támogatás és segítségnyújtás a tanulás terén a bentlakó hallgatók számára. Ennek érdekében plusz szakmai tevékenységeket és önképzési lehetőségeket, vagyis speciális kurzusokat és programokat biztosítanak a kollégistáknak. Tanári és seniori (felsőbbévesek) segítség is folyamatosan rendelkezésükre áll a hallgatóknak.
2010 óta a szakkollégiumok célja a tehetséges diákok segítése és fejlesztése mellett a társadalmi hátrányokkal küzdő diákok esélyeinek kiegyenlítése is.
Nem kötelező az adott kollégium lakójának lenni ahhoz, hogy valaki jelentkezhessen egy-egy szakkollégiumba és nem lesz automatikusan minden, az adott kollégiumban lakó személy a szakkollégium tagja. Ehhez külön kell jelentkezni.
A Szegedi Tudományegyetem kollégiumai
Vannak kari (8 db) és karközi (5 db) vagy más néven központi kollégiumok, amik szervesen az egyetemhez tartoznak.
Léteznek olyan kollégiumok is, amelyek szervezetileg nem tartoznak az egyetemhez, de szállást biztosítanak az egyetem hallgatóinak.
És nem szabad megfeledkezni a szakkollégiumokról sem, melyek szintén külön kategóriát képeznek.
Az Egyetemi Kollégiumi Tanács biztosítja a kollégiumok egységes működését, hiszen láttuk, hogy több fajtája és fenntartója is lehet azoknak.
Hogyan használd?
A bal felső sarokban lévő négyzet alakú ikonra kattintva megjelenik egy panel baloldalt, amelynek rétegeit ki-be lehet kapcsolni, így lehetőség van arra, hogy csak az egy-egy témához tartozó helyszíneket nézzük meg.
Kitekintés - Mit jelent mórásnak lenni?
Mostok… Mindigek… Mégek… Márok… Majdok… Sohák: idők. Folyóirat-olvasó, videoszoba, vendégszoba, tanuló: helyek. Találkozások. Pontba sűrűsödő utak: állomások. Téridő. Történünk. Mórázunk. Jó
Nemzedékről nemzedékre – 40 éves a Móra Kollégium
2006, 67.
A József Attila Tudományegyetem 1964-ben kezdte el felépíttetni új kollégiumát Újszegeden, s 1966 áprilisában költözhetett ide a Bölcsészettudományi Kar 320 lányhallgatója, egy másik kollégium túlzsúfolt szobáiból. Kezdetben lánykollégium és diákotthon volt az intézmény, de már akkor a kollégiumi cím megszerzése volt a cél. 1967-ben felterjesztették és meg is kapta azt. 1972-ben megcélozta a szakkollégiumi címet, és a rá következő tanévben el is indították szakkollégiumukat 6 szakcsoporttal (pl.: kriminál-pszichológia, mai orosz nyelv vagy modern műelemzés), ahova 62 személy jelentkezett.
A Bolyai János fiúkollégium épülete (Aradi vértanúk tere és a Hunyadi János /mai Szentháromság/ utca sarkán) életveszélyessé vált, így 1978-ban ki kellett költöztetni onnan a hallgatókat. Egy részüket a Móra kollégium alagsorában tudták csak elhelyezni, ami addig szabadidős helyiség volt. Ettől kezdve tehát koedukált kollégiumként működött. A későbbiek során a felsőbb emeletek is szépen lassan keveredtek, női és férfi lakókkal egyaránt.
A kezdetek
Az induló körülmények nem a legjobbak voltak, akkoriban nem nagyon volt Újszegeden még semmi. A Herman kollégium is később épült fel; se menza, se sportpálya, de meleg víz is csak hetente háromszor volt. Így azzal kezdték a diákok, hogy kiharcolták a meleg vizet, majd reggeliző termet és szabadtéri sportpályát alakítottak ki maguknak. Ezután lassan eljutott oda a kollégium, hogy olyan programok és hagyományok helyszínévé vált, amikről a továbbiakban olvashatunk.
Hagyományteremtés
Elkezdték megteremteni programjaikat, melyek később hagyományokká alakultak. Ilyenek például a Móra Napok vetélkedői, a gólyatáborok, szakelőadások. De egyedi hagyománya volt a kollégiumnak, hogy vendégeiket – előadókat, írókat, tanárokat – mindig maguk készítette étellel vendégelték meg. Ez a közös főzős program a konyhában hagyománnyá vált, ahogy a helyiség is jelentős központi eleme lett az épületnek.
Irodalmi estek
Az 1980-as évek közepétől a kortárs irodalom színe-java megfordult a kollégiumban egy-egy előadás erejéig. Nagyon különleges irodalmi estek voltak ezek, melyeken este 8 órától éjfélig zajlott a beszélgetés, majd a korábban emlegetett konyhában egy vacsorával zárták az eseményeket.
Nézzünk néhány példát:
Filmklub
Híres volt filmklubja, melyet hetente tartottak. Egy időben már féléves, előre meghatározott koncepció mentén kialakított programmal jelentkeztek, ahol szem előtt tartották, hogy a filmművészet történetét és a kortárs filmművészetet is egyaránt bemutassák.
Egyebek
… Móra napok, közművelődési tábor, elsőévesek fogadása, ötödévesek búcsúztatása, kirándulások, Kollégiumi Napok, Mikulás, Karácsony, Farsang, Kézműves-műhely, mórás Ki mit tud? / Kollégiumi Morgilla …
Előző fejezet
Ifjúsági egyesületek
Vége
Kezdőoldal