Belgyógyászati Klinika
Orvosok hálózatban
Életútja
Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán végezte, a diplomát 1911-ben kapta meg.
Dolgozott a Pertik Ottó, majd Krompecher Ödön vezette II. sz. kórbonctani intézetben, majd gyakornok lett a Korányi Sándor által vezetett III. sz. belgyógyászati klinikán.
A szegedi kinevezéséig megszakításokkal a Korányi-klinikán dolgozott. Az első világháború alatt fertőző osztályon teljesített szolgálatot, a Tanácsköztársaság idején pedig a Haller utcai Jaurès-laktanya orvosfőnöke volt.
Kutatási területei
Vérfehérjék, a vér alkatrészeinek vegyi vizsgálata. Műtét utáni vérkeringési zavarok keletkezése és elhárítása. Vitaminkérdés. Vesepatológa. A nyirokkeringés fiziológiai és patológiai jelentősége.
Rusznyák István
(Budapest, 1889. január 22. – Budapest, 1974. október 15.)
Végzettségei, előrementele
- 1911: orvosdoktorrá avatták
- 1926: magántanárrá habilitálták
- 1928: a klinika adjunktusa lett
- 1931: egyetemi tanári kinevezést kapott
- 1937–38: az orvoskar dékánja
Művei
- 1932: A belorvostan tanítása és tanulása. Székfoglaló előadás
- 1933: A máj és epeutak betegségei (Molnár Bélával)
- 1940: A hiányos és egyoldalú táplálkozás
- 1955: A nyirokkeringés élet- és kórtana (Földi Mihállyal, Szabó Györggyel)
A klinika élén
1931-ben kinevezték a szegedi Belgyógyászati Klinika igazgatójának.
„Rusznyák István gazdag életműve, közéleti szerepe, társadalmi súlya ellenére sem vált bálvánnyá, hanem megőrizte emberi közvetlenségét”
Orvosi Hetilap
(105. évf. 3. sz., 1964. január 19., 97.p.)
A kép forrása: SZTE Klebelsberg Könyvtár
“Rusznyák István,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, megtekintve: 2021. április 11., https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/2214.
Jancsó Miklós halálát követően a szegedi belgyógyászati klinika vezetésére adjunktusát, Purjesz Bélát kérték fel, aki megbízottként 1931. július 27-ig irányította az intézetet.
A tanszék élére hárman pályáztak: a szegediek által támogatott Purjesz Béla, a pesti Herzog-klinika adjunktusa, Boros József, és Rusznyák István.
Amikor Rusznyák megtudta, hogy Klebelsberg Kuno Borost kívánja kinevezni, arra kérte barátját és munkatársát, Korányi Andrást, járjon közbe nagybátyjánál, a felsőházi-tag br. Korányi Sándornál: kérje meg, hogy beszéljen érdekében Horthy Miklós kormányzóval. A báró, mivel csak így látta biztosítva az édesapja, Korányi Frigyes által létesített orvosi iskola fennmaradását, hajlandó volt Rusznyák protezsálására, személyesen kérte Horthyt Rusznyák kinevezésére.
Purjesz számára kárpótlásképpen önálló belgyógyászati diagnosztikai klinikát hoztak létre a nagy belklinika-épület melletti kisebb, elkülönítő pavilonban.
Délmagyarország, 1931. június 19. 5.p.
Rusznyák kinevezése nem okozott osztatlan örömöt, de rövid időn belül kiderült, hogy jó választás volt: a Korányi-iskola tudományos alapokon nyugvó belgyógyászati szemléletének meghonosítása Szegeden, Rusznyák szegedi működése (1931-1944) gyökeresen átalakította és megújította a szegedi belgyógyászat arculatát, igen hamar nagy tekintélyre tett szert. Ezt az időszakot tekinthetjük Rusznyák munkássága csúcsának, kizárólag szakmájának, klinikájának élt.
1937-38-ban az orvoskar dékánja, a következő tanévben prodékán volt. 1940-44 között a klinikai bizottság tagja volt.
Egy kis kitekintés
A 19. századot kétféle orvosi iskola jellemezte:
A Bécsben működő (Skoda, Rokitansky, Hebra és Schuch nevével jelzett) iskola tevékenysége elsősorban a kórbonctani-morfológiai klinikai szemléleten és a mindenre kiterjedő testi diagnosztikán alapult. Joseph Skoda tökéletesítette a kopogtatás és a hallgatódzás diagnosztikai módszerét, Karl Rokitansky pedig a boncasztalon állapította meg a klinikailag észlelt tünetek anatómiai okait.
Ennek az orvosi iskolának a hagyományait ápolták a Purjesz orvosdinasztia képviselői ill. id. Jancsó Miklós.
Ennek ellenpontjaként jelent meg a 19.század közepén egy új klinikai élettani irányzat: képviselői az élettani funkciókat vizsgáló módszereket (lázmérés, gyomorszondázás, vértelen vérnyomásmérés) helyezték előtérbe és hangsúlyozták, hogy a betegségeket kórfolyamatokra bontva kell elemezni. Jelentősebb képviselői: Karl August Wunderlich, Ludwig Traube, Adolf Kussmaul. Ez a szemlélet leginkább a belgyógyászatban jutott érvényre: legmagasabb szinten a Németországban Gustav Bergman, Magyarországon pedig Korányi Sándor klinikáján képviselték.
Rusznyák István a következőképpen foglalta össze a Korányi iskola jellemzőit:
„A funkcionális szemlélet, az alaptudományok eredményeinek beépítése a klinikumba és az orvosi tevékenység egyfajta humanizmusa.”
(In: Magyar Imre: Korányi Sándor (A múlt magyar tudósai) Budapest: Akadémiai K., 1970. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/koranyi-sandor-37E8/a-koranyi-klinika-3876/)
Korányi-dinasztia
A jeles orvos-dinasztia tagjait közel két évszázada találjuk a magyar egészségügy szolgálatában. Neves tagja Korányi Frigyes, a korszerű magyar belgyógyászat megteremtője, fia és tanítványa, Korányi Sándor, a hazai belgyógyászat legnagyobb alakja.
A dinasztia tagjairól bővebben olvashatsz:
Kapronczay Károly (2005): A Korányi-család.
In: Mérnök, természettudós és orvos dinasztiák, melyek befolyásolták Magyarország szellemi életét = Dynasties of Engineers, Scientists and Physicians that Influenced Intellectual Life in Hungary. Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből = Studies into the History of Science, Technology and Medicine .
Budapest : Országos Műszaki Múzeum ; Áron Kiadó, 2005. p. 167-171. (http://real-eod.mtak.hu/4732/)
ill.
Korányi András visszaemlékezése:
Dr. báró Korányi Sándor: a tudós, az orvos, az ember. Beszélgetés a Korányi-orvosgeneráció negyedik tagjával a két nagy magyar belgyógyászról. In: Délmagyarország, 1940. december 11. p.9-10.
Hamar összebarátkozott Szent-Györgyi Alberttel is, rajta kívül szűkebb baráti köréhez tartozott az ideg- és elmegyógyász Miskolczy Dezső, a kórboncnok Baló József és a közegészségtanász Tomcsik József.
Rusznyák-klinika munkatársai voltak hosszabb-rövidebb ideig többek között:
Armentano Lajos, Bencsáth Aladár, Benkő Sándor, Földi Mihály, Hámori Artur (később a pécsi II. sz. belklinika vezetője), Karády István, Korányi András, De Châtel Andor (vele kezdődött a szegedi experimentális kardiológia kutatás), Zárday Imre (Korányi-tanítvány, a magyar szívgyógyászat kiemelkedő alakja), id. Kováts Ferenc (a modern magyar fiziológia és pulmonológia megteremtője), Forfota Erik (aki kezdetben végezte a röntgenvizsgálatokat és a röntgenbesugárzásokat), Szenes Tibor (a belklinika röntgenlaboratóriumának vezetője), Oláh Ferenc és Novaszel Ferenc (az ötvenes években mindketten a szegedi közkórház osztályvezető főorvosai lettek).
Egy-két év alatt jelentős hazai és nemzetközi elismerést szerzett a klinikának. A gyógyító, a kutató és az oktató-nevelő munkát a konzervatívabb, gyakorlati jellegű kolozsvári irányzattal szemben tudományos-funkcionális alapokra helyezte. Szent-Györgyivel együtt vezetőjévé vált annak a szegedi tudományos iskolának, amelynek kutatási eredményeit joggal övezte világhírnév.
Igen hamar szoros tudományos együttműködés alakult ki az általa irányított belgyógyászati klinika és a Szent-Györgyi vezette orvosi vegytani intézet között. A 30-as években közös szegedi kutatómunkájuk eredményeként a világon elsőként ismerték fel a flavonoidok terápiás felhasználásának lehetőségét.
A képek forrása
(1) “Szent-Györgyi Albert Rusznyák István professzorral,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, megtekintve: 2021. április 11., https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/22990.
(2) “Szent-Györgyi Albert Rusznyák István professzorral,” SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, megtekintve: 2021. április 11., https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/22991.
Nézz utána az interneten!
Mik azok a flavonoidok?
Miért hasznosak a szervezet számára?
Rusznyák néhány év alatt kiépítette a korszerű orvoslás és kutatás infrastrukturális feltételeit: korszerű vizsgálóeszközöket és műszereket, új röntgenkészüléket, az állatműtőbe kimográfot szerzett be. A Korányi-klinika mintájára modern klinikai-kémiai laboratóriumot hozott létre. Meghonosította Szegeden a hetenkénti folyóirat-referáló üléseket. Klinikáján közvetlen légkör uralkodott. Együtt élt tanítványaival, megnyerő modorával, közvetlenségével, humorával és segítőkészségével jó légkört alakított ki. A felmerülő kérdések megbeszélésére nem kellett időpontot kérni, bármikor bárki bekopogtathatott hozzá. A klinika könyvtárához mindenkinek volt kulcsa.
(Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története. Budapest : Akadémiai K., 2003. p. 80-81.)
Mi jellemezte a Rusznyák-klinikát?
A II. világháború alatt a deportálást nem sikerült elkerülnie. Mind ő, mind Purjesz Béla úgy próbálta elkerülni a sárga csillag viselését, hogy nem mozdultak ki a lakásukból. Mentesítésükre a kar tanárai levelet írtak Jaross Andor belügyminiszternek, a mentesítést meg is kapták, ennek ellenére a németek mégis gyűjtőtáborba szállították őket.
(Szabó Tibor, Zallár Andor: Dr. Purjesz Béla : 1884-1959. Szeged: Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1993. 59.p.)
“Egy tiszt jelent meg a lakásán két katona kíséretében. Becsengetett, és mikor R. kinyitotta az ajtót, be nem mutatkozott, és mikor R. megmondta, hogy ő az, akit keresnek, szó nélkül arcon ütötte, s természetesen bepakolás után neki is mennie kellett.”
(Banner János emlékiratai, 1945-ig. Gyula : Békés Megyei Levéltár, 1990. 185. p.)
Egy kis kitekintés
Purjesz Bélával és Riesz Frigyes matematikus professzorral együtt arra a szerelvényre került, amely a szeged-rókusi pályaudvarról Ausztria felé indult, és végül csak Ausztriában tudták levenni őket a vagonból.
Az akkor már 55 éves Rusznyák a szörnyű lelki megrázkódtatás után már nem tért vissza Szegedre, végleg Budapesten maradt. Későbbi szegedi látogatásai során viszont állandó programja volt, hogy elfogyasszon egy jó halászlevet az Öreg-Kőrösi Halászcsárdában.
A Szegedi Egyetemi Almanach szerint a klinikaigazgató 1945. január 25-ig de jure Rusznyák volt, de a vezetői teendőket 1944 őszétől a Szegedre visszatérő Purjesz Béla látta el.
Milyen feladatokkal kellett megküzdenie a tudományos életnek a világháborút követően?
1945 elején Rusznyákot kinevezték a pesti II. sz. belklinika élére, majd egy évvel később az I. sz. belklinika vezetője lett.
1946-ban az MTA levelező, majd rendes tagjává választották. 1963-ban az I. sz. Belgyógyászati Klinikán befejezte működését, nyugdíjba vonult, de a tudományos közéletben továbbra is aktívan részt vett, mint az MTA elnöke (1949-1970) és mint a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetője (1949-1970), utóbb tudományos tanácsadója (1971-haláláig).
A nevéhez fűződik a hazai kutatóintézeti hálózat koncepciójának felélesztése: ő rakta le többek között a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) alapkövét is 1968-ban.
Forrás
1971. április
Magyar Híradó 14.
Magyar Építőművészet, 1976/1. szám. 9.p. (ADT)
Fogalomtár
De jure: latin eredetű kifejezés, melynek jelentése: jogilag, jogi értelemben, törvény szerint (ellentéte: de facto, azaz tényleg, ténylegesen)
Experimentális: kísérleti
Fiziológia: élettan; az élő szervezetben lezajló folyamatokkal foglalkozó tudományág
Kardiológia: a belgyógyászat egyik ága, mely a szív és az erek betegségeivel foglalkozik
Kimográf: kormozott papírlappal beburkolt, egyenletes sebességgel forgó tengelyből álló készülék mozgási foIyamatok grafikus ábrázolására
Pulmonológia: tüdőgyógyászat, az orvostudomány azon szakterülete, amely a légutak és a tüdő megbetegedéseivel foglalkozik
Teszteld a tudásod!
Miután elolvastad a leckét, oldd meg a feladatokat!
Jelöld meg a helyes válasz(oka)t!
Felhasznált irodalom:
– Fazekas Tamás, Zallár Andor: A Rusznyák-klinika. In: Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története. Budapest : Akadémiai K., 2003., p. 69-95.
– Hollán Zsuzsa: Rusznyák István, az iskolaalapító. Születésének 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián megtartott emlékbeszéd. Orvosi Hetilap, 1989. március 12., p. 547-549.
– Rusznyák István (Wikipédia) https://hu.wikipedia.org/wiki/Rusznyák_István (Utolsó letöltés: 2021. március 22.)
– Szabó Tibor, Zallár Andor: Dr. Purjesz Béla : 1884-1959. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1993. http://univ.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/18899 (Utolsó letöltés: 2021. április 17.)
Vissza
az előző oldalra
A folytatásban:
Purjesz Béla
© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.