Belgyógyászati Klinika
Orvosok hálózatban
Életútja
Tanulmányait a pesti, majd a bécsi egyetemen végezte, 1863-ban avatták orvosdoktorrá. Ezt követően előbb Schordann-féle ösztöndíjjal Berlinben tanult, majd a bécsi országos tébolyházban ismerkedett meg az elmegyógyászattal. 1865-66-ben a pesti Szent Rókus Kórházban volt másodorvos.
Az 1866-os pesti kolerajárvány idején már a katonai kórházban találjuk, az ekkor végzett munkájáért ki is tüntették. A pesti járványt követően Trencsén megye vág-besztercei járásában lett járványorvos. Itt tartózkodása idején ő maga is átesett a kolerán.
Ezt követően ismét Berlinbe ment tanulmányútra, ahol Du Bois-Reymond intézetében dolgozott.
1869-ben került Kolozsvárra, és a következő 10 évben itt is dolgozott mint gyakorló orvos és a belgyógyászat rendes tanára: tanszéket kapott előbb az orvos-sebészeti tanintézetben, majd 1872-től a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemen, amelynek 1874-ben rövid ideig a rektora is volt.
Ezt követően veszélyes tüdőgyulladást kapott, végül gyógyulását elősegítendő 1879-ben Olaszországba utazott, ahol sajnos már nem tudtak rajta segíteni, és még abban az évben, Budapestre visszatérve elhunyt.
Machik Béla
(Zágráb, 1839. augusztus 7. – Budapest, 1879. július 13.)
Végzettsége
- 1863: orvosdoktorrá avatták
Műve
- 1858: Beiträge zur Kenntniss des Sehnengewebes
A klinika élén
1872-ben, a kolozsvári egyetem megnyitásakor kinevezték a belgyógyászat élére
“Ezen egyetem orvostudományi kara sikeres működésének és felvirágzásának ugyanis első és mellőzhetetlen feltétele az országos Karolina kórház ügyének olynemű rendezése, hogy a beteganyag lehetőleg nagymennyiségben rendelkezésre álljon és tudományos célokra kellő módon felhasználható legyen.”
Machik Béla
(Engel Rudolf, 1931, 17.p.)
A kép forrása: Wikimedia
Készítette: Ellinger Ede - https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/11108/?img=0, Közkincs, HivatkozásMachik Béla 1869-ben került Kolozsvárra. Ekkor nevezték ki általános kórtan és gyógyszertan tanárnak az orvos-sebészi tanintézetben, majd megkapta a belgyógyászati tanszéket is, miután elődje, Szabó József feladta állását, és továbbiakban legfőbb feladatának tekintette, hogy az országgyűlés tagjaként küzdjön a Kolozsvárott fölállítandó tudományegyetemért.
1872-ben, a kolozsvári tudományegyetem megalapításával az orvos-sebészi tanintézet megszűnt, 1872. szeptember 29-én a tanintézetnek majdnem egész tanári kara a tudományegyetemhez került, és Machik Béla lett a klinika első igazgatója és a belgyógyászat nyilvános rendes tanára.
Tudtad?
Az egyetemi karok tanári testülete rendes és rendkívüli tanárokból, magántanárokból és a szűkebb értelemben vett tanítókból álltak.
Rendes tanárok azok, akiket pályázatok alapján valamelyik fő tantárgy oktatására neveztek ki. Rendkívüli tanárok azok, akik nem főszakokat tanítottak, vagy egy főszak második-harmadik tanárául vettek fel.
A nyilvános rendkívüli (ny. rk.) vagy nyilvános rendes (ny. r.) tanár az egyetemi kar teljes jogú tagságával járt, egyedül a fizetési fokozatban volt különbség.
A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem tanári testületéről itt olvashatsz részletesebben:
A m. kir. Ferencz József Tudományegyetem Hatósági szervezete és ügyrendtartása. In: A M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetem igazgatását érintő fontosabb törvények és rendeletek gyüjteménye [!gyűjteménye]. pp. 15-57. (1926)
Az a tény, hogy az orvos-sebészeti tanintézet belgyógyászati kórodája, illetve a Karolina kórház belgyógyászati osztálya egyetemi klinikává alakult át, a lényegen nem változtatott semmit.
A klinika maradt ugyanazon szűkös és szerény viszonyok között, melyekben már évtizedek óta működött, egy olyan épületben, melyet már 20 évvel korábban is alkalmatlannak találtak egészségügyi célokra.
“Ezen egyetem orvostudományi kara sikeres működésének és felvirágzásának ugyanis első és mellőzhetetlen feltétele az országos Karolina kórház ügyének olynemű rendezése, hogy a beteganyag lehetőleg nagymennyiségben rendelkezésre álljon és tudományos célokra kellő módon felhasználható legyen.
Ez pedig — erős meggyőződésem szerint — semmiképpen sem lesz elérhető, ha a beteganyag kellőképpen nem szaporíttatik, ha minden beteganyag, mely államilag kezeltetik, az egyetemnek át nem adatik, ha a kórodák és illetőleg az egész kórház a nagymélt. belügyminisztériumtól nem függetleníttik, s a közoktatási ügyérségtől át nem vétetik, és ha a szaktanárok nem egyszersmind kórodáik egyedüli főnökei is. Koródákat a betegkezelés minden eshetőségét magába foglaló szabályok által a tanítástól elválasztani nem lehet: a betegkezelés és tanítás máskép nem képzelhető helyesen és akadály nélkül, minthogy a kórodai tanár a vezetésére bízott kórodán egyedül intézkedjék, minden más, a tanítás terén kívül álló közegtől függetlenül.
[…]
E helyett azonban fájdalommal kell konstatálnom, hogy a kórházi ügyiben lényeges változás nem történt, de sőt az egyetemnek a kórházhoz viszonya ugyanaz maradt; és e szerencsétlen viszony az összes orvosi kar működésére bénítólag hat.
A kórházi anyagnak nagyrésze, csaknem fele a tanításra nézve elvész. A belgyógyászati osztály kénytelen szűkre mért 24 ággyal megelégedni; más osztályok, melyeken maguk a tanárok egyszersmind osztályos főorvosok, a tanítás lendületére fontos változások tételében a helyzet határozatlan volta és a kettős kezelés lassú mozgása által akadályozva vannak s így a kórtani anyag nemhogy szaporodnék, hanem napról-napra csökken, ami nemcsak a kórodákra nyomasztó, hanem különösen a hullákkal foglalkozó szakokra nézve egész a tanítás fennakadásáig aggályos.”
(Machik Béla beszámoló beszéde a kolozsvári klinikán tapasztalt problémákról. In: Engel Rudolf: A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem belgyógyászati klinikájának és tanszékének története : 1872-1930. Szeged : Kir. Ferencz József-Tud. Egyetem Barátainak Egyesülete, 1931. p.17-19.)
Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie Machik Bélának a klinika igazgatójaként?
Korai halála, a klinikán tapasztalt kedvezőtlen körülmények mind hozzájárultak ahhoz, hogy Machik nem teljesedhetett ki. Irodalmi munkássága nem jelentős, egyetlen megjelent dolgozata, mely szövettani témájú még medikus évei alatt készült: „Beiträge zur Kenntniss des Sehnengewebes“.
Ennek ellenére kiváló diagnosztikai készsége, nagy általános gyakorlati orvosi tudása Kolozsvárott és környékén ismertté és nagyra becsültté tette.
Machik Béla halálát követően hárman pályáztak a belgyógyászati tanszékre: Büchler Ignác Kolozsvárról (aki Machik tanársegéde volt), Budapestről ifj. Purjesz Zsigmond és Takács Endre. A tanszéket végül Purjesz Zsigmond kapta, bár Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter Büchlert támogatta, de Wagner János professzor közbenjárására végül Purjeszt nevezték ki.
Fogalomtár
Belga Lipót-rend: a legmagasabb belga állami elismerés, egyike a három, napjainkban is adományozott belga lovagrendnek. A rendnek katonai, tengerészeti és polgári tagozata van.
Teszteld a tudásod!
Miután elolvastad a leckét, oldd meg a feladatokat!
Igaz vagy hamis?
Felhasznált irodalom:
– Engel Rudolf: A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem belgyógyászati klinikájának és tanszékének története : 1872-1930 (Acta litterarum ac scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae : sectio medicorum = A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem tudományos közleményei : orvostudományi értekezések). Szeged : M. Kir. Ferencz József-Tud. Egyetem Barátainak Egyesülete, 1931. http://acta.bibl.u-szeged.hu/39161 (Utolsó letöltés: 2021. március 13.)
– Machik Béla (Wikipédia) https://hu.wikipedia.org/wiki/Machik_Béla (Utolsó letöltés: 2021. március 13.)
– Minker Emil: A Szegedi Tudományegyetem történetének kolozsvári szakasza. In: Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince (szerk.): A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története. Budapest : Akadémiai K., 2003., p. 13-43.
Vissza
az előző oldalra
A folytatásban:
Purjesz Zsigmond
© 2021 Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára – Minden jog fenntartva.