Hallgatói élet Szegeden
2021
Tartalmunkból
Ifjúsági egyesületek
Amikor ma a diákságot felölelő, megmozgató és képviselő szervezetekről hallunk, akkor elsőként a HÖK-re, azaz a Hallgatói Önkormányzatra gondolunk. Egyetemistaként velük találkozunk szinte legelőször, hiszen az ő feladatuk irányítani és segíteni a diákságot. Így volt ez régen is, s a Szegedi Tudományegyetem és annak jogelődjei is számtalan ifjúsági szervezetnek és mozgalomnak nyújtottak otthont 1921 óta. Ezek a szervezetek az évtizedek folyamán változó törekvésekkel igyekeztek az általuk helyesnek vélt módon képviselni hallgatótársaik érdekeit, legyen szó az elsőévesek eligazításáról az egyetemi életben, a tandíj és lakhatás megszervezéséről a rászoruló hallgatóknak, erkölcsi nevelésükről megfelelő tartalmú hallgatói lapok szerkesztésével, vagy szórakozásuk biztosításáról bálokkal és gólyatáborokkal. Ebben az anyagrészben a teljesség igénye nélkül kerülnek bemutatásra az elsőként megalakuló nagyobb mozgalmak és azok korszakhoz köthető tevékenységei, majd néhány nagyobb és jelentősebb mozgalom felvillantása után elérünk a HÖK-ig, amely lassan 20 éve része az egyetemeknek. A bemutatást nagyrészt elsődleges forrásokból feldogozva tesszük, azokból a folyóiratokból, amelyeket az érintett hallgatók és szervezeteik szerkesztettek és írtak.
Egy-egy ilyen egyesülethez tartozás tényleges elköteleződést jelentett, ami előnyökkel is járt, de kötelezettségeket is rótt a hallgatókra. Aki csatlakozott, az az otthoni és az egyetemi közegen túl egy újabb közösségnek is a tevékeny tagja lett.
Szinte azonnal olvashatunk hallgatói szerveződésekről az egyetem 1921-es Szegedre kerülését követően, amelyek nagyrészt egy-egy tanárelnök vezetésével működtek. Ezek az egyesületek természetesen nemcsak a szegedi egyetemen működtek, hanem a jelentősebbek megtalálhatók voltak az ország többi egyetemén is.
Sok egyesület hasonló elképzelésekkel és elvekkel működött, csak más vezetőkkel és tagokkal; gyakran akár közös gyűléseket és megbeszéléseket is tartottak, ha annak szükségét érezték. Gyakoriak voltak azonban a viszályok is, mert egy-egy időszak alatt akár tucatnyi különböző diákegyesület harcolt azért, hogy a hallgató az ő közösségüket válassza.
Ma már másképp működik a hallgatói képviselet: a mai legnagyobb diákegyesület, a HÖK (Hallgatói Önkormányzat) egyedül képviseli a diákság érdekeit az egyetemen. Működését pedig a mai, 21. századi egyetemi berendezkedéshez igazította.
Jelenlegi számunk rovataiban bemutatjuk, hogyan is nézett ki egy-egy ilyen régi diákegyesület és mit jelentett tagjának lenni.
Turul Szövetség
Az első világháború utáni kiábrándult hangulat a radikálisabb szervezeteknek és mozgalmaknak biztosított terepet, és azok az egyesületek, amelyek egyetemistákat és főiskolásokat igyekeztek toborozni, igen sikeresek voltak. Ez annak volt köszönhető, hogy sok fiatal tért vissza a világháború frontjáról az iskolapadba. A vesztes háború negatív következményei az ő jövőjükre is hatással voltak, s erre jó válasznak tűnt csatlakozni olyan mozgalmakhoz, amelyek lehetőségeket vagy megoldásokat ígértek.
bajtársi
"Bajtársi egyesület, szövetség: egyetemi és főiskolai hallgatók nacionalista, fajvédő egyesülete, ill. ilyen egyesületek szövetsége."
♦Vidd az egeret a könyv fölé!♦
Velcsov György az, aki 1920. augusztus 2-án létrehozta a Turul Szövetséget előkészítő bizottságot. Kezdetben még keresték helyüket és együttműködtek más ifjúsági szervezetekkel is. Végül 1920 júniusában a budapesti egyetemen karonként megalapították az úgynevezett bajtársi egyesületeket. Végleges nevük a Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége lett.
A Szövetség felépítése
A szabályok betartatására és a munkák koordinálására területi vezérségeket hoztak létre, akik pedig a bajtársi egyesületekben és a vezérségekben valamilyen munkát végeztek régies hangzású neveket, titulusokat kaptak: daru, levente, nádor, iródeák.
Aki elvégezte az egyetemet, más titulussal ugyan (dominus), de tag maradhatott. A Turul Szövetség idejében ennek a dominus tagságnak az volt a célja, hogy az ilyen tagok tartották a kapcsolatot a különböző jobboldali egyesületek és a Turul között.
A korábbi hallgatók ma is részét képezhetik az egyetemnek. Aki végez az egyetemen, Alma mater-tagként továbbra is bekapcsolódhat annak életébe, sokszor mentorokként segítik a diákokat különböző programok keretein belül.
A szövetség működését igen szigorú szabályok irányították, amiket nem az egyetem, hanem a Belügyminisztérium hagyott jóvá. Így az egyetemnek viszonylag kevés ráhatása volt arra, hogy mit tettek a diákok a Turul Szövetségen belül, noha tevékenységüket az egyetemen végezték.
A szegedi egyetemen 1922-ben jelent meg a Szövetség, s az országos szervezet alegységeiként a legtöbb karnak saját Bajtársi Egyesülete volt, melyek önálló nevet viseltek (pl.: orvosi kar: Csaba Bajtársi Egyesület, bölcsészkar: Árpád Bajtársi Egyesület).
Szegeden a politikai irány mellett intenzív kulturális, szociális és magyarságismereti irányba forduló tevékenységkör jellemezte a szövetséget.
Szegeden ők voltak akkor a legerősebb ifjúsági egyesület, s ezt a címet nem szívesen adták át. 1940-ben azonban a Szent-Györgyi Albert rektor támogatását is bíró Szegedi Egyetemi Ifjúság végül magába olvasztotta a legtöbb egyesületet.
A szövetség számai országos szinten:
Politikai szerepvállalások
A Turul Szövetség felépítése kedvezett a politikai szerepvállalásnak, ez pedig megmutatkozott tetteikben is.
Például rendet akartak teremteni a Tanácsköztársaság utáni káoszban, ami antiszemita megnyilvánulásokat is magával hozott, mivel a kommunizmus szörnyűségeiért a zsidóságot tették felelőssé.
Ez az eszme mind tevékenységeiben, mind szabályrendszerében megmutatkozott.
A bajtársi eszme megnyilvánulásai
Amiről úgy gondolták, hogy sérti a keresztény közízlést, arra tüntetésekkel, szervezkedésekkel reagáltak, pl. küzdöttek a érzéki táncok betiltásáért és a nemzeti táncok meghamisítása ellen. Fontosnak tartották a társadalmi csoportok összefogását, aminek köszönhetően tevékenyen részt vettek – és szövetségeiken keresztül a hallgatóknak is részt kellett venniük – olyan tevékenységekben, amelyek ezeket segítették elő, pl. falukutatások, szociális gondoskodás a munkásságról.
A szövetségnek sok társadalmilag fontos tevékenysége is volt: szervezkedtek a fiatal, állástalan diplomások ügyében, a háború alatt gyűjtéseket szerveztek a katonák részére – pl. füsttelen napokat tartottak, amely napokon az el nem szívott cigarettákat beszolgáltatta a lakosság a katonák részére -, falukutatás és népművelés tárgykörében előadásokat hirdettek.
Kiéleződő ellentétek és hanyatlás
A megalakuló (1940) Szegedi Egyetemi Ifjúság gyengítette a Turul Szövetség helyzetét, hiszen megosztotta a diákságot. Szent-Györgyi Albert rektor is helytelenítette a Szövetség eszméit, ezért több intézkedése is hátrányosan érintette azt.
Belső ellentét alakult ki, mert többen is helytelenítették, hogy több lediplomázott hallgató is tagja vagy akár vezetője maradt a szövetségeknek. Ezen túl aktívabb munkát vártak el a Turul Szövetségtől, nem csak a bajtársi eszmék hirdetését.
Szép lassan többen is kiváltak vagy a SzEI-vel kezdtek el együttműködni, majd 1945-ben egy kormányrendelet fel is oszlatta őket.
SzEI: Szegedi Egyetemi Ifjúság egységszervezet
A Turul Szövetség ernyőszervezetén túl akadtak még különböző területi és vallási szerveződésű diákszervezetek is a szegedi egyetemen belül.
1938-ban az Emericana szervezet felvetette az egységesség elképzelését. Létre is jött az Egység Diákszervezet, de nem működött sokáig.
1940-ben a Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözött Kolozsvárra, Szegeden pedig létrejött a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem. Első rektora Szent-Györgyi Albert lett, aki kezdeményezte a szegedi diákegység létrehozását.
Egy egységes diákszervezetnek és újszerű tanár-diák kapcsolatnak a létrehozását kezdeményezte és támogatta az új rektor. A korábbi ifjúsági egyesületeket pedig igyekezett ellehetetleníteni:
A diákság feladata immáron már nem csupán a nemzetért vívott harc, hanem a diákévek minél teljesebb átélése, a kultúra és a műveltség közösségi élményekben való megélése, de továbbra sem feledve a nemzet iránti kötelességeinket.
Egyetemi ifjúsági egyesületek Szegeden 1919 és 1944 között
104.o.
Felvételi kritériumok
- keresztény származás a nagyszülőkig
- nemzethűség
- erkölcsösség
A tagok tagdíjat fizettek, cserébe különböző ingyenes kiadványokat, kedvezményes színházjegyeket stb. kaptak. A jogi kar főépületében kialakítottak egy közös területet, ahol volt társalgó, büfé, sportszoba és olvasó.
Szent-Györgyi Albert 1941-es leváltása után azonban az antiszemita mozgolódások és a zsidó hallgatók egyetemről való kitiltása ismét napirendre került, a SzEI-n belül pedig támogatást élvezett.
Felépítése
- Orvos szakcsoport
- Vegyész szakcsoport
- Gyógyszerész szakcsoport
- Tanárjelöltek szakcsoport
- Magyarságismereti Munkacsoport
- Énekkar
- Magyar Szó Munkaközösség
- Tisztképző Cserkészcsapat
- Művészetkedvelők Munkaközössége
- Fotókedvelők Munkaközössége
- Sport Munkaközösség (SzEAC)
- Vallási Munkaközösség
A SzEI-t titkosan választott bizottság vezette, külön bizottsága volt a szociális ügyek intézésére.
Taglétszáma 1940-ben 650 fő
HÖK: Hallgatói Önkormányzat
A mai hallgatói érdekképviseletek kialakulásának, intézményesedésének előzményeként három jelentős lépést emelhetünk ki, melyet a következőkben mutatunk be.
1956. október 16-án megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, majd 20-án programalkotó nagygyűlést tartottak. Mindkét esemény helyszíne a bölcsészkar jelképes és impozáns nagyelőadója, az Auditorium Maximum, ahol a mai napig zajlanak előadások. Ezeken mintegy 600 fő vett részt. Erről részletesebben 2. számunkban írunk.
Ez tekinthető az egyik első lépésnek a ma ismert Hallgatói Önkormányzat létrejöttéhez. Itt a gyűlésen követeléseiket a hallgatók fogalmazták meg, ami az október 23-ai forradalom alapjául is szolgált.
A forradalom leverése után sok hallgatót (20 fő) és néhány tanárt is (több mint 7 fő) kitiltásra vagy börtönbüntetésre ítéltek, többen pedig külföldre menekültek (24 oktató és 77 hallgató). A MEFESZ feloszlott, helyét a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) vette át.
A szervezet egyedisége abban állt, hogy sok év után ez volt az első, amit nem a felső vezetés hozott létre, hanem alulról, a hallgatók akaratából és erejéből szerveződött, jött létre.
„Száz évben egyszer van egy olyan pillanat, hogy két nap alatt meg tudsz mozgatni tömegeket, ezreket, és azt érzed, hogy mindenki egyetért veled, mindenki lelkes, mindenki jön mögötted. Ehhez az a helyzet kellett, az azt megelőző tíz éves kemény diktatúra. […] Áldom a sorsomat, hogy megadatott az a ritka pillanat, hogy 1956-ban tevékeny résztvevője – talán kicsit több is annál – lehettem annak a csodálatos néhány napnak.
(Kiss Tamás [a MEFESZ alapítója és vezetője])” Forrás: 15 éves a hallgatói önkormányzat. In: Egyetem : a szegedi felsőoktatás információs háttérmagazinja, (5) 7. p. 5. (2003) )
A HÖK megalakulásához vezető folyamat következő fontos lépései az 1988-as események voltak, amikor szeptember 28-án sztrájkba kezdtek a hallgatók és az oktatók a felsőoktatás átalakításáért, s ennek érdekében levelet is írtak a Művelődési Minisztériumhoz.
Utolsó csepp a pohárban: az ötödéves hallgatóknak kétszer annyi órát kellett teljesíteniük, mint addig, hogy tudják teljesíteni a félévet; ez azonban csak félévkezdéskor derült ki.
Ismét az AudMax-ba gyűltek tehát a hallgatók, és akciójuk ismét országos visszhangot keltett. Következménye pedig az lett, hogy:
“1989. május 6-án megalakult, majd szeptember 25-én bejegyzett társadalmi szervezetté válik az Országos Felsőoktatási Érdekvédelmi Szövetség, amely a rendszerváltoztatás és a magyar felsőoktatás reformjának elindítója volt.”
(Rácz et al., 2006, 82.)
Részletesebben 2. számunkban olvashatnak erről.
Az utolsó jelentős lépést a hallgatói önkormányzatok megalapítása jelentette, ennek országos szövetsége lett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ).
1992 tavaszán sorra alakulnak az intézményi Hallgatói Önkormányzatok (HÖK).
1993. július: A Felsőoktatási törvényben megjelenik a HÖK fogalma.
1994. november: megalakul a HÖKOSZ
Első nagy megmozdulásuk 1995. szeptember 25-én volt, amikor a tandíj bevezetése ellen indítottak országos demonstrációt.
1996. december 14-től nevük Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) lett.
Szegeden 1999-ig SZFSZ Hallgatói Önkormányzat néven, 2000. január 1-től pedig Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) néven működik.
HÖK az integrált egyetem alatt
Az integrált egyetem megalakulásával egy időben jött létre a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata, a kari struktúra szerint.
A kari struktúrák megmaradása azt jelentette, hogy minden karnak volt egy HÖK szervezete külön vezetőséggel, s amikor döntéseket kellett hozni, akkor ezeknek a kari HÖK-öknek konszenzusra kellett jutniuk. Ez az elején nehézkes volt, de aztán egy centralizációs folyamat eredményeként egy egységes SZMSZ alapján működött minden kari HÖK, s így átláthatóbb és egységesebb lett szervezet.
A HÖK felépítése:
- Választmány: legfelsőbb szerv
- EHÖK Iroda: adminisztráció és ügyeleti rendszer
- Több bizottság és referensek: segítik a karok HÖK-jei közötti kommunikációt és a szolgáltatások nyújtását
- Szakos Érdekképviselet
- Tanulmányi Tanácsadó Szolgálat
- Külügyi és Kulturális Bizottság
- Juttatási és Térítési Referens
- Felügyelőbizottság
- Sajtóbizottság
- Jogsegélyszolgálat
- Vezetőségi Tanács: a hallgatóknak nyújtott szolgáltatásokat bővítik és koordinálják, a bizottságok és referensek segítségével
Kezdőoldal
Egyetem Szegeden
Következő fejezet
Kollégistának lenni...