Szegedi sebészek hálózatban
Orvosok hálózatban
Tartalmunkból
A Sebészeti Klinika korai története
A Kolozsvári Akadémiát 1581. május 12-én alapította Báthori István. Az akadémia utódintézményéből jött létre 1872-ben a második magyar tudományegyetem. Ez a trianoni békekötés után, 1919. november 3-tól román egyetemként működött tovább. A hűségeskü letételét megtagadó professzorok előbb három szemeszteren át Budapesten, majd 1921. október 9-től a jogutódként megalapított szegedi egyetemen folytatták tevékenységüket. Ezután három szemeszteren át Budapesten működött, majd hosszas tárgyalások után a jogutódnak tekinthető Szegedi Egyetemet 1921. október 9-én nyitották meg. A Sebészeti és a Belgyógyászati Klinikát, valamint további öt elméleti orvostudományi intézetet 1921. őszén ideiglenesen a Kálvária tér 5/B. szám alatt, az egykori Fémipariskolában – ma a Déri Miksa Műszak Technikum épülete – helyezték el.
1926 októberében Klebelsberg Kuno kultuszminiszter tette le az egyetemi klinikák alapkövét. Az építkezés Korb Flóris tervei alapján három év alatt fejeződött be. Az új Sebészeti Klinikán az átadást követően 120 ágy működött.
Vidákovits Kamilló
A klinika első igazgatója.
A Budapesti Tudományegyetemen (ma ELTE) szerzett 1898-ban gyógyszerészmesteri oklevelet, majd 1903-ban orvosdoktori diplomát. Katonaorvosi önkéntesként 1901-ben Innsbruckban, 1904-ben a temesvári helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot. Több tanulmányutat tett Németországban. Az első világháborúban önkéntesként szolgált a monarchia haditengerészeténél. 1915 augusztusában visszarendelték a Kolozsvári Sebészeti Klinika vezetésére, mivel az addigi igazgató, Makara Lajos professzor, súlyos betegsége miatt nem tudta tovább betölteni a tisztséget.
Megbízását Kolozsvárott 1919. októberéig látta el, amikor a román hadsereg bevonult Kolozsvárra és átvették a klinikát is a magyar vezetéstől. Ettől függetlenül 1920. december 21-én még címzetes nyilvános rendkívüli tanári kinevezést kapott.
Az általános lakáshiány miatt Szegeden a professzorok lakáshoz juttatása igencsak akadozott, ezért Vidákovits professzor is arra kényszerült, hogy a klinikán lakjon. Ám a kényelmetlen körülmények egyáltalán nem zavarták, így legalább szó szerint minden idejét a klinika megszervezésének, a munkatársak kiválasztásának, a szakmai és a tudományos munka megindításának szentelhette.
Fejlesztései, eredményei
Az új, korszerű klinikai épületben Vidákovits professzornak lehetősége nyílt a modem sebészeti ágak, főleg a mellkassebészet bevezetésére és művelésére. Széleskörű tudományos munkásságából kiemelkednek a golyva -, epe - és gyomorsebészet területén elért eredményei. Kiváló műtő szakemberként kiemelkedően jó eredményeket ért el a sebészeti asepsis (az elfertőződés megelőzése) terén.
A világháború végéig olyan ismert sebészek dolgoztak a klinikáján, mint Bugyi István és Hedri Endre professzorok, Szabó Dénes és Troján Emil magántanárok.
Gondoltad volna?
Egy műtéti eljárás is viseli a nevét: a "benőtt köröm műtéte félhold alakú kimetszéssel" eljárását a mai napig "Cotting-műtét, Schmieden - Vidakovits szerint" elnevezéssel tartják számon a sebészetben.
Képek a régi klinikáról
A Klinika és a 2. világháború
Vidákovits professzor áldozatvállalásra való készségét tükrözi, hogy a második világháborús események nyomán a bombakárosult szegények támogatására, 1944-ben 12000, majd 5000 pengőt juttatott el a Főispáni Hivatalba. Ugyanezen év októberében 43 000 pengőt adott a Szegedi Egyetemnek a működési és a fenntartási költségek pótlására.
A második világháborúban a Sebészeti Klinika épülete az egyetem más klinikáihoz hasonlóan súlyos károkat szenvedett el a vasúti híd amerikai bombázása során.
A támadás képei
“azon kevesek közé tartozom, akik helyüket a felszabadulás háborús idejében sem hagyták el dacára annak, hogy akkor már 68 éves voltam és súlyos beteg. Mint sebész pedig tudtam előre, mi sors vár rám, ha helyemen maradok minden orvosi és egyéb rendes segédszemélyzet nélkül – pedig itt maradtam, mert úgyszólván mindenki elmenekült.”
Részlet a miniszterelnöknek írt leveléből, 1947
A második világháború végén, a frontvonal Szegedhez közeledtével, 1944. szeptember 27-én elrendelték az Egyetem felszereléseinek és anyagainak Sopronba költöztetését. Október 8-án Szeged utcáin megjelentek a kiürítésre felszólító plakátok.
Gondoltad volna?
Vidákovits professzor az utasítás ellenére sem Szegedet, sem klinikáját nem hagyta el. Gyakorlatilag segítség nélkül, egyedül látta el a klinika orvosainak munkáját és gyógyította Szeged és a környék betegeit.
A kommunizmus ideje
Az új kommunista rendszer nem köszönte meg Vidákovits professzor fáradozásait. Még nyugdíjának egy részét is megvonták tőle, ezzel komoly anyagi gondok közé taszítva az időközben erősen megromlott egészségű professzort.
Ennek ellenére nem alázkodott meg, segítséget nem kért és nem fogadott el, pedig ekkor már lánya súlyos betegsége is nehezítette a helyzetét. Szaktudásán aluli munkák és oktatói feladatok elvállallásával pótolta csökkentett nyugdíját.
A klinika vezetésében utódai, akik egykor patronáltjai, tanítványai is voltak, nem feledkeztek meg az idős professzorról. Jáki Gyula anyagilag is támogatta az idős professzort és lányát is, akinek később az Egyetemi Könyvtárban sikerült munkát találnia. Kinevezése után Petri Gábor is felkereste az egyre zárkózottabbá váló Vidákovits professzort, aki barátságába és bizalmába fogadta, olyannyira, hogy hosszas ellenkezés után meg is operáltatta magát és féltett leányát is vele.
Vidákovits professzor 1967-ben halt meg. Sírja a szegedi Belvárosi temetőben található.
Ajánlott olvasmány
Zallár Andor: Emlékezés dr. Vidakovits Kamilló professzorra
A 10. oldalt mindenképpen olvasd el! Ez Vidákovits professzor személyes bátorságának és tragédiájának nagyszerű összefoglalója.
Prochnow Ferenc időszaka
A háború után a klinika igazgatója két évre Prochnow Ferenc lett, aki igen jól képzett, tehetséges és olvasott sebész volt. Mindezek mellett kiváló szervező is volt, aki a háború után nekilátott a sok veszteséget elszenvedett klinika újraindításának.
Politikai okokból két év múlva eltávolították az egyetemről így sajnos nem tudta terveit teljes mértékben megvalósítani, az azonban nyilvánvaló, hogy sokat tett a Klinika háború utáni talpraállításáért. Ő volt az, aki a fiatalon Szegedre kerülő Petri Gáborra először felfigyelt és mindenben támogatta a fiatal orvos karrierjét.
Ajánlott olvasmány
Tanulmányok, dolgozatok, közlemények a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájáról, 1945-1947
Vissza
Orvosok hálózatban
A folytatásban:
A Fül-Orr-Gége Klinika kiválása