2021
Banga Ilona
- 1924–1946 -
- Kossuth-díjas biokémikus
Banga Ilona 1906. február 3-án született Hódmezővásárhelyen. Családjával az első világháború alatt Szentesen éltek, ahol a gimnázium el volt zárva a lányok elől, ezért magánúton képeztették Ilonát. Ennek köszönhetően a háború után fölvették a hódmezővásárhelyi fiúgimnázium negyedik osztályába bejáró magántanulóként. Már 12 éves korában érdeklődni kezdett az orvostudomány iránt, s testnevelőtanár édesapja is támogatta ebben. Édesanyja azonban úgy gondolta, hogy lányoknak nem való az orvosi pálya, ezért az érettségi után vegyésznek iratkozott be a szegedi egyetemre, s ekkor elhatározta, hogy biokémikus lesz. Tanulmányait Szegeden kezdte, majd Bécsben és Debrecenben folytatta, s 1929-ben vegyészdoktorrá avatták.
1930-ban Szent-Györgyi Albert gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazatért Cambridge-ből Magyarországra, s ő lett a szegedi Orvosi Vegytani Intézet vezetője. 1931-től 1945-ig első számú munkatársa Banga Ilona volt. Közös munkája a későbbi Nobel-díjas professzorral igen emlékezetesen kezdődött. Mivel akkoriban az Orvosi Vegytani Intézetben nem volt üres állás, ezért Szent-Györgyi egy alapítvány nevében, 3 hónapos próbaidővel vette fel Ilonát. „Életem első igazi sikerélménye az volt, hogy néhány hét múlva azt mondta nekem: letelt a három hónap próbaidő és vele egy laboratóriumban fogok dolgozni.” (Egy hosszú pálya emlékei, 1986, 25-26.)
17 évig dolgozott Szent-Györgyivel, ezalatt 25 cikket publikáltak együtt tekintélyes szakmai lapokban. Részt vett a sejtlégzéssel és a C-vitamin kémiai mibenlétének felderítésével kapcsolatos kutatásokban is, melyért Szent-Györgyi Albertet 1937-ben Nobel-díjjal tüntették ki; ehhez kapcsolódó kutatásukban pedig ők próbálták meg elsőként a szegedi paprikából kinyerni a C-vitamint. Szent-Györgyi Nobel-díja a szegedi kutatócsoportra irányította a figyelmet: számos magyarországi és külföldi egyetemre kaptak meghívást. 1939-ben egy másik jelentős kutatásba kezdtek, mely az izomműködés biokémiai mechanizmusának föltárására irányult, s ennek során fölfedezték az aktint, amely akár egy második Nobel-díjat is hozhatott volna Szegedre (vö. Guba, 2000; Újszászi, 2008).
A II. világháború után „Iluska” – ahogyan Szent-Györgyi hívta – házasságot kötött Baló József kutatóorvossal, aki az 1939/1940-es tanévben a szegedi egyetem rektora is volt. 1945-ben Budapestre költöztek, majd együtt dolgoztak az I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben: Ilona a kémiai laboratórium vezetője lett, míg férje az intézet tanszékvezető egyetemi tanára volt. Közös munkájuk során fölfedezték, hogy a hasnyálmirigyben képződő egyik enzim – melyet elasztáznak neveztek el – a felelős az érelmeszesedésért, Ilonának pedig sikerült az elasztázt kristályos formában is előállítania. Az elasztáz felfedezéséért férjével együtt Kossuth-díjat kaptak 1955-ben.
„Négy évvel az elasztázra vonatkozó elsõ közlésünk után, 1952-ben egy este táviratot kaptam: jelenjek meg az Országházban a Kossuth-díj átvételére – én, egyedül. Mikor meggyõzõdtünk arról, hogy nem tévedésrõl van szó, én képtelenségnek tartottam a férjem mellõzését, hiszen az õ ötlete alapján indult el a kutatás, amelybe én bekapcsolódtam. A díjat odaítélõ bizottság tagjai érdeklõdésemre azt válaszolták, azért illet csak engem a díj, mert új enzimet állítottam elõ kristályosan, az enzim orvosi jelentõsége azonban még nem bizonyított. Ezt a döntést olyan igazságtalannak tartottam, hogy egyik hivatalos közegtõl a másikhoz futottam megtudni, mi a módja a visszautasításnak. Végül is sikerült a díjról a megfelelõ fórumon lemondanom, bár közölték velem, hogy ezt sértésnek tekintik és aligha számíthatok a jövõben elismerésre. A hátrányos következményeket a következõ években valóban megismertem. A kutatómunkát azonban folytattuk tovább és 1955-ben, amikor a központilag diktált közéletű szélsõségek már kezdtek megszűnni, férjem és én, együtt kaptuk meg a Kossuth-díj II. fokozatát.” (Guba, 2000)
„Banga Ilonát a »hivatalosság« nem kényeztette el elismerésekkel, kitüntetésekkel. Azt gondolhatnánk, hogy az előbbiekben vázolt eredményes munkásság, a rengeteg színvonalas publikáció (közel 250), hazai és nemzetközi fórumokon tartott előadások következménye a karrieren is meglátszik. Ez koránt sincs így.” (Guba, 2000)
A Kossuth-díj mellett mindössze két emlékérmet kapott, melyek egyike a szegedi Orvostudományi Egyetemtől kapott Szent-Györgyi Albert-emlékérem 1987-ben, amikor a Nobel-díj 50. évfordulóján az egyetem fölvette Szent-Györgyi nevét. A frissen alapított díjjal „az emberi egészség védelmében, a jobb emberi együttműködés, és megértés érdekében kiemelkedő munkát végzőket” kívánták elismerni, s első díjazottja volt Banga Ilona. (Névadó díszünnepség Szegeden, 1987)
Ugyanakkor viszont több tudományos társaságba is fölvételt nyert: Magyarországon az MTA Biokémiai Bizottság elnöke (1968–1970) és a Magyar Kémikusok Egyesülete Biokémiai Szakosztályának vezetőségi tagja (1955-től), külföldön az International Union of Biochemistry (1955-től), a Biochemical Society (1958-tól) és a Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina tagja (1962-től).
Banga Ilona 1998-as haláláig vallotta: „A kutatás az én életigényem, ami megtart és kitölti az életemet.” (Guba, 2000)
Források
- B. P. (1987): Névadó díszünnepség Szegeden. Csongrád Megyei Hírlap, 1987. december 11., p. 1. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/CsongradMegyeiHirlap_1987_12/?pg=76&layout=s
- Banga Ilona. SZTE Egyetemi Könyvtár, Évfordulós Emlékcsarnok: http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/banga/bangailona.htm
- Egy hosszú pálya emlékei – interjú Banga Ilonával (1986). Biokémia, 1. sz., 25–34. Magyar Biokémiai Egyesület: http://www.mbkegy.hu/apps/mbkegy/pages/index.html#!/BiokemShow/1986/03/006d00e100720063006900750073
- Guba Ferenc (2000): Megkésett megemlékezés dr. Balóné, dr. Banga Ilonáról. Orvosi Hetilap, 40. sz., 2199–2201. Arcanum Digitális Tudománytár: https://adt.arcanum.com/hu/view/OrvosiHetilap_2000_10/?pg=28&layout=s ; Internet Archive: https://web.archive.org/web/20040128185128/http:/vitalitas.hu/olvasosarok/online/oh/2000/40/51.htm
- Hargittai Magdolna (2015): Banga Ilona és Baló József. In: Hargittai Magdolna, Nők a tudományban: határok nélkül (30–35.), Akadémiai Kiadó, Budapest. Online kiadás (2020), MeRSZ: https://mersz.hu/dokumentum/m661nathn__10
- Újszászi Ilona (összeáll., 2020): Megmentette a Szent-Györgyi labort Banga Ilona. Szegedi Egyetem Magazin, 2020. május 31. https://u-szeged.hu/sztehirek/2020-majus/megmentette-szent?objectParentFolderId=50253
- Újszászi Ilona (2008): Miért nem lett második szegedi Nobel-díj? – Banga Ilona és az izomműködés titka. Délmagyarország, 2008. október 2., p. 10. Hungaricana: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Delmagyarorszag_2008_10/?pg=33&layout=s
Képek
- Banga Ilona
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/1785 - Szent-Györgyi Albert legközvetlenebb munkatársával, Banga Ilonával
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/22989 - Szent-Györgyi Albert és munkatársai a laboratóriumban
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/22947 - Baló József családja körében
SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka: https://mediateka.ek.szte.hu/items/show/452
Kezdőoldal
Egyetem Szegeden
Következő fejezet
Banner János